A Shakespeare-vita újabb hulláma (3. rész)
2012. március 28.

Image
Shakespeare az első fólió címlapján (1623)
Richard Ramsbotham

  A kérdés továbbra is:

Ki volt Shakespeare?

Alan Stott cikkéről

(Das Goetheanum, 2012/4.)

 

Mint annyi más dologra, Rudolf Steiner szellemi kutatása révén képes volt fényt deríteni a Shakespeare műveinek szerzősége körüli kérdésre is. Kutatási eredményeiből kiderül, hogy Alan Stott állítása nemcsak hogy helytelen, de sajnos félrevezető is. Stott azt írja: „[Rudolf Steiner] hangsúlyozza, hogy e drámák szerzője csakis olyasvalaki lehetett, akinek a színház volt az élete.” Rudolf Steiner valójában a következőket mondta: „Az egész világirodalomban nincsenek olyan drámák, melyek ennyire színészi nézőpontból lennének kidolgozva. Ez is bizonyítja, hogy Shakespeare-é, a színészé a dicsőség, hogy ő volt a költője ezeknek a drámáknak.” (GA 51) Rudolf Steiner még előadói munkásságának legvégén, a „Drámai kurzuson” is egy színész lángelméjeként ábrázolja Shakespeare szellemét. (GA 282, 1924. szeptember 19-ei előadás)

A Das Goetheanum 2012/6. számában Ida-Marie Hoek nem csupán azt állítja, hogy [Edward de Vere,] Oxford grófja volt Shakespeare, hanem hogy ő volt Christian Rosenkreutz is. Rudolf Steiner többször is beszélt arról, hogy melyik bavatott volt az, aki nemcsak Shakespeare mögött, hanem Bacon, Böhme és Jakob Balde mögött is állt: „valójában egy beavatott volt az, aki megszólalt mind a négyükön keresztül.” (GA 236, 1924. április 12-ei előadás) Amit itt Rudolf Steiner elénk tár, az nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen azzal az elképzeléssel, hogy Shakespeare (vagyis Oxford grófja) azonos lenne Christian Rosenkreutz-cal, más szóval: egy még annál is nagyobb beavatottal, mint aki mögötte állt!

 

Richard Ramsbotham olvasói levele a Das Goetheanum 2012/10. számában jelent meg (2012. március 10-én). Fordította: Korcsog Balázs

 

Kapcsolódó anyagok (Shakespeare-ről és I. Jakab királyról a NOVALIS-ban): 

I. Jakab angol király titokzatos személyisége (Jakab király mint Shakespeare, Bacon, Böhme és Balde inspirátora)

Jakab király mint Anglia bölcs Salamonja (400 éves a Jakab-biblia: lásd Novalis Szeminárium, 4. évfolyam 7. óra) 

Shakespeare: kutatás vagy Hollywood? (A Shakespeare-vita újabb hulláma) 

 

További anyagok (Irodalom és antropozófia): 

Goethe és Hegel születésnapja (augusztus 27. és 28.)

Schiller életművéről (születésének 250. évfordulóján)

Lev Nyikolajevics halála (Tolsztoj halálának 100. évfordulója)

Novalis karmikus életútja

Kleist mint a vágy költője (Heinrich von Kleist halálának 200. évfordulója)

Rilke és Kafka (Életút, betegség és sors a 20. században)

Franz Kafka találkozása Rudolf Steinerrel

Christian Morgenstern útja Rudolf Steinerrel

Edouard Schuré misztériumdrámái (Schuré, Steiner és Wagner)

Albert Steffen találkozása Rudolf Steinerrel

Petőfi magyarságáról (a népszellem működése az éteriségben)

Utolsó frissítés ( 2012. május 23. )