1908. december második fele: BERLINI ÉVZÁRÓ ELŐADÁSOK

A napkeleti bölcsek és Zarathusztra betlehemi csillaga

Rudolf Steiner december 17-én érkezik vissza Berlinbe az 1908-as év utolsó előadó körútjáról (az esztendő legutolsó Berlinen kívüli helyszínéről, Nürnbergből), és az 1909-es év Vízkeresztjéig a német birodalmi fővárosban is marad. Ez alatt az idő alatt hat előadást (ebből egy nyilvános és öt tagoknak szóló előadást), továbbá két ezoterikus órát tart (ES).

1908. december 17-én a Táplálkozási kérdések a szellemtudomány fényében című előadással folytatja az Építészek Házában tartott nyilvános előadássorozatát (GA 57).

1908. december 21-én a Szellemtudományos embertan című nagy berlini ciklusát viszi tovább Az emberi test[ek: az ember lénytagjainak] ritmusairól szóló előadással (GA 107), valamint egy ezoterikus órát is tart (Zarathusztra inkarnációi és két nagy tanítványa: Mózes délidei Hold- és Hermész [karácsonyi] éjféli Nap-beavatása).

1908. december 22-én kerül sor a Teozófiai Társaság Rudolf Steiner és Marie von Sivers vezette Német Tagozatának karácsonyi ünnepi előadására: Karácsony misztériuma - Novalis, a látnok és Krisztus hírnöke, az előadás témája a Golgotai Misztérium világtörténelmi jelentősége (GA 108). Rudolf Steiner előadása, majd bevezető szavai után Marie von Sivers Novalis Lelki énekeiből ad elő. Ahogyan arra a Német Szekció idei közgyűlésével kapcsolatban már utaltunk, Novalis szellemi alakja ennek az 1908-as évnek a végén (az őszi közgyűlés, majd a karácsonyi ünnepségek során) kerül először a szellemtudományos élet, illetve az antropozófiai figyelem középpontjába. Guenther Wachsmuth ennek megfelelően az egész 1908-as esztendő leírását azzal a mondattal zárja, hogy Rudolf Steiner az őszi közgyűlés után „a karácsonyi ünnepséget ismét Novalis szellemének és az ő Krisztusról szóló híradásának szenteli.”

1908. december 26-án Rudolf Steiner A mesék értelmezésének módszereiről tart előadást a tagoknak (GA 108).

S végül 1908. december 28-án kerül sor az év utolsó ezoterikus órájára (a karácsonyi időszakhoz kapcsolódva ismét Zarathusztra későbbi megtestesüléseiről és nagy tanítványainak adományozott lénytagjairól), valamint az 1908-as esztendő legutolsó előadására (Az atlantiszi misztériumok. Jelentős személyiségek éter- és asztráltestének felhasználása), amelynek tárgya már az elkövetkező 1909-es év nagy témája: a spirituális ökonómia és a reinkarnációs kérdések felé mutat előre (lásd GA 109/111).