Szellemi ellenállás és felülemelkedés
(Ita Wegman 1933-1935) (1. rész)
A társaság története: a 20. század kicsiben
Peter
Selg könyvében az antropozófiát megalapozó nemzedék egyik legérdekesebb
tagjának, Ita Wegmannak az alakja rajzolódik ki előttünk. Ő nem volt
formaművész, nem volt a fogalmazás mestere, és nem volt ragyogó előadó sem: Ita
Wegman Rudolf Steiner hűséges követője volt, és olyan orvos, akinek nemcsak az
egyes betegek, és nem is csupán az Általános Antropozófiai Társaság, hanem az egész
emberi társadalom hogyléte a szívügye volt.
Levelei és különös kijelentései révén Ita Wegman rendkívül közel kerül az olvasóhoz. Noha a szerző Ita Wegman életének csupán egy rövid szakaszát tárgyalja, mégis sikerül átfogóan bemutatnia Ita Wegman személyiségét: a maga becsületességével és szívélyességével, spirituális mélységével és határozottságával, szigorú ítélőerejével és pontos megfigyelő képességével, testi bántalmaival, valamint érzelmi magaslataival és mélységeivel, lelki mélypontjaival.
Peter Selg mély átéléssel és együttérzéssel olyan személyiségként ábrázolja Ita Wegmant, akit Rudolf Steiner öröksége és korának történelmi eseményei igen komolyan és mélyen foglalkoztattak. Könyve egy olyan ember sorsszerű életútjáról szól, akit megakadályoztak abban, hogy teljes mértékben keresztülvigye a célkitűzéseit, hogy megvalósítsa a szándékait és törekvéseit, aki tudatában volt ennek, és mégsem vált lemondóvá és reményvesztetté, s nem nyugodott bele a sorsába.
Ita Wegman életútja szorosan összekapcsolódik Rudolf Steinerével. Steiner halála után olyan válsághelyzetek alakultak ki az Általános Antropozófiai Társaságban, amelyekbe a Társaság csaknem belepusztult. Ita Wegman állt a gyújtópontjában ezeknek a konfliktusoknak, amelyek végül ahhoz vezettek, hogy kizárták őt a Goetheanum, illetve az Általános Antropozófiai Társaság Alapító Vezetőségéből. Peter Selg könyvéből az 1930-as évek első felében történt események néhány új - mostanáig szinte ismeretlen - vonatkozását ismerhetjük meg.
A könyv „csak” három évet vesz szemügyre Ita Wegman életéből. Ezt a rövid időszakot három fő motívum határozta meg: (1) a német nyelvű térség és a még igen fiatal Antropozófiai Társaság politikai helyzete 1933-ban; (2) Ita Wegman betegsége, gyógyulása és 1934-ben tett palesztinai utazása; és (3) eltávolodása (majd eltávolítása) a Goetheanum és az Antropozófiai Társaság Vezetőségétől (illetve Vezetőségéből), valamint 1935-ben kifejtett nemzetközi tevékenysége.
Peter Selg könyve 2005-ben jelent meg a dornachi Goetheanum Könyvkiadójának keretében működő Natura Kiadónál
Udi Levy írása a Das Goetheanum 2005/50. számában jelent meg. Fordította: Korcsog Balázs