1908. szeptember vége és október eleje: dél-itáliai utazás (szeptember 20. - október 9.)

Rudolf Steiner az 1908-as év michaeli időszakát Marie von Siversszel együtt Olaszországban tölti. Útjuk egészen Dél-Olaszországig, Nápolyig és környékéig (Capuáig és Paestumig) vezet, ahol több fontos látogatást is tesznek, többek között egy jelentős természeti és egy történelmi nevezetességet is felkeresnek: elmennek a görög templom romjaihoz Paestumban, illetve nem sokkal a heves kitörések után megmásszák a Nápoly mellett található vulkánt, a Vezúvot.

Marie Steiner későbbi beszámolója szerint a lábuk alatt még morajlott a föld, körülöttük mindenütt tölcsér alakú mélyedések nyíltak, melyek hamar beomlottak, és őket is majdnem betemették. „Alulról mintegy a démoni mélységek szorítását lehetett érezni a tagjainkban. A sors egészen közel került hozzánk. A dolog máshogy is végződhetett volna, de egy ismeretlen oltalmazó erő közbelépett.”

Rudolf Steiner életrajzírója, Christoph Lindenberg a dél-itáliai úttal kapcsolatban úgy fogalmaz: néhány előadásából kivehető, hogy ezeknek az utazásoknak a során Rudolf Steiner szellemi tekintete előtt Dél-Olaszország szellemi történelme is feltárult. (Lásd például A Napkelet és a kereszténység misztériumai című [magyarul Parsifal és Amfortas alcímmel megjelent] kis berlini ciklus 1913. február 6-án tartott előadását [GA 144].)