NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás
Keresés


Archívum
A Krisztus-szoborcsoport: a Goetheanum szellemi középpontja Nyomtatás E-mail
2014. április 07.

ImageRudolf Steiner

Az Emberség és az emberi önmegismerés képviselője

A Krisztus-szoborcsoport helye

korunkban és a Goetheanumban

 

Erről a [szobor]csoportról, amelyet az imént megmutattam Önöknek, s amely bizonyos értelemben a [Goetheanum] épületének középpontját képezi, még egy dolgot hadd jegyezzek meg. Ha nyomon követjük az építőművészet fejlődését, és csupán két vagy három fokozatot veszünk szemügyre, akkor a következőket mondhatjuk: ha megvizsgálunk egy görög templomot, akkor azt látjuk, hogy az nem teljes, ha nincs jelen benne az istenség. Nem lehet általánosságban elképzelni egy görög templomot, hanem csakis egy Apollón-templomot, egy Athéné-templomot. Ez az istenség lakhelye.

Image
Az Emberség képviselője
Most térjünk át a görög építészetről a gótikára. A gótikus székesegyház nincs készen, nincs befejezve, ha nincs jelen benne a gyülekezet, ha nem él benne a közösség.

Mi abban a korban élünk, amikor a közösség individualizálódik. Ezért korunk legjelentősebb kérdése a szociális kérdés, mert az ember az individualitás felé irányulva él. Jelenkorunk kultúrájának legmélyebb mozgatórugóját megragadva azt kell figyelembe vennünk, hogy mit is kell ma körülvennie egy közösséghez tartozó épületnek: magát az Embert. Ezért az emberi önmegismerés képviselőjét – az embernek azt a hármasságát, ahogyan az ábrándos miszticizmus és a pedáns-nyárspolgári materializmus között küszködik a lelkében –, ezt a hármasságot kell az épület középpontjába állítani, úgy, ahogy a görög templomban az istenség, a gótikus katedrálisban pedig a közösség áll a középpontban. Így a nézőtéren keresztül mintegy szemmel látható, képszerű és plasztikus formában kell felcsendülnie: „Ismerd meg önmagad!” - De ennek a felszólításnak nem absztrakt formában, hanem művészi módon megformálva kell elhangoznia, abban a hármasságban, amelyről oly sokszor beszéltem, s amely meggyőződésem szerint az ember jövőbeni kultúrájának hármassága. Ezért e fából készült szobrot nem az épület középpontjában, de annak középponti alakjaként kell felállítani.[*]

 

Fordította: Korcsog Balázs

(Barna Péter nyomán)  


[*] Részlet a „Das Goetheanum in Dornach” [A dornachi Goetheanum] című, fényképvetítéssel egybekötött stuttgarti előadásból (1920. június 12.). Az előadás szövegének gépelt, kiadatlan és az előadó által át nem nézett lejegyzése alapján (Rudolf Steiner Archiv am Goetheanum, Nr. 327), 38-40. o. - Az idézett előadásrészlet harmadik bekezdésének első közlése: IEA - Ein Nachrictenblatt (ENB), 2013/20. (2013. szeptember 29.), 6. o.

Utolsó frissítés ( 2014. november 23. )
 
< Előző   Következő >