Nemi identitás és karma

A férfi–nő kérdés múltja, jelene és jövője

(A nőgyűlölő Otto Weininger sorsa,

és napjaink nemi identitásválsága)

Korcsog Balázs előadása

Időpont: 2020. január 31. péntek 18.30

Helyszín: Trinitum, Hattyúház (1015 Budapest, Hattyú u. 14.)

A Sárga császártól az Alibabáig

Kína és a Nyugat –

a szellemtudomány fényében

Luciferi múlt és ahrimáni jelen

Korcsog Balázs előadása

2019. december 13. péntek 18.30

Trinitum, Hattyúház

(1015 Budapest, Hattyú u. 14.)

Rudolf Steiner kizárólag száz évvel ezelőtt, 1919 őszén és telén beszélt két érzékfeletti lény, Lucifer és Ahrimán földi inkarnációjáról: Lucifer egykori megtestesüléséről az ősi kínai kultúrában, és Ahrimán napjainkban várható inkarnációjáról a nyugati világban. S az éppen mostanában világhatalommá váló Kína és az angol nyelvű Észak-Amerika versengése – előbbi a luciferi, utóbbi az ahrimáni inkarnáció feltételezhető helyszíne – korunk egyik legfontosabb, szimptomatikus fejleménye.

„Amikor bepillantunk a kínai kultúrába, amely nemsokára olyan jelentőségre tesz szert a világban, amiről az emberek ma nem is álmodhatnak (…) Nem szabad alábecsülnünk azt sem, amikor majd elárasztja a nyugati világot a bilincseit lerázó kínai elem…” (Rudolf Steiner, 1912)

Megjelent!

KI A KÖZÉP-EURÓPAI NÉPSZELLEM?

Az európai arkangyalok működése

Könyvbemutató előadás:

november 22. péntek 18.30

Trinitum (Hattyúház)

„A szellemtudomány tanításaiból – és a történelemből is – tudjuk, hogy a népek nem mindig voltak, és nem is mindig lesznek. De amíg be nem töltik feladatukat az emberiség fejlődésében, addig megvan a létjogosultságuk, s ahogy azt a német nép példáján láthattuk, ez még évezredes távlatokra tehető (és a németnél vannak fiatalabb népek is Európában).”

Nov. 20-tól kapható a Rudolf Steiner Házban és a MAT online könyváruházában (http://antropozofia.hu/konyvaruhaz/)

A klímavallás abszurditása

Rövid összefoglaló Gerald Brei írásáról (1–2. rész)

(I)

A mainstream média egyik fő témája az utóbbi időben a klímaváltozás, melyet állítólag az ember idéz elő, s amelynek megoldása a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése és korlátozása lenne. Aki ezt kétségbe vonja, azt „klímatagadónak” tartják, sőt: eretneknek. Nem túlzás, ha ilyen értelemben egyfajta „klímavallásról” beszélünk. A kétkedő hangokat elhallgatják, és az ember által okozott klímaváltozást cáfoló tudósok nem jutnak szóhoz a tömegmédiában. Pedig tüzetesebb vizsgálódás során bebizonyosodik, hogy itt egy tarthatatlan és teljesen valóságidegen teóriáról van szó: egy gigantikus „klímacsalásról” (klímahazugságról), amelynek abszurditásán aligha lehet túltenni. Goethe egy maximája ezt így fogalmazza meg: „Ha be akarod csapni az embereket, akkor a legképtelenebb dolgokat kell velük elhitetned.”

A cikk rövid konklúziója: a klímaváltozás természetes folyamat, nincs köze az emberi tevékenység okozta szén-dioxid-kibocsátáshoz. Valódi környezetvédelemre ugyanakkor szükség van, két példa erre: az óceánoknak tényleg nem szabadna műanyagtemetővé válniuk, és az új mobilsugárzás, az 5G káros hatásait sem szabad elhallgatni az emberek elől.

Ki a közép-európai népszellem?

Az európai arkangyalok működése

Korcsog Balázs

könyvbemutató előadása

2019. november 22. péntek 18.30

Trinitum, Hattyúház

(1015 Budapest, Hattyú u. 14.)

„Európa jövőjét egyesek az Amerikai Egyesült Államok mintájára létrehozott Európai Egyesült Államokban látják. Ám minden olyan kísérlet, amely egy »amerikai modellt« kíván megvalósítani az európai kontinensen, egyet jelent Európa valódi küldetésének feladásával.” (Szergej O. Prokofjev)

„Gerald Brei cikkében »a német nép ellen több mint száz éve folytatott háborúról« beszél, és a mostani migrációs válságot is e háború újabb állomásának tekinti. És ha ehhez a száz évhez hozzávesszük a Kaspar Hauser elleni támadássorozatot is, akkor valójában már több mint kétszáz éve zajlik ez a küzdelem: »Európa gyermekének« 1812-es elrablásától. Spirituális értelemben ekkor kezdődött »Európa elrablása« – a Közép elleni háború.” (Korcsog Balázs)
 

Krisztus, Michael és

a német népszellem

Korcsog Balázs előadása

2019. október 18. péntek 18.30

Helyszín: Hattyúház, Trinitum (1015 Budapest, Hattyú u. 14.)

Belépő: 2500 Ft, kedvezményes jegy: 1500 Ft

Támogatói jegy: 4000 Ft

„Mandulatej”?

Ahrimán kontra Steiner

„Mandulatej”címmel[*] terjedelmes cikk jelent meg Rudolf Steinerről a Magyar Narancs legújabb számában (2019. aug. 8.), a „Gurupédia” sorozatban.

Aki ismeri Rudolf Steiner életét, munkásságát és valódi törekvéseit, legjobb esetben is paródiának tekintheti ezt az „esszét”. Valószínűbbnek tűnik azonban, hogy itt egy tudatosan (vagy öntudatlanul?) megalkotott TORZKÉPRŐL van szó. A cikk így jóval inkább az ahrimáni inspiráció mintapéldája, az ahrimáni írásművészet egy újabb darabja: mondhatni a „kis magyar Zander” (a Steinert gyalázó berlini teológiaprofesszor nyomán): egy pletykákból, féligazságokból és hazugságokból összetákolt, és a bulvársajtó stílusában írott fércmű, melynek alaphangja: a gúny.

Így beszél a hazugság és halál fejedelme arról az emberről, aki állandó akadályok közepette is példamutató helytállást tanúsított „a szélsőségek korában”, és egész életét az előrehaladó szellemek – mindenekelőtt Michael és Krisztus – szolgálatába állította.

Schiller szavaival: „A világ szereti befeketíteni, ami ragyogó, / és lerántani a porba, ami magasztos.”

És mindezt éppen a Steiner által hozott hármas tagozódás és a Waldorf centenáriumán! (Nem mellesleg: az Ahrimán inkarnációjáról szóló előadások százéves évfordulójához közeledve...)

A kérdéssel részletesen foglalkozunk a Krízis és kulmináció című kötetben (Genius, 2016).

Korcsog Balázs

Csontváry géniusza

Az éteriség festője

Örömmel adjuk hírül mindenkinek, akinek szívügye Csontváry, és szívügye a Rudolf Steiner által hozott modern szellemtudomány, hogy a festő halálának 100. évfordulójára megjelent az első olyan könyv, amely szellemtudományos nézőpontból közelíti meg Csontváry életét és munkásságát.

Korcsog Balázs: CSONTVÁRY GÉNIUSZA. Az éteriség festője

A tartalomból: Csontváry sorsfeladata. A festő elhívatása mint michaeli prófécia; Mi az a napút?; Az „élő perspektíva”. Csontváry, az éteriség festője; Csontváry, a görög; Csontváry és a teozófia; Csontváry, a Golgotai. A festő nevének dimenziói; A Golgota mint a „Csontvár” misztériuma

Május végétől kapható az antropozófiai könyveket árusító helyeken (Rudolf Steiner Ház, Hattyúház-Trinitum, Szabad Gondolatok Háza).

Könyvbemutató előadások:

Csontváry géniusza – 1. rész: A festő elhívatása mint michaeli prófécia

2019. május 31. péntek 18.30

Csontváry géniusza – 2. rész: Az éteriség festője

2019. június 21. péntek 18.30

Helyszín: Hattyúház, Trinitum (1015 Budapest, Hattyú u. 14.)

Az 5G – a végső támadás

„A teljes elektromágneses lefedettséggel járó hálózat azzal fenyeget, hogy egy teljes illúzióvilág börtönébe zárja az embert. És végképp elfeledteti vele a szellemet.” (Thomas Meyer)

Az utóbbi időben több külföldi antropozófiai lap is foglalkozott a tervezett 5G (ötödik generációs) mobilhálózattal, szellemtudományos szempontból. Svájcban polgári tiltakozás és aláírásgyűjtés indult ellene, az egészségre is káros hatásai miatt („A svájciak nem kísérleti patkányok.”). A következőkben Thomas Meyer márciusi vezércikkét közöljük.

A politikai pártok

mint szellemi lények árnyképei

A politikai pártok a szellemtudomány fényében

(Rudolf Steiner és a politika)

Korcsog Balázs előadása – felvételről

Időpont: 2019. május 10. péntek 18.30

Helyszín: Hattyúház, Trinitum (1015 Budapest, Hattyú u. 14.)

„Az emberek ma alszanak azzal kapcsolatban, hogy mik is valójában a politikai pártok.” (Rudolf Steiner)

„A régi egységállam, teljesen mindegy, hogy milyen berendezkedésű, hogy demokrácia, köztársaság, monarchia vagy bármi más: ha egységállam, és nem hármas tagozódású, akkor út az ahrimáni inkarnációhoz." (Rudolf Steiner, 1919)

„A politikai pártok ma mind az ahrimáni inkarnáció előkészítői." (Thomas Meyer)

Belépő: 2500 Ft, kedvezményes jegy: 1500 Ft

Európa a szakadék szélén

A migrációs válság okkult háttere

„Világos terv szerint zajlik Európa mint sokszínű kulturális-vallási egység eltüntetése. A jelenlegi migrációs válság azzal fenyeget, hogy rövid úton véget vet ennek a már amúgy is nagymértékben szétrombolt egységnek. Semmi sem iktatja ki olyan erősen Németországot mint politikai és szellemi tényezőt, mint ez a mesterségesen szított migrációs válság.” (Thomas Meyer)

Korcsog Balázs összefoglalója a témában megjelent antropozófiai irodalomból.

Időpont: 2019. április 19. péntek 18.30

Helyszín: Hattyúház, Trinitum (1015 Budapest, Hattyú u. 14.)

Belépő: 2500 Ft, kedvezményes belépő: 1500 Ft

Támogatói jegy: 4000 Ft

Nyílt társadalom, nyílt antropozófia?

„Általános”-e

az Antropozófiai Társaság?

Korcsog Balázs előadása

Időpont: 2019. február 8. péntek 18.30

Helyszín: Hattyúház, Trinitum

(1015 Budapest, Hattyú u. 14.)

A kizárásokkal kezdődött minden? Mi az Antropozófiai Társaság valódi őskatasztrófája, ami a kizárásokhoz is vezetett?

Az, hogy 1925-től egy másik társaság foglalta el annak az Antropozófiai Társaságnak a helyét, melyet Rudolf Steiner alapított az 1923-as Karácsonyi Gyűlésen. Melyik ez a társaság? A pénteki előadáson kiderül az utóbbi időben felkutatott svájci dokumentumokból…

A képen ízelítő látható a pénteki előadás további témáiból: az arlesheimi Ita Wegman Intézet nemrég kiadta az 1935-ös kizárások ellen tiltakozó, máig eltussolt leveleket (Peter Selg kísérőtanulmányában a szellemi ellenállás és – a lojalitás helyett - az Igazsághoz való hűség mindmáig példamutató dokumentumaiként állítja elénk e csodálatos leveleket); egy új stuttgarti kötetből pedig fény derül arra, mi vezetett az Antropozófiai Társaság és a Keresztény Közösség hosszan tartó „fagyos viszonyához”, és milyen szerepe volt ebben Marie Steinernek.

Belépő: 2500 Ft, kedvezményes belépő: 1500 Ft

Támogatói jegy: 4000 Ft

Nyílt társadalom, nyílt antropozófia?

„Általános”-e az Antropozófiai Társaság?

Korcsog Balázs előadása

Időpont: 2019. február 8. péntek 18.30

Helyszín: Hattyúház, Trinitum (1015 Budapest, Hattyú u. 14.)

A tartalomból:

Nyílt (nyitott) társadalom – „nyitott antropozófia”? Kik ennek állítólagos „ellenségei”? Mi a „nyitott antropozófia”, és egyáltalán antropozófia-e még, vagy egyfajta szellemi és kulturális átjáróház?

Két újabb támadás az antropozófia ellen: kívülről (a Le Monde-cikk) és „belülről” („A nyílt antropozófia és ellenségei” című írás).

Mi a neve az 1923-as Karácsonyi Gyűlésen újraalapított Antropozófiai Társaságnak? Azonos-e ez a társaság a mai Általános Antropozófiai Társasággal? Jogilag vajon melyiknek vagyunk a tagjai? És szellemileg?

Megjelent az antropozófia „fekete könyve”: az arlesheimi Ita Wegman Intézet nemrég kiadta az 1935-ös dornachi kizárások ellen tiltakozó, máig eltussolt leveleket; Stuttgartban pedig megjelent egymásik fontos dokumentáció: a Marie Steiner és a Keresztény Közösség tragikus kapcsolatát bemutató kötet.

Vagyis: új könyvek és cikkek, fontos viták és tendenciák az antropozófiai életben.

Belépő: 2500 Ft, kedvezményes belépő: 1500 Ft

Támogatói jegy: 4000 Ft

Szergej O. Prokofjev

„Templomtisztítás kell

a Goetheanumban…”

Prokofjev drámai helyzetértékelése a Goetheanumban és az Antropozófiai Társaságban zajló folyamatokról

„Mikor pedig látjátok majd, hogy az a pusztító utálatosság, amelyről Dániel próféta szólott,

ott áll a szent helyen, … akkor tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó előtt.”

(Máté 24,15 és 33)

2012. március 30-án, Rudolf Steiner halálának évfordulóján elhangzott előadásom, melyet fájó érintettségből és belső elkötelezettségből tartottam, heves vitát váltott ki az Antropozófiai Társaság széles köreiben. Ennek során újra és újra olyan kérdések merültek fel, melyek megválaszolásának, úgy vélem, nagy jelentősége van a Goetheanum és a társaság jövője szempontjából.

Ennek a vitának az alapját – magán az előadáson kívül, amelyen, mivel az Általános Antropozófiai Társaság éves közgyűléséhez kapcsolódott, úgy 700 ember volt jelen – az előadás rövid összefoglalójának megjelentetése képezte, melyet az egyik résztvevő, Gerlinde Schultz állított össze Friedrichsdorfból. Ez a rövid összefoglaló egy új, főként elektronikusan terjesztett „Hírlevél” 8. számában jelent meg, 2012. április 8-án. Ezt az új „Hírlevelet” a Das Goetheanum hetilap tagoknak szóló mellékletének megszüntetése után, annak folytatásaként, és tagi kezdeményezésként hozta létre Roland Tüscher és Kirsten Juel. Ebből egy szélesebb közönség is megismerhette előadásom lényegi mondanivalóját.

2017. március 14. – Sophianum

(Marie Steiner születésének 150. évfordulóján)

Ki volt Marie Steiner?

Karmikus életútja Rudolf Steiner szellemi kutatásainak fényében

2017. április 28–29. – Rudolf Steiner Szeminárium

Marie Steiner karmikus útja

2017. november 17–18. – Rudolf Steiner Szeminárium

A michaeli korszellemtől az ahrimáni inkarnációig

Korunk öt legfontosabb spirituális eseménye

2017. november 28. – Sophianum

A michaeli korszellemtől az ahrimáni inkarnációig

Korunk öt legfontosabb spirituális eseménye

2017. december 18. – Sophianum

Lelki és szellemi naptár, krisztusi időszámítás

Rudolf Steiner és Christian Rosenkreutz impulzusa egy valóban krisztusi időszámításért

2018. január 29. – Sophianum

„Marie von Sivers mindig velem lesz. A mi szövetségünk felbonthatatlan.”

2018. február 16. – Rudolf Steiner Szeminárium

Ita Wegman és Elisabeth Vreede rehabilitációja

2018. február 18. – Magyar Euritmiai Társaság

Ki volt Marie Steiner?

Karmikus útja Rudolf Steiner szellemi kutatásainak fényében

2018. február 26. – Sophianum

A „kétszer született”

2018. március 14. – Trinitum

Marie Steiner biográfiája

Rudolf Steiner legfontosabb élet- és munkatársa

2018. március 26. – Sophianum

A Léleknaptár – válasz a második michaeli hívásra

Rudolf Steiner és Christian Rosenkreutz „naptárreformja” egy valóban Krisztushoz mért időszámításért

2018. április 6. – Trinitum

A politikai pártok a szellemtudomány fényében

Rudolf Steiner és a politika

2018. április 21. – AnthropoSophia Nap

Ita Wegman és Elisabeth Vreede rehabilitációja

és az Antropozófiai Társaság sorsa 

2018. május 16. – Trinitum

Richard Wagner a szellemtudomány fényében 1. rész

Steiner és a zene; Wagner életútja; Dornach, az antropozófia Bayreuthja

2018. május 30. – Trinitum

Richard Wagner a szellemtudomány fényében 2. rész

A wagneri muzsika hatása az étertestre; Nietzsche ahrimáni inspirációja és Wagner érzékfeletti „mentőakciója”

2018. június 13. – Trinitum

Richard Wagner a szellemtudomány fényében 3. rész

A nagy varázsló – Wagner karmikus háttere

2018. július 25. – Trinitum

„Templomtisztítás kell a Goetheanumban...”

2018. augusztus 31. – Trinitum

Sorsunk előképe, Elisabeth Vreede

Egy platonikus lélek az arisztotelikusok között

2018. szeptemer 14. – Trinitum

Újratestesült templomosok

Rudolf Steiner tanítványai körében

(Elisabeth Vreede, Felix Peipers, D. N. Dunlop)

2018. szeptember 28. – Trinitum

A michaeli korszellemtől az ahrimáni inkarnációig

Korunk öt legfontosabb spirituális eseménye

(1879 – 1899 – 1909/1933 – 1998 – és ma)

2018. október 19. – Trinitum

Widár-misztérium, Michael-misztérium, Krisztus-misztérium

A bonni Widár-kőtől Rudolf Steiner Krisztus-szoborcsoportjáig

2018. október 31. – Trinitum

Lovagi erények és rózsakeresztes bölcsesség

Elisabeth Vreede karmikus biográfiája

2018. november 9. – Trinitum

A holtak népszavazása. November 9. okkult háttere

Pozitív és negatív küszöbélmények a német szellemtörténetben

Antropozófiai mozgalom és anti-antropozófiai mozgalom

2018. november 23. – Trinitum

Te, földi térségem szelleme...

Az európai népszellemek működése. A német népszellem tevékenységének korszakai

2018. december 14. – Trinitum

Hogy ott is fény legyen...

Az antropozófiai élet őskatasztrófája

2019. január 18. – Trinitum

A magyar géniusz

Ady és a magyar népszellem

2019. február 8. – Trinitum

Nyílt társadalom, nyílt antropozófia?

„Általános”-e az Antropozófiai Társaság?

2019. február 22. – Trinitum

2019. március 29. – Trinitum

2019. április 19. – Trinitum

2019. május 31. – Trinitum

2019. június 21. – Trinitum

2019. október 18. – Trinitum

Krisztus, Michael és a német népszellem

2019. november 15. – Rudolf Steiner Ház (MAT)

Csontváry, az éteriség festője

2019. november 22. – Trinitum

2019. december 13. – Trinitum

Kína és a Nyugat a szellemtudomány fényében. Luciferi múlt és ahrimáni jelen

2020. január 31. – Trinitum

A férfi-nő kérdés múltja, jelene és jövője (A nőgyűlölő Otto Weininger sorsa, és napjaink nemi identitásválsága) 

2020. február 28. – Trinitum

Ita Wegman

Elfogadták a rehabilitációs indítványt

Az Általános Antropozófiai Társaság éves közgyűlése Dornachban 2018. március 24-én nagy többséggel, szinte egyhangúlag elfogadta az Ita Wegman és Elisabeth Vreede rehabilitációjáról szóló indítványt.

Ezzel hatályon kívül helyezték azt az 1935. április 14-i határozatot, mellyel kizárták őket a dornachi vezetőségből. A közgyűlés megállapította, hogy az akkori döntés rágalmakon és valótlanságokon alapult, és jogtalan volt.

Az utóbbi évek leglátogatottabb, csaknem ezer tag részvételével megtartott dornachi kőzgyűlése tehát nem csupán a társaság történetének talán legnagyobb tévedését igyekezett helyrehozni (a Goetheanum zsúfolásig megtelt nagytermében), de egyúttal megvonta a bizalmat a jelenlegi vezetőség rangidős tagjától, valamint legbefolyásosabb tagjától.

Ez a rehabilitáció nem az Antropozófiai Társaság múltjáról, hanem jelenéről és jövőjéről szól.

Az új francia elnök beszéde a párizsi nagypáholyban

Thomas Meyer

1917 – 2017

Szabadkőművesség, globalizáció

és hármas tagozódás

Rudolf Steiner világosan megkülönböztette egymástól a szabadkőművesség két formáját: a magasztos, általános emberi célokat követő és az egész emberiség szolgálatában álló szabadkőművességet, illetve a politikai csoportérdekeket szolgáló szabadkőművességet. Előbbibe nyerhetünk bepillantást az első három fok Steiner által megújított rituáléiban.[1] Utóbbiról pedig a következőket mondta: „Az az ügy, amelynek az egész emberiséget kellene szolgálnia – rasszra és különböző érdekekre való tekintet nélkül –, az bizony jó ügyből rosszá válik, ha egyes embercsoportok hatalmának alapjává teszik.” – Ezek a szavak abban az előszóban olvashatók, melyet Rudolf Steiner írt Karl Heyse Az antant-szabadkőművesség és a világháború című könyvéhez, 1918 októberében.

Az első világháború óta a szabadkőművességnek szinte csak ez a formája terjedt el és működik. Ennek bölcsője Anglia volt, ahol az 1717-es esztendő János-napján alapították meg az első londoni nagypáholyt, amely azonban még a szabadkőművesség előbbi formájához tartozott. Mindazonáltal ennek Európa-szerte létrehozott „fiókszervezetei” egyre inkább a politika és különféle csoportérdekek uszályába kerültek.[2] Ez különösen érvényes a Londonból kiindulva megalapított párizsi „Grand Orient de France” (»Franciaország Nagyoriense«) elnevezésű páholyra, melynek háborús politikája késztette Rudolf Steinert arra, hogy széttépje azt az oklevelet, amely feljogosította őt, hogy önállóan is végezhessen [szabadkőműves] szertartásokat.[3]