A paradicsomi fák titka
Karácsonyi antropozófiai szemlélődés
A Krisztushoz vezető michaeli út
Korunkban, amikor Michael a Golgotai Misztérium után először vezeti az emberiséget, a szellemi világban általa őrzött két egymásba fonódott paradicsomi fa jövőbe mutató képének az emberek lelkében kell ismét valóra válnia. Az antropozófiát azért adományozták az embereknek, hogy ez bekövetkezzék. Az antropozófia iskolázási útján az eredendő gyermeki erőket átjárhatja az új spirituális bölcsesség, s ezen az úton a két paradicsomi fa összekapcsolódásának (egyesülésének) ősképe is minden ember számára elérhetővé válik. Ez képes kialakítani a lélekben azt a benső teret, melyben Krisztus megtapasztalható.
A jelenkor szempontjából ennek döntő jelentősége van a korszerű beavatási úton, amelyet Rudolf Steiner „michaeli útnak” is nevez, „melynek folytatása a krisztusi út”.[1] Karácsony ünnepének antropozófiai értelmezése ily módon tárja elénk azt az ősképet, amelynek ma minden ember lelkében kell teljes értékű valósággá érlelődnie, hogy ezen a michaeli úton tudatos módon menjen végbe az ember Krisztussal történő találkozása.
Az emberiség szellemtörténetében a rózsakeresztesek voltak azok, akik elsőként ismerték fel és kutatták ki ezt a titkot. Karácsony misztériumának itt felvázolt körvonalait ezért rózsakeresztes misztériumnak is nevezhetjük. Ez az oka annak is, hogy Rudolf Steiner miért kapcsolta össze egyik krétarajzán a karácsonyi motívumot a rózsakeresztesek jelképével.
Megjelent a Das Goetheanum 2010/51-52. számában. Magyar nyelvre átültette: Korcsog Balázs
Szergej O. Prokofjev: A paradicsomi fák titka (Karácsonyi antropozófiai szemlélődés)
1. fejezet: A két Jézus-gyermek
2. fejezet: A paradicsomi fák jövője: a két fa egyesülése
3. fejezet: A Krisztushoz vezető michaeli út
JEGYZET