Világtérkép, világháború, világkormány (2. rész) Nyomtatás E-mail
2016. február 27.

Image
A középső eredménye: Drezda romjai 1945-ben
Korunk százéves háborúja

Három világháború és az ahrimáni „világbéke”

Világtérkép, világháború, világkormány (2. rész)

 

Ám nem csupán az Economist 1990-es új világtérképe tanúskodik a nyugati (anglo-amerikai) vezető körök hosszú távú geostratégiai terveiről. Albert Pike amerikai szabadkőműves tábornok, aki az angolszász sötét páholyokkal is szoros kapcsolatban állt, s aki az egyik legfontosabb titkos társaság, az illuminátus rend második vezetőjének, Giuseppe Mazzininek volt a jobb-, pontosabban „bal keze” – s akinek mindmáig szobra áll Washingtonban –, már 1871-ben, egy főnökéhez írott levelében egy „zseniális” tervvel állt elő: röviden felvázolta a világuralom megszerzésének és egy anglo-amerikai vezetésű „új világrend” kiépítésének körvonalait három világháború során.[1]

Az első világháborút azért kell megrendezni, hogy a cári Oroszországot az illuminátusok [értsd: a nyugati titkos társaságok] közvetlen ellenőrzése alá vonják [és a „kommunista kísérlet” színterévé tegyék (lásd Szovjetunió)]. Oroszországot egyfajta „mumusként” kell felhasználni arra, hogy világszerte elősegítsék az illuminátusok [a nyugati páholyok] céljait.

A második világháborút a német nacionalistákkal való manipuláció és az ennek következtében keletkező konfliktusok révén kell kirobbantani [a nácik hatalomra juttatásával, majd a náci Németország és a kommunista Szovjetunió egymásnak ugrasztásával]. Ennek következtében az orosz [szovjet] befolyási övezet kiterjed [Kelet- és Közép-Európára], Palesztinában pedig létre lehet hozni Izrael Államot.

A harmadik világháborúnak pedig a tervek szerint azon konfliktusok következtében kell kirobbannia, amelyet az illuminátusok [a nyugati titkos társaságok] az izraeliek és az arabok között [illetve tágabb értelemben: a zsidó-keresztény kultúra és az iszlám világ között] szítanak. A tervek szerint ez a konfliktus – a harmadik világháború – tehát a Közel-Keleten fog kirobbanni, majd kiszélesedik és az egész világra kiterjed. Ez teremti meg az alapot az anglo-amerikai világuralmi érdekeket szolgáló világkormány felállításához.

Az is része a harmadik világháborúnak, hogy egymásra szabadítják a nihilistákat és az ateistákat, hogy társadalmi feszültséget szítsanak és szociális felfordulást idézzenek elő, s egy még soha nem látott brutalitás és bestiális kegyetlenség révén provokálják ki Európa és a keresztény világ összeomlását. – Ha nihilistákon itt a semmitől vissza nem riadó fundamentalistákat, a vallási fanatikusokat értjük, ateistákon pedig a „hitetleneket”, a jórészt szekularizált Európát és a nyugati civilizációt, akkor megkapjuk azt a képletet, amely manapság mozgatja az európai és az iszlám világot (lásd Iszlamisztán projekt).

E harmadik világháborúval kapcsolatban lényegében két értelmezés létezik: az egyik szerint ez a háború a közeljövőben zajlik majd, vagyis az elkövetkező évek, évtizedek fejleménye lesz, s ennek folynak most az előkészületei. A másik értelmezés szerint már most is zajlik ez a világháború, csak más formában és másmilyen eszközökkel[2] – s egyelőre máshol –, mint az első kettő. Ahogy Gerhard Wisnewski mondta egy Thomas Meyernek adott nyilatkozatában: „valójában már elkezdődött a harmadik világháború”.[3] Elgondolkodtató, hogy egyes vezető nyugati politológusok mellett a jezsuita pápa is úgy beszél napjaink eseményeiről, mint amik már a harmadik világháborúhoz tartoznak.

S bármily furcsán hangozzék is, egyetlen félelmetesebb dolog van, egyetlen rosszabb dolog jöhet a harmadik világháborúnál: az azt követő ahrimáni „világbéke”, mely nem más, mint Ahrimán napjainkban esedékes inkarnációjának „beteljesülése”, az ő földi uralmának kiteljesedése. A három világháború célja ugyanis végső soron ennek a nagy jelentőségű – s Rudolf Steiner elmondása szerint a harmadik évezred elején, a nyugati (anglo-amerikai) világban bekövetkező – érzékfeletti eseménynek az előkészítése. A három világháború készíti elő a terepet e világ fejedelmének: hogy Ahrimán jótevőként és a „világbéke” fejedelmeként léphessen színre – ahogy azt Vlagyimir Szolovjov is megjövendölte Az Antikrisztus történetében.[4]

Hiszen az egész terv – a három világháború és az azt követő ahrimáni „világbéke” – célja nem más, mint a világuralom megszerzése anglo-amerikai vezetéssel. James Paul Warburg, az anglo-amerikai gazdasági elit egyik meghatározó figurája 1950-ben a következőket mondta az USA szenátusa előtt: „Lesz világkormányunk, akár tetszik, akár nem. A kérdés csak az, hogy ezt hódítással vagy megegyezéssel érjük el.”

 

Korcsog Balázs

Világtérkép, világháború, világkormány (Korunk százéves háborúja)

(a 2015. december 21-én elhangzott előadás összefoglalója)

1. rész: Menekültek, hazugságok, terror

2. rész: Az Economist új világtérképe

3. rész: Három világháború és az ahrimáni „világbéke”

4. rész: „Lesz világkormányunk, akár tetszik, akár nem

5. rész: Novalis: A kereszténység, avagy Európa



JEGYZETEK

[1] Erről részletesen lásd Jan van Helsing & Markus Weber: Geheimgesellschaften und ihre Macht im 20. Jahrhundert [Titkos társaságok és hatalmuk a 20. században]. Ewert Verlag, 1993, Orion Publishing Int., 20003. – Ez a sok szempontból kétes és csak komoly fenntartásokkal olvasható mű számos fontos dokumentumot és adalékot tartalmaz a nyugati titkos társaságok, így az angolszász páholyok és „előszoba-szervezeteik” céljairól és működésükről a világtörténelemben.

[2] A hagyományos fegyveres konfliktusok mellett gondoljunk csak a terrorizmus új eszközeire, a menekültáradatra” mint migrációs fegyverre, illetve a rejtett hadviselés „láthatatlan” formáira: a világszerte folyamatosan dúló pénzügyi, számítógépes (internetes/kiber-), nyersanyag- és médiaháborúra – s a mindezek hátterében zajló okkult küzdelmekre.

[3] Thomas Meyer interjúja Gerhard Wisnewski politológus-újságíróval. Der Europäer, 2014. április–május (18. évf., 6–7. sz.), 47–48. o. Magyarul lásd az interjú egy részletét: „Ukrajna: »Határország«”. Antropozófia, 2014. János-nap, 59. o.

[4] Vlagyimir Szolovjov: Az Antikrisztus története (Három beszélgetés a háborúról, a haladásról és a világtörténelem végéről). Fordította Kiss Ilona. Századvég, Budapest, 1993.

Utolsó frissítés ( 2017. április 14. )
 
< Előző   Következő >