Száz éve (Vor hundert Jahren: Vortragsreise nach Nordrhein)
2010. február 20.
1910. február vége

Észak-rajnai előadó körút

Az éteri Krisztus sorozat düsseldorfi és kölni állomása

A januári stockholmi János-evangélium és az elzászi-badeni körút, majd a februári kasseli előadások és a drezdai-weimari-majnai körút után Rudolf Steiner február 19-én indul az 1910-es év harmadik előadó körútjára, melynek során az észak-rajnai területek nagyvárosaiban tart előadásokat (Berlin - Düsseldorf - Bonn - Koblenz - Köln - Elberfeld - Köln - Essen - Berlin).

1910. február 19-20.: DÜSSELDORF. Az észak-rajnai előadó körút első állomásán két nyilvános és egy Zweig-előadásra kerül sor: a február 19-ei nyilvános előadás címe Megismerés és halhatatlanság, a másnapié pedig Az emberi temperamentumok titka. Rudolf Steiner a február 20-ai düsseldorfi Zweig-előadáson folytatja a Krisztus éteri újraeljövetelét hírül adó sorozatát:

„Ma egy olyan időszak kezdetén állunk, amelynek során teljesen újfajta erők és képességek jelennek meg az emberek körében. Még mielőtt a 20. század első fele véget ér, megmutatkozik majd, hogy a természetes fejlődés által sok embernek vannak különleges képességei. A káli júgának nevezett sötét korszak elteltével, 1899-től kezdve az embereknél kifejlődik egy bizonyos éteri látás. Az 1930 és 1940 közötti években sok embernél megjelenik majd ez az éteri látás. S ekkor két lehetőség áll előttünk. Az emberiség tovább élhet a materializmus mocsarában, és ez a materializmus mindent eláraszthat. Az emberiség éppúgy elmulaszthatja ezt az éteri eseményt, ahogyan az idők fordulóján végbement Krisztus-eseményt is elszalaszthatta volna. Ha az emberek nem tapasztalják meg ezt az éteri látást, akkor az emberiség el fog süllyedni a materializmus mocsarában. A másik lehetőség az, hogy az elkövetkező 2500 év során elegendő számú ember fog eljutni odáig, hogy éteri látóvá váljék.

Ha a szellemtudományos felfogás által egy bizonyos számú ember már kifejlesztett magában egyfajta érzéket ehhez, akkor az a helyzet áll elő, hogy ezek az emberek ugyanúgy meggyőződhetnek majd a Krisztus-esemény valóságáról, ahogy Pál apostol is megbizonyosodhatott róla a damaszkuszi esemény során. 1930 és 1940 között eleinte csak néhányan lesznek majd olyanok, akik kifejlesztik magukban ezt a képességet, de a rákövetkező 2500 év során azután egyre több ember fogja Krisztust étertestben megpillantani. Ha az emberek kifejlesztik magukban ezt a képességet, s ilyen értelemben mintegy felnőnek az éteri látáshoz, akkor éteri alakban fogják látni Krisztust, ehhez azonban csak a szellemtudomány megértése és egyfajta szellemtudományos érzék által juthatnak el. Ez jelenti majd Krisztusnak a földi emberekhez való újbóli alászállását. Ám ez valójában inkább egyfajta felemelkedést jelent, hiszen itt semmiképpen sem arról van szó, hogy Krisztus hús-vér alakban fog megtestesülni. De akik felnőnek vagy felemelkednek Hozzá, azok képesek lesznek éteri alakban érzékelni Őt. Ezek az emberek közvetlen tapasztalatból fogják tudni, hogy Krisztus él. Akik meg akarják ismerni Őt, azok számára Krisztus étertestben fog újra megjelenni. Az ilyen emberek a látásuk révén fognak tudomást szerezni Krisztusról.” (GA 118)

1910. február 21.: BONN. A körút második állomásán egy nyilvános előadás hangzik el Buddha és Krisztus címmel.

1910. február 22.: KOBLENZ. Rudolf Steiner itt megismétli A halál titka mint az élet rejtélyének kulcsa című előadását.

1910. február 23-27.: KÖLN. Rudolf Steiner 49. születésnapját Albertus Magnus és Aquinói Tamás együttműködésének fontos színhelyén tölti (ezúttal Marie von Sivers távollétében), ahol két nyilvános és két Zweig-előadást, valamint február 27-én egy ezoterikus órát tart: a február 23-ai Zweig-előadás témája a Krisztus előtti és a Krisztus utáni három évezred; a másnapi nyilvános előadás címe Az újramegtestesülés és a sors különös kérdései; február 25-én megismétli Az ember körforgása az érzéki, a lelki és a szellemi világon át című előadását; február 27-én pedig a Buddháról és az eljövendő Maitreya-Buddháról szóló (A buddhizmus és a páli kereszténység című) előadással a kölni Zweigben folytatja az éteri Krisztus-eseményről szóló híradást (GA 118).

1910. február 26.: ELBERFELD. A kettős születésnapja” közti napon Rudolf Steiner két előadást tart a mai Wuppertalhoz tartozó városban: a nyilvános előadás címe Az alvás és a halál természete, a Zweig-előadáson pedig (melynek címe A hegyi beszéd és Krisztus újraeljövetele) ismét az éteri Krisztus sorozatot viszi tovább, erről az előadásáról azonban nem maradt fenn gyorsírásos jegyzet, s így az nem is szerepel az összkiadás „Éteri Krisztus” kötetében (GA 118).

1910. február 28.: ESSEN. Az észak-rajnai előadó körút utolsó állomásán a helyi Zweig felavatása alkalmából hangzik el egy ünnepi beszéd.

Berlinbe visszatérve Rudolf Steiner március 3-án a Betegség és gyógyulás című előadással folytatja az Építészek Házában tartott nyilvános sorozatát (GA 59).

[K. B.]

Az éteri Krisztus sorozat állomásai:

Elzászi-badeni előadó körút (Az éteri Krisztus sorozat kezdete)

Kasseli előadások (Krisztus éteri újraeljöveteléről és Petőfi magyarságáról)

 

Kapcsolódó anyagok:

Krisztus éteri újraeljövetele (Szergej O. Prokofjev az antropozófia eredendő indítékairól)

Krisztus éteri újraeljövetele (Két előadás az Ötödik evangéliumról) (Szergej O. Prokofjev és Peter Selg első közös kötete)

A 20. század Krisztus-eseménye - Stockholmtól Dornachig (Thomas Meyer szerkesztői bevezetője)

Első híradás az éteri Krisztusról (1910. január 12.) (Thomas Meyer cikkének 1.része)

Utolsó frissítés ( 2010. március 05. )