NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás
Keresés


Archívum
NOVALIS / Főoldal
Prokofjev cenzúrázott cikke Peter Selg Steiner-életrajzáról (2.) Nyomtatás E-mail
2013. július 02.

ImageSzergej O. Prokofjev

Nagy szükség volt

erre az életrajzra

Peter Selg Rudolf Steiner-életrajza (2. rész)

 

De minek kellett volna történnie e hallgatás helyett - a támadások leghatározottabb nyilvános visszautasítása mellett? Pontosan annak, amit Peter Selg vitt véghez Rudolf Steinerről írott életrajzával: anélkül, hogy figyelembe vette vagy vitába szállt volna az ellenfelekkel, megjelentetett egy monumentális művet Rudolf Steiner életéről és munkásságáról, annak megfelelően, amilyen ő valójában volt, teljes személyes és világtörténelmi nagyságában. Ám meg fog mutatkozni, sőt már most is látszik, hogy e mű nem csupán a mozgalmunkon és társaságunkon kívül, hanem azon belül is szinte elviselhetetlennek tűnik egyesek számára.[1]

Peter Selg háromkötetes [Steiner-]életrajza semmiképpen sem „nyomja agyon” az olvasót, sem szokatlan terjedelmével, sem az abban méltatott ember nagysága révén, amennyiben képesek vagyunk olyan lelki nagyságról tanúbizonyságot tenni vele szemben, hogy végre belássuk: valójában mindig is voltak és korunkban is vannak olyan emberek, akik fejlődésükben mérhetetlenül előrehaladottabbak, mint mi magunk, sőt még Schellingnél, Fichténél vagy Goethénél is sokkal előrébb járnak. S éppúgy fel kellene ismernünk, hogy az emberiség általánosan kibontakozó spiritualizálódásának és az új tisztánlátó erők, az újfajta szellemi látóképességek megjelenése folytán a jövőben egyre több ilyen ember tűnik majd fel.

S ezzel máris a 21. század egyik legfőbb problémájánál tartunk, amely még mindig teljes egészében az elmúlt évszázad vészterhes örökségének következménye, nevezetesen az a katasztrofális mértékben megfogyatkozó és eltűnő képesség, hogy bármit is elfogadjunk, ami a saját átlagos középszerűségünket felülmúlja, s azt túlszárnyalja. A 20. században (annak is főként a második felében) ugyanis addig soha nem látott erővel vetettek latba mindent, hogy a kulturális élet valamennyi nagyságát lehúzzák a nyárspolgárok átlagszintjére - teljesen Friedrich Schiller szavainak értelmében: „Világ szokása: szennyezi, mi fénylő, / S porba dönti, mi kiemelkedő.” (Szó szerint: „A világ szereti befeketíteni, ami ragyogó, / S lerántani a porba, ami magasztos.”)[2]

Miért történik ez valójában? Azért, mert a nagyság elismerése és az igazi önismeretre való törekvés is annak a veszélynek van kitéve, hogy idővel teljesen veszendőbe menjen.

S éppen ennek fényében kell szemügyre vennünk Peter Selg háromkötetes művét (természetesen a sok más éppoly fontos és jelentős szempont mellett, melyeket szintén magában foglal): a szerző valódi lélekjelenlétről [illetve szellemi jelenlétről] tanúbizonyságot téve mintegy az utolsó pillanatban mentette meg az Antropozófiai Társaság becsületét - egész eddigi történetének talán legkínosabb helyzetéből!

Hiszen a világtörténelemnek ezen órájában épp egy ilyen életrajzot kellett okvetlenül megírni, s amelyet minden antropozófusnak, aki együtt él a korszellemmel, már csak azért is támogatnia kell, mivel ez a könyv volt a szükséges és megfelelő válasz a Rudolf Steiner és műve elleni összes támadásra. S Peter Selg egészen eredeti és áldozatos módon teljesítette ezt a feladatot - mindnyájunk helyett -, melynek a jelek szerint senki más nem volt képes eleget tenni. Hogy ezt ilyen mesteri módon tudta megvalósítani, az az életrajzírás iránti páratlan tehetségének és e képesség fáradhatatlan gyakorlásának eredménye, melyből már egy sor kitűnő életrajzi mű született, melyek mintegy eleven környezetként veszik körül ezt a fő művét.

De ami ennél is fontosabb: Peter Selg oly egyedülálló módon és nyelvezettel írta meg Rudolf Steiner életrajzát, hogy az a nyilvánosság számára is teljesen érthető, s könyve így örök bizonyságul szolgál arra, hogy az Antropozófiai Társaságban még a legínségesebb időkben is akadnak Rudolf Steinernek olyan tanítványai, akik rendíthetetlenül kiállnak szellemi tanítójukért, s ezáltal ismét olyan feltételeket teremtenek, melyek közepette Rudolf Steiner továbbra is összeköttetésben maradhat az Antropozófiai Társasággal.[3]

Korunkban világszerte nagy szellemi küzdelem folyik Rudolf Steiner körül. S e küzdelem középpontjában ma Peter Selg könyve áll. Hiszen most ez határozza meg, hogy a közeljövőben milyen kapcsolatban leszünk Rudolf Steinerrel. Éppen ezért legalább az antropozófusoknak nem támadniuk, hanem minden erejükkel óvniuk és védelmezniük kellene ezt a könyvet.

Ez az életrajz nem „visszatekintés” Rudolf Steiner életére, amely óta csaknem száz esztendő telt el, hanem ez teremt alapot ahhoz, hogy ha az eddig elhangzottak értelmében kellő lelki nagysággal éljük bele magunkat az életébe, akkor megtaláljuk az utat Rudolf Steinerhez, ahhoz, ahogyan ő jelenleg szellemi alakban él és tevékenykedik. Hiszen Rudolf Steinert ma csak akkor találhatjuk meg a szellemi világban, ha képesek vagyunk felfogni és megérteni az ő földi cselekedeteit.

Így csak rendkívül hálásak lehetünk Peter Selgnek az általa elvégzett munkáért. Egy olyan könyvet alkotott, amely valóban Rudolf Steiner 21. századi életrajza, s amely ugyanakkor az imént vázolt értelemben utat nyit ahhoz a már említett jövőbeni [Steiner-]életrajzhoz, melyet egyszer majd tisztán szellemi nézőpontból fognak megírni.

S ha végezetül még egyszer nyomatékosan felidézzük magunkban e könyv aktualitását a mai korban és a mostani helyzetben, akkor azt kell mondanunk: Peter Selg műve teljes egészében a jelenkorhoz tartozik, elsősorban az itt és most szempontjából van jelentősége, s így teljesen a korszellem jegyében áll - valódi michaelita könyv!

Dornach, 2013. március 20.

Fordította: Korcsog Balázs

 

Forrás: „Eine sehr notwendige Biographie” (Sergej O. Prokofieff). Initiative Entwicklungsrichtung Anthroposophie - Ein Nachrichtenblatt (ENB), 2013/12. (2013. június 9.)



JEGYZETEK

[1] E jelenség okairól már beszéltem a Wie stehen wir heute vor Rudolf Steiner? [Ma hogyan állunk helyt Rudolf Steiner előtt?] című könyvemben (az arlesheimi Ita Wegman Intézet Kiadója, 2012).

[2] Az orléans-i szűz című költeményből (Jékely Zoltán fordításának felhasználásával).

[3] E témáról lásd Szergej O. Prokofjev-Peter Selg: Die Weihnachtstagung und die Begründung der neuen Mysterien [A Karácsonyi konferencia és az új misztériumok megalapítása] című könyvének 2. részét: Szergej O. Prokofjev: Das Wesen der Weihnachtstagung und ihre Inspirationsquellen [A Karácsonyi konferencia lénye és inspirációs forrásai] (az arlesheimi Ita Wegman Intézet Kiadója, 2011), s azon belül is mindenekelőtt Ehrenfried Pfeiffer ott idézett leveleit, melyeket Marie Steinernek írt nem sokkal annak halála előtt.

 

Kapcsolódó anyagok:

Szergej O. Prokofjev: Nagy szükség volt erre az életrajzra (1. rész) (Peter Selg Rudolf Steiner-életrajzáról)

Wolfgang Vögele: Az előrehaladó szellemek szolgálója (Peter Selg új Steiner-életrajzának dornachi bemutatója)

Peter Selg: Rudolf Steiner (Életének és munkásságának története)

Peter Selg: Ma hogyan állunk helyt Rudolf Steiner előtt? (1. rész) (Kommentár Szergej O. Prokofjev azonos című könyvéhez)

Peter Selg: Ma hogyan állunk helyt Rudolf Steiner előtt? (2. rész) (Kommentár Szergej O. Prokofjev azonos című könyvéhez)

Szergej O. Prokofjev: Ma hogyan állunk helyt Rudolf Steiner előtt? (1. rész) (Kommentár Peter Selg Az Általános Antropozófia Társaság identitása című könyvéhez)

Szergej O. Prokofjev: Ma hogyan állunk helyt Rudolf Steiner előtt? (2. rész: Pillantás az ellenfelekre) (Kommentár Peter Selg Az Általános Antropozófia Társaság identitása című könyvéhez)

Szergej O. Prokofjev: Ma hogyan állunk helyt Rudolf Steiner előtt? (Előadás Rudolf Steiner halálának évfordulóján, 2012. március 30-án)

Peter Selg: Az Általános Antropozófiai Társaság identitása

Szergej O. Prokofjev: Helmut Zander Steiner-életrajzáról

Szergej O. Prokofjev írásai a NOVALIS hasábjain

Peter Selg könyveiről a NOVALIS-ban

Utolsó frissítés ( 2014. február 06. )
 
< Előző   Következő >