Kaspar Hauser áldozati útja
Európa gyermekének sorsa mint
a második Krisztus-áldozat földi képmása
Kaspar Hauser sorsa az európai történelem legszakadékosabb s egyben legbensőbb fejezetei közé tartozik. 2012. szeptember 29-én van „Európa gyermekének” 200. születésnapja.
Rudolf Steiner megrendítő - s egyesek számára bizonyára egészen meglepő módon - mutatott rá a kétszáz évvel ezelőtti idők sötét hátterére. A Krisztus a Golgotai misztérium idején és Krisztus a 20. században címmel 1913. május 2-án, Londonban tartott előadásában szellemi kutatása eredményeként beszámolt róla, hogy mi játszódott le akkoriban a földi és a szellemi világ között.
Ebben az időszakban a materializmusnak a lelkekben uralkodó sötétségét az emberek halálukkor átvitték a szellemi világba, ahol ez egyfajta „fekete vagy sötét szféra” kialakulásához vezetett. „Ezt a sötét szférát Krisztus a manicheus alapelv értelmében befogadta a saját lényébe, azért, hogy átalakítsa azt. E sötét szféra szellemileg megfojtotta azt az angyali lényt (egyfajta „fulladásos halálát” okozva annak az angyali lénynek), melyen keresztül a Krisztus-lény a Golgotai misztérium óta megnyilatkozik. Krisztusnak ez a 19. századi áldozata a fizikai síkon véghezvitt áldozatához fogható, s Krisztus második keresztre feszítésének nevezhetjük az éteri síkon.” (GA 152)
Krisztus e második keresztre feszítése, az emberiség fejlődésének e döntő fontosságú eseménye, az azt követő feltámadáson keresztül vezetett a 20. században a spirituális tudat kibontakozásának lehetőségéhez. Másként fogalmazva ez azt jelenti, hogy Rudolf Steiner a modern szellemtudományt, az antropozófiát is csupán e feltámadási erő által volt képes megalkotni, s hogy valójában ez tette lehetővé a földi tudat számára a spirituális tudat kifejlesztését. Ezáltal nyílt meg az út a szellemi iskolázás előtt.
Krisztus második keresztre feszítése azonban abban a szellemi világban, abban az éteri világban történt, melyben az angyalok működnek, vagyis a szellemi világban zajló esemény volt. Ami Krisztussal történt, annak a szellemi világ küszöbét átlépve egy földi képviselőre volt szüksége, a Krisztussal történteknek úgyszólván le kellett horgonyozniuk egy földi emberben. És ez az ember volt Kaspar Hauser.
Ahogy a szellemi világban szükség volt Krisztus áldozatára, úgy a Földön is szükség volt Kaspar Hauser áldozatára. Hiszen Rudolf Steiner szavaival: „Ha Kaspar Hauser nem úgy élt és halt volna meg, ahogy tette, akkor teljesen megszakadt volna a Föld és a szellemi világ közti kapcsolat.”
Peter Tradowsky legújabb cikkének összefoglalója. Megjelent a Das Goetheanum 2012/36. számában (2012. szeptember 8-án). Kaspar Hauser 200. születésnapjára összeállította és fordította: Korcsog Balázs
Kapcsolódó anyagok (Kaspar Hauser az antropozófia fényében):
Peter Tradowsky: Kaspar Hauser küldetése (A karlsruhei Nap-kastély mint Európa gyermekének szülőhelye)
Kaspar Hauser és Rudolf Steiner: Európa gyermeke az antropozófia fényében (200 éve született Kaspar Hauser és 100 éves az Antropozófiai Társaság) (Novalis Szeminárium 6. évfolyam, őszi szemeszter)
Szeptember 29. és április 30.: kép és ellenkép, avagy kik és miért keverik össze Kaspar Hauser születésnapját Hitler halála napjával? (Franz-Jürgen Römmeler cikkének 1. része)