Novalis Szellemtudományi és antropozófiai folyóirat - Rudolf Steiner megadja a Golgotai Misztérium pontos időpontját

Rudolf Steiner száz évvel ezelőtt, az 1912-es év Húsvétjára megjelenő új antropozófiai naptár előkészületeinek jegyében tárta teozófus-antropozófus hallgatói elé szellemi kutatásának egyik fontos eredményét: a Golgotai Misztérium, vagyis Jézus Krisztus kereszthalálának, majd harmadnapra bekövetkezett feltámadásának időpontját.

Az idők fordulójának pontos dátumát Rudolf Steiner először 1911. december 16-án, egy berlini ezoterikus óra keretében nevezte meg (a Christian Rosenkreutz szellemi „védnöksége” alatt álló 1911-es „alapítási” kísérlet másnapján, az euritmia szellemi fogantatásának időszakában), azután pedig három Zweig-előadáson beszélt róla: először 1912. január 9-én, a Jordán-keresztelő emléknapja, Vízkereszt után három nappal, Münchenben, a megújított misztériumdrámák bemutatásának és az eredetileg ide tervezett János-épületnek (a Johannesbaunak) a helyszínén, majd január 27-én Kasselben, a rózsakeresztesség történetének egyik kitüntetett színhelyén, s végül 1912. május 7-én, az ún. Fehér Lótusz napjának (a Teozófiai Társaság alapítója, Blavatszkaja asszony halála emléknapjának) előestéjén, Kölnben, az 1912/13-as, úgynevezett „első” Antropozófiai Társaság megalapításának helyszínén:

„A János-féle Jordán-keresztelő során valami jelentőségteljes dolog ment végbe, mégpedig az, hogy a Lukács-féle Jézus-gyermek lényének három burkát betöltötte a makrokozmikus Krisztus-lény, aki ezután három évig élt a Földön, majd keresztülment a Golgotai Misztériumon. (…) A Jordán-keresztelő során a názáreti Jézus énje elvált a fizikai, az éter- vagy élet- és az asztráltestétől, s ekkor a makrokozmikus Krisztus-lény alászállt és birtokba vette ezt a három burkot, s ettől kezdve bennük lakozott - mint megállapíthattuk - a 33-as év április 3-áig.” (GA 130, 1912. január 9-i müncheni előadás)

„A történelmi fejlődés súlypontját a rózsakeresztesség adja meg számunkra. (…) A történelmi fejlődéshez is szükség van ugyanis egy középpontra. A napnyugati emberiség feladata, hogy elismerje a történelem és a történelmi fejlődés létezését. És a rózsakeresztességnek az a küldetése, hogy kidolgozzon és napvilágra hozzon egy olyan felfogást, amely súlypontot ad a történelem menetének, s felismeri a történelmi fejlődés fordulópontját. És mostani mondandónk szempontjából teljesen mindegy, hogy az ember melyik valláshoz tartozik. Hiszen az Akasha-krónikából kiindulva megállapíthatjuk, hogy az a nap, amely az emberiség fejlődésének középpontját jelenti, a 33-as év áprilisának 3. napja. A rózsakeresztesség szempontjából különös jelentőséget kell tulajdonítanunk annak, hogy ez a nap jelenti az emberiség fejlődésének fordulópontját.” (GA 130, 1912. január 27-i kasseli előadás)

„A kívülállók számára minden bizonnyal a legnagyobb ostobaságnak tűnhet, hogy az 1879-es évet írjuk naptárunk elejére. Ezzel arra akartuk felhívni a figyelmet, milyen rendkívüli jelentősége van annak, hogy a Golgotai Misztérium évét vegyük időszámításunk kezdetének, és ne Jézus születésének esztendejét. A Golgotai Misztérium egy pénteki napon, a 33-as év április 3-án, délután 3 órakor ment végbe. S ekkor történt az Én, a krisztusi Én (az ICH) születése. És teljesen mindegy, hogy a Föld mely pontján él az ember, vagy hogy milyen vallási felekezethez tartozik, hiszen az, ami a Golgotai Misztérium által érkezett a Földre, minden ember számára érvényes.” (GA 143, 1912. május 7-i kölni előadás)

Ha szeretne még ilyen cikkeket olvasni, támogassa a NOVALIS munkáját! Minden TÁMOGATÁST köszönettel fogadunk a folyóirat működtetéséhez és az ehhez kapcsolódó kutatómunka finanszírozásához az alábbi számlaszámra: