Köln romjai és a kölni dóm, 1945

Mi történik a világban?

1916 – 2016

„Világosan végiggondolni a dolgokat –

most ez az egyetlen, amit tehetünk.”

(Rudolf Steiner, 1916)

Rudolf Steiner száz évvel ezelőtt, az első világháború kellős közepén, a következőket mondta az akkori és azóta csak súlyosbodó problémák és konfliktusok megoldhatatlanságával, a háborúval, a háborús propagandával, a sajtó különböző érdekek által vezérelt félretájékoztatásaival, és a mi ebből adódó feladatunkkal kapcsolatban: „Az egyetlen, amit tehetünk, hogy megpróbáljuk világosan megismerni ezeket a dolgokat, hogy megpróbáljuk szellemileg áttekinteni a világban zajló folyamatok összefüggéseit, s megpróbálunk élni ezekkel a felismerésekkel. Mindig ahhoz kell tartanunk magunkat, hogy a gondolatok igazi, dinamikus erők. Világosan átgondolni a dolgokat – most ez az egyetlen, amit tehetünk. És ha az ember akár csak két napig együtt él ezekkel a valós gondolatokkal, s aztán ismét hatalmába keríti őt a sajtó fekete mágiája, ennek a két napnak akkor is jelentősége van, amelyből erők fakadnak.”[*]

Az 1916-os év

Az első világháború „középső” esztendeje. Ekkor zajlik a háború két legnagyobb és legvéresebb ütközete: a verduni és a somme-i csata (mindkét helyszínen közel egymillió halott).

A Közel-Kelet felosztása a franciák és a britek között

A britek és a franciák felosztják maguk között az Oszmán Birodalom közel-keleti területeit (Sykes–Picot-egyezmény): a térség mai képének kialakulása (Szíria, Irak, Palesztina stb.). Ez a nyugati nagyhatalmi paktum a mostani közel-keleti konfliktusok gyökere. A jelenlegi háború ugyanennek a területnek az újrafelosztásáért folyik.

A „középső” Moltke halála, aki – Prokofjev szavaival – a szellem utolsó magas rangú képviselője volt a német hadvezetésben. Ferenc József halála. Raszputyin meggyilkolása. Németországban a hatalom Hindenburg és Ludendorff – Hitler későbbi pártfogóinak – kezébe kerül.

Az Antropozófiai Társaságban: Edouard Schuré támadása Steinerék ellen (egy régi barátság és munkakapcsolat vége).

Rudolf Steiner száz éve, 1916 decemberében kezdett bele a Kortörténeti szemlélődésekbe. Ezekből az előadásokból nem csupán az első világháború előzményeiről, valódi okairól és szellemi hátteréről kapunk átfogó képet, hanem napjaink eseményeinek megértéséhez is kulcsot kapunk Rudolf Steinertől. Ezt a ciklusát (is) tanulmányozva egy olyan igazságérzék és megkülönböztető-képesség kezd kialakulni az emberben, amely eligazíthat bennünket korunk történéseinek szövevényében. Hiszen azok a jelenségek, amelyekről itt Steiner beszél (elsősorban a politika és a sajtó működésével kapcsolatban), csak fokozódtak az utóbbi száz évben, sőt: ezek a folyamatok csak napjainkra bontakoztak ki igazán.

A 2016-os év szimptomatikus eseményei

(Aleppó – Moszul, Brexit – „Trexit”, „Mosztambul”)

Dec. 19.: berlini (kamionos) merénylet

Dec. 19.: az ankarai orosz nagykövet meggyilkolása

ALEPPÓ és MOSZUL (Szíria és Irak második legnagyobb városai): itt zajlik a 21. század verduni és somme-i csatája

Nov. 8.: amerikai (USA) elnökválasztás (Trump vs. Hillary Clinton) – Trump győzelme (a „Trexit”) után a német kancellár bejelenti újraindulását! („Van egy ország, a nevét nem kívánom megnevezni, ahol az uralkodó a saját népszellemének ellensége” – mondta száz éve Rudolf Steiner az akkori Németország első emberéről. – A mostaniról vajon mit mondana?)

Orosz–török „közeledés” (Moszkva és Isztambul: „Mosztambul”): az év legnagyobb külpolitikai és stratégiai fordulata (Törökország a NATO második legerősebb hadserege)

Aug. 24.: olaszországi földrengések

Júl. 24–22–18.: németországi támadások (München, Ansbach, Würzburg)

Júl. 15.: törökországi puccskísérlet (az év során több isztambuli és ankarai robbantás)

Júl. 14.: nizzai (kamionos) mészárlás

Júl. 13.: brit kormányfőváltás (James Cameron – Theresa May; az új külügyminiszter: Boris Johnson)

Jún. 23.: BREXIT népszavazás

Márc. 22.: brüsszeli robbantások

Dec. 31. – jan. 1.: szilveszteri kölni molesztálások (a cikk elején látható képen Köln romjai láthatóak a kölni dómmal 1945-ben – 1912/13 karácsonyán itt alakult meg az „első” Antropozófiai Társaság)

A középpontban továbbra is Szíria és környéke (Szíriána) áll, a 2011 óta ott zajló „polgárháborúval”, ami valójában egy kihelyezett, kis „világháború” (a háttérben a NATO és Oroszország konfliktusa). Folyamatos nyugati nyomás Oroszországra. A tavalyi évhez hasonlóan egyre inkább a középpontba kerül Törökország, mint a Közel-Keletet, Európát és Oroszországot összekötő, stratégiailag is legfontosabb állam. Az idei esztendő egyik fontos fejleménye, hogy Németország nyíltan is a figyelem középpontjába – és a támadások kereszttüzébe – kerül. Délről továbbra is folyamatos migrációs nyomás Európára. Angol–amerikai politikai átrendeződés (Brexit és „Trexit”): száz évvel a brit világbirodalom hanyatlása, és az amerikai világuralom kezdete, az USA 1917-es hadba lépése után.

„Az egyetlen, amit tehetünk, hogy megpróbáljuk világosan megismerni ezeket a dolgokat, hogy megpróbáljuk szellemileg áttekinteni a világban zajló folyamatok összefüggéseit, s megpróbálunk élni ezekkel a felismerésekkel. Mindig ahhoz kell tartanunk magunkat, hogy a gondolatok igazi, dinamikus erők. Világosan végiggondolni a dolgokat – most ez az egyetlen, amit tehetünk.”

(K. B.)