NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás
Keresés


Archívum
"Churchill terve csak Európa romjain valósítható meg" Nyomtatás E-mail
2015. november 10.

Image
Európa elrablása
Háború Európa ellen (2. rész)

Részletek Thomas Meyer szeptemberi és októberi vezércikkeiből

 

Európa elveszítette szellemiségét. A színtiszta materializmus aranyborjúja lépett annak az isteni bikának a helyére, akit egykor Európa követett. A szellemből szellemtelen „arany” lett.  Nem véletlen, hogy éppen Görögország, a legkiválóbb európai értékek bölcsője tükrözi leginkább egész Európa hanyatlását. Az Európai Unió egy tisztán materialista konstrukció, amely eddig sem működött és nem is fog működni. És Görögországot most túszként tartja fogva ennek az egyenlőtlen egységnek a labirintusa. Mégpedig nem a Görögország iránti szeretetből, hanem gazdasági és geopolitikai érdekekből. A legfőbb érték, a „valóság” legfőbb mércéje manapság a hatalom és a pénz. A legfontosabb európai intézmények (az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság, a NATO és a többi) mind erre a két erőre épülnek. Az európai aranyborjú főpapjai pedig a Goldman-Sachs „félistenei”.

Az európai materializmus egyik mellékterméke a pusztító intellektualizmus és a korlátlan pénz- és hatalomvágy nyugati főpapjai iránti elvakult vazallusi hűség. Szomorú, de e pusztító „értékek” legtöbbjét ma éppen Németországban tartják különösen sokra.

Az Európai Unió egy Titanic-projekt, amelynek célja Európa teljes tönkretétele és romba döntése, s amelynek a következő nagy háborúba kell torkollnia. Az éjszakai jéghegy ez esetben Európa makacs materializmusa. Az Európai Unió Európája csupán előjáték egy „szuper hatékony világkormányhoz” (Churchill 1947. május 14-i beszéde). Az előjáték végén pedig az öreg kontinens politikailag úgy fog elsüllyedni, ahogy egykor Atlantisz süllyedt el fizikailag. S Európa tehetetlenül áll szemben mindezzel, mivel elveszítette minden szellemiségét, s félreértette, kigúnyolta és elüldözte azokat, akik egy új szellemiséget akartak kibontakoztatni Európában. Ezek egyike volt Rudolf Steiner mellett Helmuth von Moltke, aki mintegy élő lelkiismeretként áll ott Európa szellemi gyökereinél és a kontinens szellemi jövőjénél – már ha egyáltalán van még jövője Európának.

Der Europäer, 2015. szeptember (19. évf. / 11. sz.), 2–3. o.

 

Európa kaotizálása a menekülthullámmal: szerves része a nagyravágyó és hosszú távú anglo-amerikai terveknek. A már Churchill által hangoztatott, mindenek felett álló és mindenható világkormány felállításának tervét ugyanis nem lehet egy egységes Európával, csakis egy kaotizált európai térségen keresztül megvalósítani. Churchill terve csak Európa romjain valósítható meg. Európa nem fog tudni megbirkózni a menekültáradattal, míg át nem látja ezt a nyugati káosz-stratégiát, amely jelenleg ráadásul azoknak az ISIS-felkelőknek az érdekeit szolgálja, akik ellen csak hazug módon harcolnak.

Rudolf Steiner a mai idők három „alapvető erényét” nevezte meg: a becsvágy (nagyravágyás), a hiúság (önteltség) és a valótlanság (hazugság).[1] Utóbbival kapcsolatban egyik előadásában azt mondta, hogy „a hazugság korunk közéletének alapvető sajátossága”.[2]

E vészjósló „szentségtelen háromság” a jelenlegi háborús események mélyebb okaihoz tartozik, és szoros összefüggésben áll a több mint száz éve kibontakozó szellemtudomány elutasításával: minél inkább elutasítják a szellemet a személyes becsvágy, önteltség és valótlanság formájában, annál erősebbek lesznek a háború erői. A konkrét szellemi megismerésre való intenzív törekvés nélkül nincs tartós megoldás sem a mostani menekültproblémára,[3] sem Európa és a világ további sorsára.

Der Europäer, 2015. október (19. évf. / 12. sz.), 2. o.

Összeállította és fordította: Korcsog Balázs

 

Kapcsolódó írásunk:

Háború Európa ellen (2015. június 30.)



JEGYZETEK

[1] Walter Johannes Steinnek. Mitteilungen aus der anthroposophischen Arbeit in Deutschland [a Németországi Antropozófiai Társaság Közleményei; szó szerint: Közlemények a németországi antropozófiai munkából], 1966. Michael-nap.

[2] GA 199, 1920. augusztus 21.

[3] Humanitárius segítségre természetesen minden körülmények között nagy szükség van.

Utolsó frissítés ( 2016. május 27. )
 
< Előző   Következő >