A HAMBURGI JÁNOS-EVANGÉLIUM (1908. május 18-31.)

Május második felében Rudolf Steiner Hamburgban, az északnémet nagyvárosban tartózkodik, és itt hangzik el az 1908-as esztendő öt önálló, (Berlinen kívül tartott) nagy előadássorozata közül az első, az antropozófiai irodalomban hamburgi János-evangéliumként ismert ciklus (GA 103).

Az 1907-es esztendő tárgyalása során már részletesen beszéltünk arról, hogy Rudolf Steinernek nem ez az első, és nem is ez az utolsó előadássorozata a János-evangéliumról: az 1906 és 1910 közötti időszakban minden évben külön ciklust szentel a szeretett tanítvány által írott evangéliumnak (1908-ban kettőt is): 1906-ban Münchenben (GA 94), 1907-ben Bázelben (GA 100), 1908-ban Hamburgban (GA 103) és Kristianiában [Oslóban], 1909-ben Kasselben (GA 112), és 1910-ben Stockholmban (a két skandináviai János-ciklus nyomtatásban külön nem jelent meg). A János-evangéliumról szóló előadássorozatokról összességében elmondható, hogy azok eleinte inkább általános, bevezető jellegű (a címük szerint is a János-evangélium kapcsán tartott) teozófiai kurzusok, majd fokozatosan átalakulnak, s kimondottan a János-evangéliummal foglalkozó ciklusokká válnak: vagyis egyre inkább maga a jánosi „szöveg”, illetve annak szellemi háttere áll a fejtegetések középpontjában.

Az 1908-as hamburgi ciklus felépítése a következő:

1. nap (május 18.): 12/1. előadás (A Logosz-tan)

2. nap (május 19.): 12/2. előadás (Keresztény ezoterika)

3. nap (május 20.): 12/3. előadás (A Föld küldetése)

4. nap (május 21.): nyilvános előadás (A férfi, a nő és a gyermek a szellemtudomány fényében) (lásd GA 56)

5. nap (május 22.): 12/4. előadás (Lázár feltámasztása)

6. nap (május 23.): 12/5. előadás (A kereszténység előtti beavatás; a kánai menyegző)

7. nap (május 24.): esti társasági összejövetel, a felmerülő kérdések megválaszolása

8. nap (május 25.): 12/6. előadás („Az Én vagyok”)

9. nap (május 26.): 12/7. előadás (A Golgotai Misztérium)

10. nap (május 27.): 12/8. előadás (Az emberi fejlődés összefüggése a Krisztus-princípiummal)

11. nap (május 28.): esti társasági összejövetel, a felmerülő kérdések megválaszolása

12. nap (május 29.): 12/9. előadás (A prófétai híradás és a kereszténység keletkezése)

13. nap (május 30.): 12/10-11. előadás (10.: A Krisztus-impulzus működése az emberiségben; 11.: A keresztény beavatás)

14. nap (május 31.): 12/12. előadás (A Szűz Szófia és a Szent Szellem lénye)

Az előadásokra egy hamburgi polgár házának kis fehér termében kerül sor. Rudolf Steiner az első előadás után azt a kérdést teszi fel Margarita Volosinának, hogy „Ki tudná esetleg fejezni a tánc révén mindazt, amiről beszéltem?” Volosina azt feleli: „Hogy is lehetne másként megjeleníteni ezt a teljességérzést?” Mire Steiner: „Igen, ma éppen erről az érzésről volt szó.” - Rudolf Steiner kérdésében már benne rejlik a későbbi euritmia csírája.

A Wie erlangt man, a Történelmi szimptomatógia és az 1909-es budapesti ciklus mellett a hamburgi János-evangélium is azon kevés Steiner-művek közé tartozik, amelyeknek több különböző, teljes magyar fordítása létezik. A hamburgi János-ciklusnak két magyar fordítása közismert: a Szilágyi Rózsi nénié (Genius), illetve a Biczó Iván-féle (Jáspis) (ezek borítói láthatók a mellékelt képeken).