NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás


Archívum
Göröntsér Márton (1919 - 2015) Nyomtatás E-mail
2015. március 07.

Image
Utolsó látogatása a tavalyi Michael-ünnepen
A Magyar Antropozófiai Társaság vezetősége mély fájdalommal és együttérzéssel tudatja, hogy a vezetőség egykori tagja, a magyarországi antropozófiai élet kiemelkedő alakja,

Göröntsér Márton

2015. február 28-án, az esti órákban

átlépte a szellemi világ küszöbét.

Idén húsvétkor töltötte volna be 96. életévét.

Hálával és szeretettel gondolunk

mindnyájunk Marci bácsijára.

***

Göröntsér Márton egy csaknem teljes évszázadot - az antropozófia két századfordulóját - felölelő életútja után, 2015. február 28-án, épp Rudolf Steiner születésnapjának másnapján lépte át a halál küszöbét. Az antropozófusoknak ahhoz a nagy generációjához tartozott - a magyarok közül Maasburg Mártával (1914-2012), illetve a szintén nemrég elhunyt Marianne Fiechterrel (1915-2014) és Hella Wiesbergerrel (1920-2014) együtt -, akik még akkor jöttek a világra, amikor Rudolf Steiner a fizikai síkon tevékenykedett.

A zene és a matematika volt Marci bácsi világa. Pontosabban: a hangok és a számok birodalma, a hangok és számok kozmikus összefüggésének és mennyei harmóniájának világa - ahogyan az egykori görög misztériumokban és Püthagorasz tanítványainak körében is élt.

A Lovag utca lakójaként gyakran mesélt németalföldi és franciaországi útjairól, ahol a Rádiózenekar ügyvezetőjeként és üstdobosaként járt. Az üstdobos helye és szerepe a hangversenyzenekarban - akár képszerűen is - sok mindent elárul Marci bácsi lényéről: a timpanis mindig hátul ül, többnyire a sarokban, gyakran láthatatlanul, mégis a zenekar egyik meghatározó tagja, sőt: annak egyik „feltámasztási pontja”.

A hangok és számok világában élt tehát - és az antropozófia világában. A Rudolf Steiner által hozott antropozófiában - mint az ezoterikus kereszténység és a rózsakeresztesség korszerű, michaeli formájában. „Több mint 90 év elteltével bizonyossággal mondhatom: ennek az inkarnációmnak az antropozófia a célja- mondta néhány éve, egy tavaly húsvétkor megjelent visszaemlékezésében.[1] Még személyesen ismerhette a magyarországi antropozófiai mozgalom alapítóját, Nagy Emilné Göllner Máriát, és sokáig volt Szilágyi Jenőné, a szeretett Rózsi néni tanítványa.

Antropozófusként a fordítás volt az egyik fő feladata - a szellemi átültetés, ahogy ő mondta. Egyfajta szellemi közvetítésként tekintett a fordításra: közvetítésként a szerző - többnyire Rudolf Steiner és tanítványainak - szellemisége és az olvasó között, s nem utolsó sorban a két nyelv szelleme - a német és a magyar nyelv géniusza - között. A fordítás valójában „olyasfajta együttélés a fordítandó szöveggel, hogy az belülről szólaljon meg a fordítóban. Szellemi értelemben a fordítás: út a nyelv- és népszellemhez - mind a magyarhoz, mind a némethez. Ők sugallják a megoldást, ami egyszer csak felvillan a fordítóban” - mondta a saját életútjára való visszatekintés végén, a fordítás valódi szellemi dimenzióira is utalva.[2]

Szellemi átültetései közül idézzünk fel néhányat: Elisabeth Vreede Csillagászat és antropozófia című sorozatát, Emil Bock evangéliumról szóló elmélkedéseit, Karl Königtől A gyermek első három évét, és Szergej Prokofjev számos művét.

Rudolf Steinertől pedig az Egyiptom mítoszai és misztériumai című lipcsei előadásciklust, a Máté-evangéliumról szóló sorozatát, Az ember és az emberiség szellemi vezetését és az Okkult fiziológiát taglaló prágai ciklusát. S amikor Rudolf Steiner nyolc-tíz évvel e ciklusok után, a „nagy háborút” követő első Húsvét időszakában, 1919 áprilisában, épp a szociális élet alapkérdéseiről, a múlt és a jövő szociális impulzusairól tartott előadásokat a svájci Dornachban - azokban a napokban született Göröntsér Márton, az olykor keleti Svájcnak is nevezett Magyarországon.

 

Korcsog Balázs



[1] „Úgy látszik, rosszul fordítottam…” - Göröntsér Márton mesél életéről és arról, hogyan lett antropozófus (A budapesti Rudolf Steiner Házban 2011. május 13-án elhangzott beszélgetés alapján). Antropozófia, 2014. Húsvét, 19. o.

[2] Uo., 23. o.

Utolsó frissítés ( 2015. augusztus 27. )
 
< Előző   Következő >