|
(1.)
|
2007. október 8. (MAT, Bimbó út)
|
Az
Alapító Vezetőség ezoterikus ősképe: 1. fejezet (1.) (Goethe rózsakeresztes
beavatási költeménye, az Alapító Vezetőség összetétele, Rudolf Steiner
tanácskozása erről az antropozófiai mozgalmat vezető szellemi hatalmakkal)
|
|
(2.)
|
2007. november 5. (MAT, Bimbó út)
|
Az
Alapító Vezetőség ezoterikus ősképe: 1. fejezet (2.) (az 1912/13-as és az
1923/24-es Vezetőség szellemi ősképe; a Vezetőség kétszeri szakadása, a
Társaság belső konfliktusainak két csomópontja: az 1935-ös kizárások (Ita
Wegman és társai) és a Nachlass-ügy (Albert Steffen), Marie Steiner mint a
konfliktusok középpontja; az antropozófia szellemi feladatai a 20. században)
|
|
(3.)
|
2007. november 19. (Holló Magda lakásán)
|
Az
Alapító Vezetőség ezoterikus ősképe: 1. fejezet (3.) (a Goetheanum és az
Alapító Vezetőség tragédiája, a „politikai korrektség” mint ahrimani
hazugság-impulzus, a megsértődés mint betegség, a megsértődés helyett
megértés és megismerés, a megbocsátás mint tudatos felejtés, a feledés és az emlékezés
itala)
|
|
(4.)
|
2007. december 3. (Scherak Mari lakásán)
|
Az
Alapító Vezetőség ezoterikus ősképe: 1. fejezet (4.) (az Antropozófiai
Társaságon belüli konfliktusok fő oka: a különböző karmikus áramlatok
együttes jelenléte az antropozófiai mozgalmon belül; mégis közös antropozófus
karma és közös feladatok; önismereti feladat: a saját karmikus áramlat
felismerése; veszély, tévút: a korábbiak megismétlése, ha megmaradunk a
korábbi áramlatunknál)
|
|
(5.)
|
2008. február 11. (MAT, Riadó u.)
|
Az
Alapító Vezetőség ezoterikus ősképe: 1. fejezet (5.) (a szellemi fejlődés
háromlépcsős útja: 1. a saját karmikus áramlat felismerése (múlt), 2. a másik
áramlat felé fordulás (jelen), 3. a különböző áramlatok együttműködése
(jövő); három példa: a lótuszvirágok két felének működése; kozmikus
ismétlődések és előkészületek a földfejlődésben; az Alapkő-meditáció
három felszólítása (szellemi visszaemlékezés, szellemi gondolkodás, szellemi
előrelátás); a karmikus ismétléshez kötődő szellemi és művészi csúcsteljesítményekről
Müller Péter Kígyó és kereszt című könyve alapján, Latinovits Zoltán
és Domján Edit életútjának példáján)
|
|
(6.)
|
2008. február 25. (MAT, Riadó u.)
|
Rudolf
Steiner születésének „kettős” időpontjáról (február 25-27.)
(Rudolf
Steiner 147. születésnapján)
|
|
(7.)
|
2008. március 10. (MAT, Riadó u.)
|
Az
Alapító Vezetőség ezoterikus ősképe: 1. fejezet (6.) (az antropozófia
történetének hagyományos és szimptomatologikus-szellemtudományos
feldolgozása; Marie Steiner 1942-es megbékélési felhívása és Ita Wegman
válaszlevele; az Alapító Vezetőség tagjainak magasabb és alacsonyabb rendű
lénye; a domonkosok és a ferencesek mint az arisztotelikusok és a
platonikusok, a mágusok és a pásztorok középkori képviselői, és mint az
antropozófiában is jelenlévő (Marie Steiner és Ita Wegman által
megtestesített) két nagy áramlat előképe (Domonkos és Aquinói Tamás, illetve
Assisi Szent Ferenc és Bonaventura); a főbb „pártok” szerinti megfelelések az
Alapító Vezetőség tagjainak halálozási dátumában: Ita Wegman és Elisabeth
Vreede (1943) - Marie Steiner (1948) - Albert Steffen és Guenther Wachsmuth (1963); a
„michaeli prófécia” az antropozófia második (mostani) századfordulójáról,
újabb kulminációjáról és a vezető individualitások visszatéréséről)
|
|
(8.)
|
2008. március 10. (MAT, Riadó u.)
|
Az
Alapító Vezetőség ezoterikus ősképe: 1. fejezet (7.) („ismétlő óra” a március
10-i óra anyagából: a domonkosok és a ferencesek; a halálozási dátumok főbb
csoportonkénti megoszlása; a „michaeli prófécia” az antropozófia második
századfordulójáról)
|
|
(9.)
|
2008. április 21. (MAT, Riadó u.)
|
Az
idei dornachi közgyűlésről; ünnepség Rudolf Steiner születésnapjára február 25-én;
Korunk legkorábbi Húsvétja (1913-2008); a Goetheanum és a Christengemeinschaft
vezetőinek találkozója; négy konferencia Dornachban Rudolf Steiner
életművének krisztológiai alapjairól, ehhez Szergej O. Prokofjev magyarázata
az antropozófia fejlődésének négy lépcsőfokáról; az antropozófia nyelvének
kérdéséről: milyen nyelven beszél az Antropozófia lény?, illetve az
Antropozófia miért nem az angol nyelvet választotta a világrajöveteléhez?; a
nyelvszellemekről: a német nyelv plasztikussága, a német nyelvgéniusz mint
szobrász, mint képfaragó
|
|
(10.)
|
2008. május 5. (MAT, Riadó u.)
|
Korunk
legkorábbi Mennybemenetele és legkorábbi Pünkösdje (1913-2008-2160); Száz éve jelent meg Rudolf Steiner folyóiratának, a Lucifer-Gnózisnak
az utolsó száma (1903-1908); Szellemi ellenállás és felülemelkedés (Ita
Wegman 1933-1935): Peter Selg könyvéről
|
|
(11.)
|
2008. május 19. (MAT, Riadó u.)
|
Szergej
O. Prokofjev május 21-i budapesti előadásáról (és Prokofjev nevének helyes
magyar átírásáról); a 2008-as év eddigi szimptomatikus történései:
középpontban a TIBET körüli események (a pekingi nyári olimpia előszele, a
tibeti zavargások, a burmai ciklon, a szecsuani földrengés); Tibet és tibeti
buddhizmus helyzete India és Kína között (a dalai láma és a pancsen láma
szerepe); a kommunista kísérlet átalakult folytatódása Kínában; az 1908-as
tunguz meteorit becsapódása Szibériában
|
|
(12.)
|
2008. június 2. (MAT, Riadó u.)
|
Szergej
O. Prokofjev május 21-i budapesti előadásáról: (1) a Prokofjev által említett
individualitások (Rudolf Steiner, Christian Rosenkreutz, Mani, Leonardo,
Maria Röschl); (2) Rudolf Steiner (kereszt)nevének Prokofjev általi
különleges kiejtéséről (’Rüdojf’ Steiner: a keresztnév elejét franciásan,
a végét - a Rudolf név orosz
átírásában található lágyságjel miatt is - oroszosan ejti): a keresztnév két végének
különleges ejtése, és ennek jelentősége a kultúrkorszakok fényében, illetve
Rudolf Steiner és Prokofjev saját karmikus életútja szempontjából
|
|
(13.)
|
2008. június 16. (MAT, Riadó u.)
|
(1)
Maria Jenny-Schuster haláláról (április 9-én, 101 éves korában távozott
Rudolf Steiner és Marie Steiner legutolsó közvetlen munkatársa, a Karácsonyi
Gyűlés utolsó személyes résztvevője, aki tehát egyazon inkarnációjában
képezett hidat az antropozófia két századfordulója között); Novalis Ich
sehe dich in tausend Bildern (Ezer képen látlak téged) kezdetű verséről; (2)
a Goetheanum idei pünkösdi ülésszakáról (Az ezoterikus kereszténység útja
Európába); Judith von Halle pályájáról és dornachi pünkösdi előadásáról (Európa
keresztény gyökerei és a Grál - Efezosz és Dél-Franciaország között): Arimateai József és János, a szeretett tanítvány
tevékenysége mint a kereszténység európai útjának kétféle előkészítése
(Európa kereszténnyé válása mint Grál-történet)
|