Kaspar Hauser születésének 200. évfordulója (Kaspar Hauser 200) (2. rész: Thomas Meyer vezércikke) |
2012. augusztus 26. | |
Karlsruhe 1812 - 2012 Megmenthető-e még Európa? Thomas Meyer szerkesztői bevezetője
Megmenthető-e még Európa? - Ezt a címet is adhatnánk lapunk legújabb számának. Szeptember 12-én egy fontos döntés várható: a karlsruhei Német Szövetségi Alkotmánybíróság az utolsó pillanatban még megállíthatná Németország bősz menetelését egy európai gazdasági diktatúra felé, mivel ez alkotmányellenes. Vajon meghúzzák-e a vészféket a karlsruhei bírák? A döntés ugyabban a Karlsruhéban születik, ahol 1812. szeptember 29-én világra jött a badeni trónörökös, akit nem sokkal születése után kicseréltek egy másik gyermekkel, 16 évig fogságban tartottak, s végül meggyilkoltak. Kaspar Hauserról van szó, akit alapos okkal neveztek Európa gyermekének. Az ő individualitása ugyanis olyan szellemi hatások céljaival állt összeköttetésben, amelyek messze túlmutattak a német érdekeken, s magasan azok fölött álltak. Kaspar Hauser fogsága és halála nem csupán dinasztikus hatalmi harcoknak volt a megnyilvánulása, hanem elsősorban annak, hogy bizonyos okkult körök álltak vele szemben, melyek éppen a német nép igazi lényének (a valódi német népszellemnek) megfelelő, nemzetek fölötti politikát akarták (és akarják) megakadályozni Közép-Európában. Ezt a szempontot eddig nemigen vették figyelembe a Kaspar Hauserról szóló szakirodalomban. Az antropozófus drámaíró, Paul Michaelis 1943 nyarán írt egy drámát Kaspar Hauser tragédiája címmel, amely éppen ezt az okkult támadást állítja előtérbe. Kaspar Hauser születésének 200. évfordulója alkalmából közzétesszük a dráma első felvonását. (Ludwig Polzer-Hoditz és Karl Heyer e dráma első értői és méltatói közé tartoztak, utóbbinak köszönhetjük a máig legmélyrehatóbb művet Kapsar Hauserról.) Az „európaiak” túlnyomó többsége egyáltalán nem „Európa gyermekének”
barátja, hanem annak a téveszmének, annak az agyrémnek a gyermeke,
miszerint mindenfajta valóság végső soron pusztán anyagi javak és materiális folyamatok eredménye. Helmuth
von Moltke beszélt egyszer „az olyasfajta reményről, amely
alapjaiban démonikus”. (Friedrich Dürrenmatt egy rajzot is készített
erről.) S manapság sok millió ember EU-hoz fűzött reményei is ilyenek.
Mindazonáltal lehetségesnek tartjuk,
hogy egyszer majd kijózanodjunk e „démonikus reményekből”. Talán még nem lesz késő.
Thomas Meyer szerkesztői bevezetője a Der Europäer 2012. szeptemberi számához (16. évfolyam, 11. szám). 2012. szeptember 29-ére, Kaspar Hauser születésének 200. évfordulójára összeállította és fordította: Korcsog Balázs
Kapcsolódó anyagok (Kaspar Hauser az antropozófia fényében): Peter Tradowsky: Kaspar Hauser küldetése (A karlsruhei Nap-kastély mint Európa gyermekének szülőhelye) Kaspar Hauser és Rudolf Steiner: Európa gyermeke az antropozófia fényében (200 éve született Kaspar Hauser és 100 éves az Antropozófiai Társaság) (Novalis Szeminárium 6. évfolyam, őszi szemeszter)
Thomas
Meyer írásai és könyvei a NOVALIS-ban:
A felbonthatatlan szerződés (Regény Rudolf Steiner tanítványainak visszatéréséről a harmadik évezred elején)
Arisztotelész New Yorkban (Rudolf Steiner nyomában, Rembrandt és Redon képeinek tükrében) Első híradás az éteri Krisztusról (1910. január 12.: Kép és árnykép) A 20. század Krisztus-eseménye (Stockholmtól Dornachig) A szellemtudomány és a misztika különbségéről (Judith von Halle fejtegetéseiről) Krisztus és a maja naptár: 2012 és az Antikrisztus eljövetele (2012 misztériuma és az ahrimáni inkarnáció)
2001. szeptember 11., az új Pearl Harbor (A 21. század őskatasztrófája)
A Rudolf Steiner „legsajátabb küldetése” (A szellemtudományos karmakutatás eredete és időszerűsége) című könyv első fejezetei:
(1) A Tamás-motívum Rudolf Steiner földi életének utolsó napjaiban (Friedrich Eckstein és Albert Steffen) (2) Egy életrajz mint a világrajövetel szellemi segítője (Karl Werner könyve Aquinói Tamásról) (3) Egy „rendkívüli jelentőségű” esemény (Rudolf Steiner első „okkult összélménye”) (4) Találkozás a Mesterrel (Három sorsdöntő bécsi találkozás: Schröer, Koguzki és a Mester)
(10) November 9. és a holtak világa (November 9. mint pozitív és negatív küszöbélmény a német szellemtörténetben)
|
|
Utolsó frissítés ( 2012. november 06. ) |