János Apokalipszisének (a 666-os és a 777-es szám feltárásának) színhelyéről, Nürnbergből hazatérve Rudolf Steiner 1908 júliusának legelső napjait Berlinben tölti. Mielőtt azonban tovább indulna következő nagy előadássorozatának helyszínére, július 4-én egy lényeges és mindenképpen említésre méltó kitérőt tesz, mégpedig Kasselba, ahol előadást most nem, de egy ezoterikus órát azt tart. (A kitérő hangsúlyozása azért fontos, mert Kassel nem esik útba a következő ciklus helyszíne felé [nem északra, hanem délnyugatra van Berlintől], tehát semmiképpen sem egy „átutazóban” tartott óráról vagy egy „útközbeni” megállóról van szó. (Kasselnak a közép-európai/német szellemi életben elfoglalt helyét, és különösen a rózsakeresztesség történetében betöltött szerepét az 1907-es év taglalásakor már érintettük.)

Ahogy Rudolf Steiner életútján és előadói munkásságában mindig és mindenütt, az időpontnak és a helyszínnek (a szellemi „időzítésnek” és a „helyszínelésnek”, a szellemi „tájolásnak”) ezúttal is nagy jelentősége van: az egy évvel korábban, 1907 júliusának legelején, a kasseli rózsakeresztes ciklus után Eisenachban (a Wartburg városában) tartott előadáshoz hasonlóan látszólag ez a kasseli látogatás és az ottani ezoterikus óra is csak egy apró „gesztus”, de szellemi szempontból ugyanakkor igen fontos eseménye és jelentőségteljes mozzanata az 1908-as esztendőnek - éspedig éppen a wartburgi dalnokverseny helyszínével, illetve a Wartburgkrieg „tetőpontjának”, majd függőben maradásának (és az ezzel kapcsolatos magyar vonatkozású eseményeknek a) július elejére tehető időpontjával összefüggésben. ([12]07. 07. 07. - 777)

Rudolf Steiner tehát egy kasseli kitérő után, mintegy a rózsakeresztesség e kitüntetett helyszínének „érintésével” folytatja az 1908-as év nagy előadásciklusainak sorát, és mintegy Kasselen „keresztül” érkezik az esztendő „második” János-evangéliumának színhelyére, később a másik nagy Apokalipszis-sorozat, majd a Volksseelen-ciklus (a népszellemekről szóló híres előadások) és az Ötödik evangélium „kezdetének” városába, a közelgő új (éterikus) krisztusi megjelenés hírüladásának - ennek az új „északi fénynek” - az egyik fontos helyszínére, a korabeli (misztérium)neve szerint is Krisztus - az új, éteri Krisztus - városába: Kristianiába.*

* A félreértések elkerülése végett nyomban le kell szögeznünk, hogy bár az éteri Krisztus megjelenése nincs fizikai helyhez kötve, de azt mégsem tekinthetjük „véletlennek”, hogy Rudolf Steiner nagyon is körülhatárolhatóan bizonyos helyeket „választott” ennek hírüladásához és az ezzel kapcsolatos szellemi összefüggések feltárásához. Ezek egyike volt Kristiania.