1908. november 18-19.: PRÁGA. Rudolf Steiner egy nyilvános és egy Zweig-előadást tart a cseh fővárosban: a nyilvános előadás témája A férfi, a nő és a gyermek a szellemtudomány fényében (korábbról lásd GA 56).
1908. november 21-24.: BÉCS. Rudolf Steiner két nyilvános és két szűk körű előadást tart az osztrák fővárosban. A november 22-én és 24-én rendezett nyilvános előadások címe: Hol és miként találhatjuk meg a szellemet? (lásd GA 57), illetve Az ember lénye mint kulcs a világ rejtélyeihez. A 21-én és 23-án szűk körben megtartott előadások pedig egyrészt Elmélkedések a magasabb világokról, másrészt arra a kérdésre keresnek választ, hogy Mi az önismeret? (mindkét szűk körű előadás GA 108). Ez utóbbi, tehát az 1908. november 23-án az önismeretről tartott bécsi előadás az első (egyúttal sorsdöntő) Steiner-előadás Ludwig Polzer-Hoditz gróf - Rudolf Steiner későbbi közeli munkatársának és ezoterikus tanítványának - életútján.
1908. november 26-28.: KLAGENFURT. Rudolf Steiner két nyilvános és egy szűk körű előadást tart a mai Ausztria déli részén, Karintia fővárosában. A november 27-én szűk körben megtartott előadás témája A gondolkodás kialakítása a gyakorlatban, a 26-án és 28-án tartott nyilvános előadásoké pedig Wagner tetralógiájának harmadik és negyedik része: a Siegfried és Az istenek alkonya, illetve A vallások bölcseleti magva.
1908. december 1-2.: BOROSZLÓ (Breslau/Wrocław). Rudolf Steiner egy nyilvános és egy szűk körű előadást tart Szilézia központjában: a december 1-jei nyilvános előadás keretében „megismétli” a Hol és miként találhatjuk meg a szellemet? című előadást (lásd GA 57), a másnapi szűk körben tartott előadás témája pedig Az asztrális világ és a két megtestesülés közötti élet (GA 108). Rudolf Steiner december 2-án egy Marie Ritter nevű „fotodinamikus” gyógyszerkészítőt is felkeres Boroszlóban.
1908. december 3.: GÖRLITZ (Zgorzelec). Rudolf Steiner kelet-közép-európai előadó körútjának utolsó állomásán egy nyilvános előadást tart a lengyel-német határterületen fekvő kisvároshoz közeli Altseidenberg nagy szülöttéről, Jakob Böhméről.
Felső-Szilézia lengyel-német kettősségéről lásd Lengyel vagy német? - Felső-Szilézia, a hármas tagozódás szükségszerűségének iskolapéldája (BGA 93/94).