Az 1909-es év nagyhete (A malschi modellépület alapkőletétele)

A malschi templom belseje, középen Rudolf Steiner

Rudolf Steiner április 4-én, az 1909-es év virágvasárnapján indul vissza Rómából - az esztendő első önálló ciklusának helyszínéről - Németországba, ezúttal azonban nem Berlinbe megy (oda csak április végén tér majd vissza), hanem a Rajna-vidék nagyvárosai és szellemi központjai: előbb Karlsruhe, majd Köln és Düsseldorf felé.

Rudolf Steiner rajnai útja során először a Karlsruhe közelében fekvő Malschba látogat: a Kaspar Hauser szülővárosa melletti kis helységben kerül sor az antropozófiai mozgalom és a későbbi társaság, illetve az ehhez szervesen kapcsolódó antropozófiai-rózsakeresztes építészeti impulzus első alapkőletételére: az úgynevezett malschi modellépület alapkövének ünnepélyes elhelyezésére.

Az 1909. április 5-éről 6-ára virradó éjszaka egy kis erdei fatemplom, egy rózsakeresztes szentély alapjait fektették le a Fekete-erdő északi lejtőin, 42 ember jelenlétében. A kis templomépület felállítása a malschi Stockmeyer család érdeme: az ifjabb Karl Stockmeyert teljesen magával ragadta az 1907-es Müncheni Kongresszus művészeti impulzusa, ezért templomépítési terveivel Rudolf Steinerhez fordult, aki támogatta a 21 éves fiatalember elképzeléseit és további útmutatásokat adott neki a templom megvalósításához. Ehhez apja, az idősebb Karl Stockmeyer, a festő is a segítségére volt. Az erdei templomocska végül ugyan befejezetlen maradt, ám az antropozófia (templom)építő impulzusa ezzel a malschi modellépülettel indult útjára, s annak későbbi épületeihez is előképszerű mintául szolgált: a stuttgarti Zweig-háztól a müncheni János-épület tervein keresztül egészen a dornachi Goetheanumig.

A malschi alapkőletétel másnapján, 1909. április 6-án kerül sor az Assisi Szent Ferencről elnevezett helyi Zweig felavatására: Rudolf Steiner ebből az alkalomból tartott előadása A spirituális ökonómia elve című gyűjteményes kötet hatodik darabja (GA 109).

Rudolf Steiner nagyhét közepén indul tovább Kaspar Hauser szülővárosa mellől, Karlsruhe közeléből, s a Rajna mentén halad észak felé. Az április 7-e és 11-e közötti időszakot, tehát az 1909-es esztendő Húsvétját (Kikelet-ünnepét) és az azt megelőző szent napokat: Nagycsütörtököt, Nagypénteket, Nagyszombatot, majd magát a Feltámadás napját, Húsvét vasárnapját is Kölnben tölti, a dóm és a domonkosok nagy múltú városában. A háromkirályok, illetve a három napkeleti bölcs: Gáspár, Menyhért és Boldizsár (németül: Kaspar, Melchior, Balthasar) földi maradványainak monda szerinti nyughelyén Rudolf Steiner két előadást tart: április 10-én, Nagyszombaton A makrokozmikus és a mikrokozmikus tűzről - A lélegzet és a vér átszellemítéséről, április 11-én, Húsvétvasárnap pedig A Golgotai eseményről - A Szent Grál közösségéről és a szellemmel áthatott tűzről beszél. Az 1909 Húsvétján tartott két kölni előadás a Rudolf Steiner spirituális ökonómiával kapcsolatos megnyilatkozásait tartalmazó kötet hetedik és nyolcadik darabja (GA 109).

Rudolf Steiner valószínűleg még Húsvét vasárnapján tovább indul Kölnből, és az ünnep másnapját, Húsvéthétfőt már az 1909-es év második nagy ciklusának helyszínén, Düsseldorfban tölti.