|
Szergej
O. Prokofjev
Rudolf Steiner születésének időpontjáról (2. rész)
[Rudolf
Steiner 1861. február 25-én született Kraljevecben. Két nappal később, február
27-én keresztelték meg. Születési dátumaként a legtöbbször mégis a február 27-e
szerepel. Hogy Rudolf Steiner a születési időpontjával kapcsolatos
pontatlanságot később miért nem javította ki, és hogy miért tartotta fönn
továbbra is az így keletkezett sokéves „hagyományt”, például az Életutam
című önéletírásának első fejezetében (ahol még 1923 végén is azt írja, hogy
„1861. február 27-én születtem Kraljevecben”), az továbbra is rejtély marad,
noha ezzel kapcsolatban különféle okokat lehet felhozni.]
Először is, mivel nem kizárt,
hogy a születés időpontját hibásan jegyezték be az egyházi anyakönyvbe, így
elképzelhető, hogy Rudolf Steiner később, amikor észrevette ezt a pontatlanságot,
akkor ebben a szellemi világ egyértelmű üzenetét látta, mintegy annak intő jelét
ismerte fel benne. Hiszen ez [az elírás] a későbbiek során megvédte őt
mindazoktól a visszaélési lehetőségektől, amiket tisztátalan célból, a sötét
okkult erők oldaláról művelhettek volna a valódi születési időpontjával. Hiszen
Rudolf Steiner volt az első olyan újkori beavatott, aki teljesen nyíltan és
nyilvánosan működött, és az ezzel kapcsolatos veszélyeket semmiképpen sem
szabad alábecsülnünk.
A sorsnak ez a
beavatkozása - egy magasabb szempontból nézve - mégiscsak megfelelhet a valóságnak. Hiszen ahogy már
korábban említettük, Rudolf Steiner február 25-én nagyon gyenge, törékeny
gyermekként jött a világra, és attól tartottak, hogy nem fog életben maradni.
De két nap után elmúlt ez az életveszély, s így már bízhattak benne, hogy a
gyermek mégis életben marad.
Szellemi szempontból ez a
helyzet azt jelenti, hogy a február 27-i keresztelőig még nem dőlt el a kérdés,
hogy Rudolf Steiner entelechiája [szellemi lénye] megmaradhat-e ebben a
testben, vagy visszahúzódik a szellemi világba. Csak két nappal a születése
után határozta el végleg Rudolf Steiner entelechiája, hogy megtestesül, és most
már készen állt arra, hogy birtokba vegye ezt a fizikai testet mint eljövendő
földi életének eszközét. Rudolf Steiner később ezért beszélhetett joggal február
27-éről is úgy, mint születése napjáról, még hogyha nem is fizikai értelemben.
Egy olyan magas fokú
beavatottnak az életét, mint amilyen Rudolf Steiner volt, nem lehet azok szerint a szokványos,
túlságosan is emberi mértékek szerint mérni, ahogyan az egy átlagember esetében
teljesen jogos volna. Egy igazi beavatott földi élete egy misztérium, amely
teljes egészében talán csak egy hozzá hasonló beavatottnak nyilatkozhat meg,
olyasvalakinek, aki maga is egyike a Földet vezető beavatottak körének.
Részlet
Szergej O. Prokofjev A Rudolf Steiner születési helye körüli
misztériumtitkok című tanulmányából. Megjelent a szerző Von der
Beziehung zu Rudolf Steiner [A Rudolf Steinerhez való viszonyról] című
tanulmánykötetében, 2006-ban. Fordította: Korcsog Balázs
Magyarul elhangzott a
budapesti Rudolf Steiner Házban 2008. február 25-én, Rudolf Steiner
születésének 147. évfordulóján
|
