NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás
Keresés


Archívum
Az Általános Antropozófiai Társaság éves témája (2013/14) Nyomtatás E-mail
2013. március 20.

Image
A negyedik misztériumdráma pecsétje
A 2013/14-es év témája

„Az Én megismeri önmagát”

Az Alapkőletétel dimenziói

 

A 2012-es év témájához – „az Antropozófiai Társaság identitásához” – kapcsolódva a 2013/14-es éves téma az emberi én fejlődése felé fordul. Az individuális én egyszerre a tű foka, illetve az a gyújtópont, amelyből a közösség, a társadalom, sőt: maga a világ is formálódik.

 

A tudati lélek korában az ember énjének kifejlesztésén dolgozik, s teszi mindezt különleges körülmények között. Nyilvánvalóan csak most képes az ember az Énjének igazi természetéhez eljutni.  Pedig a szellemi önmegismerésre szükség van, ha az ember tudatossá akar válni az én átvilágításának folyamatára, amelyet mindenkinek egyéni iniciatívából kell kialakítania. A tudati lélek kora egy új, egyedülálló és teljes megszabadulást hordoz minden kényszer, minden emberi és isteni tekintély és tradíció alól. Ám ily módon egyre inkább önmagára hagyatkozva, az emberi lény annak a veszélynek teszi ki magát, hogy „elfelejti” létének szellemi eredetét. Az én kérdésének fontossága az emberi létezés minden szintjén jelentkezik. Vajon az ember valóban csak genetikai adottságainak és a környezeti befolyások terméke? Felelős a saját tetteiért és akarati impulzusaiért, vagy mindezeket agyának ember által befolyásolhatatlan hatásai hozzák létre? Szabadok-e az emberek annyira, hogy rendelkezzenek saját életük és haláluk felett? Ők-e a természet urai, és használhatják-e a természetet csakis az emberi szükségletek szolgálatára? Hogyan formálódnak az emberi kapcsolatok, és vajon a másik embert saját céljaink kiszolgálójának kell-e tekintenünk? Hogy találom meg a hidat, ami a másik emberhez elvezet; s tényleg meg tudom-e ragadni akár csak kis részét is annak az énnek, aki a másik emberben él? Hogy alakítható ki olyan közösség, amely teret enged az én fejlődésének, s hogy tud az én arra a képességre szert tenni, hogy egy ilyen közösségben éljen? Ezek a ma égető kérdései.

 

Az én-organizáció és az 1913-as Alapkőletétel

A „makrokozmikus Miatyánk”-ban, az első Goetheanum alapkőletételénél elhangzott Spruchban, Rudolf Steiner mélyreható leírását adja annak a veszélynek, hogy az emberek elfelejtkeznek szellemi származásukról. Ezt a „makrokozmikus Miatyánk”-ot „rendkívüli jelentőségű meditációs szövegnek” nevezi, amelyben „az emberi fejlődés és a földi inkarnációkban való megtestesülés titka” először tárul fel. Így azt mondhatjuk, hogy az első Goetheanum Alapköve korunk központi kérdésének rejtélyét mutatja fel: az emberi én rejtélyét.

Az 1913-as év során az én motívuma különböző szinteken vonul végig Rudolf Steiner fejtegetéseiben. Ha száz évvel később, 2013-ban felelevenítjük ezt az időszakot, az nem pusztán történelmi visszatekintés, hanem annak a reménynek a megnyilvánulása, hogy ennyi idő – száz esztendő - elteltével lehetőség nyílik arra, hogy jelenvalóvá tegyük és tudatosan felelevenítsük az akkori kezdeményezéseket és mindazt, ami akkoriban ősképszerű módon vette kezdetét.

 

„Az Én megismeri önmagát” – Az Alapkőletétel – Az Ötödik evangélium

Figyelemre méltó látni, mennyire élnek az én-szerveződésnek ezek az ősképszerű elemei az Alapkőletételben, mint az 1913-ban kibontott témák szívében. Az 1913-as esztendő az antropozófia lényéről szóló februári berlini előadáson veszi kezdetét az emberi önmegismerés alapgondolatával. A Michael-impulzusról szóló májusi londoni és stuttgarti előadások leírják, hogyan alakul ki az ember új önazonossága azáltal, hogy saját elhatározásból, tudatosan vesz részt a szellemi világban.

Azután augusztusban, A lelkek ébredése című negyedik misztériumdráma pecsétjén a saját farkába harapó kígyó képe fogja közre a mottót: „Az Én megismeri önmagát.” E dráma művészi módon mutatja be az én-organizáció teljes átalakulásának folyamatát. Ha az ember a szellemi megismerést a [szellemi] látásig fejleszti tovább, akkor képes lesz a karmikus meghatározottságokat olyannyira felismerni, hogy távlatként tűnjenek fel előtte a hatékony földi működéshez vezető egyéni lépesek. A negyedik dráma központi kérdése (hogyan lehet „a szellemi tudást egyesíteni az érzéki világban véghezvitt tettekkel”) egyben a rózsakeresztesek alapvető kérdése is. Ez a kérdés más nézőpontból a „makrokozmikus Miatyánk” tartalmára is vonatkozik. A világban való tevékenykedés az embert drámai összeütközésbe sodorja Ahrimán és Lucifer működésével, mindig az egyes ember lelkialkatától és szellemi irányultságától függően.

S végül az Ötödik evangéliumról szóló előadások (1913 októberétől decemberéig) a „makrokozmikus Miatyánk”-ot a misztériumok történelmi hátterének és a Krisztus-lénnyel való kapcsolatának tágabb összefüggésébe helyezik. Itt találkozik a régi misztériumok alkonya az új misztériumok hajnalával - az Énben.

 

Két konferencia és egy emléknap

A 2013/14-es év témájához kapcsolódva a Goetheanum vezetősége idén két konferenciát is szervez: 2013. július 22. és 28. között „A rózsakeresztesség megújítása Michael szellemében” című konferencia során mind a négy misztériumdráma színre kerül. Szeptember 20-ára, az első Goetheanum alapkőletételének századik évfordulójára pedig egy ünnepséget tervezünk a Goetheanumban (délután 3-tól este fél 10-ig), melyet a Svájci Antropozófiai Társaság és a Goetheanum vezetősége közösen szervez. A 2013. szeptember 24-től 29-ig tartó Michael-napi nyilvános konferenciát és nemzetközi találkozót is az Alapkőletétel százéves évfordulójának szenteljük, melynek célja, hogy az 1913-as év motívumait jelenvalóvá és gyümölcsözővé tegye az Antropozófiai Társaság és a Szabad Szellemtudományi Főiskola jövője számára.

Várakozással tekintünk az Önökkel közösen végzett munka elé az idei témákkal kapcsolatban, s ennek során remélhetőleg találkozunk majd egymással a Goetheanumban.

A Goetheanum vezetősége nevében: Christiane Haid

 

Megjelent a Das Goetheanum tagoknak szóló mellékletében (Nachrichtenblatt: Anthroposophie weltweit, 2013/1-2.) 2013. február 9-én. Fordította: Brassay Brigitta és Korcsog Balázs

Utolsó frissítés ( 2013. december 07. )
 
< Előző   Következő >