Korcsog Balázs

A Magyar géniusz

A magyar népszellem, nyelvszellem

és gondolkodásszellem nyomában

Első kötet

A modern magyarság

A magyar antropozófiai élet régi nagy adóssága Rudolf Steiner magyarsággal kapcsolatos közléseinek korszerű, módszeres és szellemtudományos alapokon álló feldolgozása. Korcsog Balázs kétkötetesre tervezett könyvéből bepillantást kaphatunk Steiner magyarság-képébe, s abba, mit tudhatunk a magyar népet vezető isteni-szellemi lényekről a modern szellemtudomány nézőpontjából. Steiner eddig ismertnek vélt kijelentései is új megvilágításba kerülnek az itt olvasható új, hiteles fordításokból, és olyan, magyarul eddig publikálatlan Steiner-közléseket is tartalmaz mindkét kötet, melyek nélkül nem alkothatunk valós képet a magyar nép spirituális történelméről.

Részlet a könyvből:

„Ha a magyar nép arkangyalát keressük, akkor nekünk sem ennek a lénynek a nevével – a magyar népszellem konkrét megnevezésével – kell foglalkoznunk, hanem azzal, hol érhető tetten az ő kézjegye: hogyan nyilvánulnak meg a magyar népszellem sajátosságai és inspirációi Deák és Széchenyi közéleti munkásságában, Petőfi és Arany lírájában, Madách „emberiségdrámájában”, Katona és Erkel Bánk bánjában, Csontváry napút-távlatában, Bartók Kékszakállújában, vagy Krúdy és Huszárik Szindbádjában, Latinovits versmondásában, a népdaléneklésre épülő Kodály-módszerben, Kós Károly és Makovecz organikus épületeiben… – a magyar nép legnagyszerűbb szellemi és kulturális teljesítményeiben. A magyaroknak is úgy kellene megbecsülniük népük e kimagasló kulturális értékeit, szellemi vívmányait és művészi alkotásait, mint saját népszellemük adományait.”

***

Az első kötet tartalma:

Mérvadó-e Rudolf Steiner a magyarság kérdéseiben?

Hármasság a népek szellemi vezetésében (Népszellem, nyelvszellem, gondolkodásszellem)

A magyar személyiség- vagy gondolkodásszellem (Deák mint a magyar alkat és észjárás megtestesítője)

Deák – Petőfi – Széchenyi: a Magyarság megtestesítői (Adalékok Budapest spirituális helytörténetéhez)

Petőfi, „a népszellem választottja”, a magyarság „kvintesszenciája” (Steiner Petőfi-utalása az „Éteri Krisztus” sorozatban)

Madách és a „magyar szellem” (Rudolf Steiner 1909-es „budapesti beszámolójának” magyar vonatkozásai)

„A népszellem kézjegye” (Reprezentatív személyiségek a német, az orosz és a magyar kultúrában)

A magyar népszellem nyomában… („A magyarok istene” az irodalmi hagyományban)

A magyar nép helye és feladata Európában (Európa „védőbástyája” és a Krisztus-Én kibontakoztatása)

A népszellem megtestesülése: a nemzet születése

A magyar történelem „aranyhídja” (A magyar népszellem működésének korszakai)

A könyv kisesszéiből:

Széchenyi és az ezotéria (A „legnagyobb magyar” és a magasabb hatalmak)

Petrovicsból Petőfi (A költő származása körüli vita)

Hígmagyar? Mélymagyar?

Göllner Mária munkássága és műveinek magyar kiadása

Steiner beavatási foka

Petőfi Oroszországban?

„A magyarok Mózese” (A Kossuth-kultuszról)

„A magyarok istene” kifejezés elterjedése – Saint-Germain inspirációjára?

A magyar történelem mint szabadságharcok láncolata

A népszellemek működése Európa különböző régióiban

Nép és nemzet – mi a különbség szellemtudományos szempontból?

A názáreti Jézus éter- és asztráltestének, valamint Énjének hordozói – a magyar népszellem „hatókörében”

A magyar történelem és a perzsa beavatás hét fokozata