NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás
Keresés


Archívum
Thomas Meyer könyve korunk fő spirituális eseményeiről Nyomtatás E-mail
2014. november 06.

ImageThomas Meyer

Az Öt jegyében

1879 - 1899 - 1933 - 1998 - Jelenkor

Az eddigi Michael-korszak öt fő spirituális eseménye, feladata és lénye,

s az Atlantisz utáni ötödik kultúrkorszak alapkérdése

(Apokaliptikus kortörténeti vizsgálódás)

 

E rövid írásmű, mely Rudolf Steiner szellemtudományának alapjaira épül, tömör, aforisztikus formában tárgyalja az 1879-ben beköszöntő és mintegy 350 évig tartó Michael-korszak öt legfontosabb spirituális eseményét. Mindezt az 1413-ban kezdődő és a 3573-as esztendeig tartó, Atlantisz utáni ötödik kultúrkorszak legfőbb feladatát figyelembe véve teszi, amely nem más, mint a Gonosszal folytatott küzdelem - annak megismerése útján.

A jelenlegi Michael-korszak öt fő eseménye az 1879-es, 1899-es, 1933-as és 1998-as évekhez, illetve napjainkhoz kötődik. Címszavakban és röviden megfogalmazva ezek az események a következők: Michael felemelkedése korszellemmé és az új Michael-korszak kezdete (1879 novembere), a Káli Júga lejárta [a „sötét korszak” vége és az új szellemi fény időszakának kezdete] (1899. február 19.), Krisztus újramegjelenése az éteri világban (1933), Szórát támadása (1998), aki Rudolf Steiner szerint „egyike a leghatalmasabb ahrimáni démonoknak” [666 x 3], s végül Ahrimán megtestesülése a harmadik évezred elején, a nyugati világban. Világtörténelmi szempontból és az öt esemény organizmusában ma ez utóbbinál, az ötödik eseménynél járunk: Ahrimán inkarnációjának napjainkban esedékes időpontjánál.

Az említett események mögött tehát bizonyos szellemi lények állnak: Michael és Krisztus, Szórát és Ahrimán, míg azok a lények, akik az 1899-es év nagy eseményét előidézték, inkább rejtve maradtak.

Ezek az események mind szoros összefüggésben állnak a Michael-korszak öt alapvető feladatával: a gondolkodás spiritualizálásával, az új tisztánlátással, az új Krisztus-megértéssel és az éteriség megismerésével, Krisztus valódi ellenfelének [Szórátnak mint Nap-démonnak] és az abszolút Jónak a megértésével, s végül Ahrimán megismerésével mint Michael kardjának próbatételével.

 

A kötet a bázeli Perseus Kiadónál jelent meg 2014-ben. A könyvismertetőt a Der Europäer 2014. júniusi számából átdolgozta és fordította: Korcsog Balázs

 

Thomas Meyer írásai a NOVALIS-ban:

Első híradás az éteri Krisztusról (1910. január 12.: Kép és árnykép)

A 20. század Krisztus-eseménye (Stockholmtól Dornachig)

Arisztotelész New Yorkban (Rudolf Steiner nyomában, Rembrandt és Redon képeinek tükrében)

A felbonthatatlan szerződés (Regény Rudolf Steiner tanítványainak visszatéréséről a harmadik évezred elején)

Titanic és Titánia, avagy az igazi eltántoríthatatlanságról és a sorsnak való engedelmességről

A szellemtudomány és a misztika különbségéről (Judith von Halle fejtegetéseiről)

Krisztus és a maja naptár: 2012 és az Antikrisztus eljövetele (2012 misztériuma és az ahrimáni inkarnáció)

2001. szeptember 11., az új Pearl Harbor (A 21. század őskatasztrófája)

A Rudolf Steiner „legsajátabb küldetése” (A szellemtudományos karmakutatás eredete és időszerűsége) című könyv első fejezetei:

(1) A Tamás-motívum Rudolf Steiner földi életének utolsó napjaiban (Friedrich Eckstein és Albert Steffen)

(2) Egy életrajz mint a világrajövetel szellemi segítője (Karl Werner könyve Aquinói Tamásról)

(3) Egy „rendkívüli jelentőségű” esemény (Rudolf Steiner első „okkult összélménye”)

(4) Találkozás a Mesterrel (Három sorsdöntő bécsi találkozás: Schröer, Koguzki és a Mester)

(10) November 9. és a holtak világa (November 9. mint pozitív és negatív küszöbélmény a német szellemtörténetben)

Utolsó frissítés ( 2016. október 23. )
 
< Előző   Következő >