NOVALIS / Főoldal
Thomas Meyer legújabb cikke: az új francia elnök is páholyfigura Nyomtatás E-mail
2017. június 15.

Image
Az új francia elnök beszéde a párizsi nagypáholyban
Thomas Meyer

1917 – 2017

Szabadkőművesség, globalizáció

és hármas tagozódás

 

Rudolf Steiner világosan megkülönböztette egymástól a szabadkőművesség két formáját: a magasztos, általános emberi célokat követő és az egész emberiség szolgálatában álló szabadkőművességet, illetve a politikai csoportérdekeket szolgáló szabadkőművességet. Előbbibe nyerhetünk bepillantást az első három fok Steiner által megújított rituáléiban.[1] Utóbbiról pedig a következőket mondta: „Az az ügy, amelynek az egész emberiséget kellene szolgálnia – rasszra és különböző érdekekre való tekintet nélkül –, az bizony jó ügyből rosszá válik, ha egyes embercsoportok hatalmának alapjává teszik.” – Ezek a szavak abban az előszóban olvashatók, melyet Rudolf Steiner írt Karl Heyse Az antant-szabadkőművesség és a világháború című könyvéhez, 1918 októberében.

Az első világháború óta a szabadkőművességnek szinte csak ez a formája terjedt el és működik. Ennek bölcsője Anglia volt, ahol az 1717-es esztendő János-napján alapították meg az első londoni nagypáholyt, amely azonban még a szabadkőművesség előbbi formájához tartozott. Mindazonáltal ennek Európa-szerte létrehozott „fiókszervezetei” egyre inkább a politika és különféle csoportérdekek uszályába kerültek.[2] Ez különösen érvényes a Londonból kiindulva megalapított párizsi „Grand Orient de France” (»Franciaország Nagyoriense«) elnevezésű páholyra, melynek háborús politikája késztette Rudolf Steinert arra, hogy széttépje azt az oklevelet, amely feljogosította őt, hogy önállóan is végezhessen [szabadkőműves] szertartásokat.[3]

1917-ben nyolcezer szabadkőműves gyűlt össze a londoni Albert Hallban a nagypáholy megalapításának 200 éves évfordulója alkalmából – ugyanabban az Albert Hallban, ahol Churchill, aki magas fokú szabadkőműves volt, 1947-ben felvázolta az általa szorgalmazott európai egység valódi célját: egy anglo-amerikai világkormány felállítását. Idén már áprilisban megünnepelték a 300 éves évfordulót.

Egy fontosabb évforduló: idén júniusban volt éppen száz esztendeje annak, hogy Rudolf Steiner először beszélt a hármas tagozódásról (erről bővebben a nyári számunkban olvashatnak).

 

A Grand Orient aktualitása

A szinte a semmiből felemelkedett új francia elnök, Emmanuel Macron egy évvel ezelőtt tartott egyfajta székfoglaló beszédet a párizsi Grand Orient nagypáholyban azzal a címmel, hogy „La mondialisation peut-elle être synonyme de progrès?” (A globalizáció lehet a haladás, a fejlődés szinonimája?)[4] Költői kérdés, amely valójában sürgeti a globalizációt. Macron eltökélt EU-propagandája a bankvilág globalizációs érdekeit szolgálja, és semmi köze az európaiak valódi szükségleteihez.

Vagyis száz évvel a hármas tagozódás eszméjének megszületése után az új francia elnök, Emmanuel Macron révén, Európára és a Beethoven által megzenésített – és az EU himnuszaként meggyalázott – [schilleri] Örömódára hivatkozva valójában a globalizációt akarják érvényre juttatni – a hármas tagozódás puszta karikatúráját, amely nem törekszik sem a testvériségre a gazdasági életben, sem az egyenlőségre a jogi életben, s végképp nem a szabadságra a szellemi életben. Nem véletlen, hogy Macron hadat üzent a Russia Today-nek, az egyetlen olyan csatornának, amelyik sikeresen tud szembeszállni a nyugati média egyeduralmával.

Az igazi európaiaknak el kell végre határozniuk magukat, hogy olyan nagy távlatokban gondolkodó politikát folytassanak, mint amilyet Rudolf Steiner az 1917. júliusi memorandumokban fejtett ki. Máskülönben végképp áldozatul esnek azon politikai szabadkőműves körök machinációinak (vagy ármánykodásainak), akik bár igen nagy távlatokban gondolkodnak, ám ezeket folytonosan „egyes embercsoportok hatalmának alapjává” kívánják tenni.

 

Fordította: Korcsog Balázs

Megjelent a Der Europäer 2017. júniusi számában (Editorial).



JEGYZETEK

[1] Lásd Der neue Kain. Die Tempellegende und ihre Vollendung durch Rudolf Steiner (Az új Káin. A templom-legenda és befejezése Rudolf Steiner által). Bázel, 2013.

[2] GA 265, 110. o.

[3] GA 174, 1917. január 20-i előadás.

[4] Erre az előadásra Terry Boardman hívta fel a szerző figyelmét.

Utolsó frissítés ( 2017. június 16. )
 
< Előző   Következő >