Kaspar Hauser mint rózsakeresztes inspirátor
2013. április 25.

ImageEurópa gyermeke és a rózsakeresztesség

Kaspar Hauser és Christian Rosenkreutz

 

Paul Michaelis, Polzer-Hoditz gróf barátja és tanítványa (aki kiadta Rudolf Steinerrel folytatott beszélgetéseiről készült feljegyzéseit), 1943 nyarán fejezte be Kaspar Hauser-drámáját, amelynek már az első jelenete is igen figyelemreméltó. 1802 januárjában játszódik, és egy „nyugati páholy” titkos gyűlésére vezeti be az olvasót. A tanácskozás résztvevői a német klasszicizmussal és a francia forradalommal meginduló európai ébredéstől megrettenve elhatározzák, hogy Bonaparte Napóleon személyén keresztül eltérítik ezt a fejlődést. Megjelenik egy vatikáni követ, és közli a páholytestvérekkel, hogy tudomásukra jutott: a badeni uralkodóházban fog megszületni az a rózsakeresztes személyiség, aki képes egyesíteni Franciaország gábrieli impulzusait Németország michaeli impulzusaival. Ezért elhatározzák, hogy okkult fogságba ejtik ezt az individualitást, mégpedig oly módon, hogy gyermekkorában valójában sem élni, sem meghalni nem engedik, vagyis egyfajta „köztes állapotban” tartják őt ebben a sorsdöntő időszakban, hogy ne tudjon máshol megtestesülni. A szabadkőműveseknek és a jezsuitáknak ezzel az együttműködésével az újkor talán legkomolyabb és legszövevényesebb okkult támadását intézték egy szabad emberi individualitás ellen.

Thomas Meyer: Ludwig Polzer-Hoditz - egy európai szellem

Christian Rosenkreutz oldalán

Rudolf Steiner egyszer kijelentette: Christian Rosenkreutz mellett Kaspar Hauser érezte át legerősebben Krisztus szenvedéseit.

 

Kaspar Hauser és Daumer professzor: az első és az utolsó rózsakeresztes találkozása

E kijelentést, mely Kaspar Hausert Christian Rosenkreutzhoz hasonlítja, másfelől az is alátámasztja, hogy Rudolf Steiner egy magánbeszélgetés során Daumer professzort [Kaspar Hauser nürnbergi nevelőjét] nevezte „az utolsó rózsakeresztesnek”.

Karl Heyer: Kaspar Hauser és Közép-Európa sorsa a 19. században

 

A két János (Keresztelő és Lázár), Demetrius és Kaspar Hauser

Polzer-Hoditz grófnak adott szellemi végrendeletében Rudolf Steiner nagyon komolyan hangsúlyozta, hogy három feladatot kell megoldani, melyek eredménye egészen rendkívüli jelentőségű a jövő szempontjából:

1. a két Jánosra [Keresztelő Jánosra és Lázár-Jánosra] vonatkozó kérdést

[Keresztelő János inkarnációi: Illés próféta - Keresztelő János - Raffaello - Novalis;

Lázár-János inkarnációi: Hirám Abiff, a salamoni templom építőmestere - Hoseás próféta - a feltámasztott Lázár, a János-evangélium és az Apokalipszis szerzője - Christian Rosenkreutz - Saint-Germain gróf, II. Rákóczi Ferenc elsőszülött fia],

2. ki volt Demetrius?

3. honnan jött Kaspar Hauser?

 

Kaspar Hauser, a rózsakeresztes inspirátor

Az az individualitás, aki a Kaspar Hauser-burok mögött rejtőzik (aki Kaspar Hauser leplébe burkolózik), egy olyan lény, aki kezdettől fogva inspirálóan hatott a rózsakeresztes áramlatban, s azután 1812. szeptember 29-én testesült meg Károly Lajos badeni nagyherceg és hitvese, Stephanie de Beauharnais elsőszülött fiaként. Ennek az individualitásnak fontos küldetést kellett betöltenie az ezoterikus [jánosi-rózsakeresztes] kereszténység körében.

Ludwig Polzer-Hoditz gróf feljegyzései Kaspar Hauser missziójáról, Rudolf Steinerrel folytatott beszélgetései nyomán (Polzer-Hoditz gróf utolsó látogatása Rudolf Steiner betegágyánál, 1925. március 3.)

 

Kaspar Hauser, a rózsakeresztes manifesztumok inspirátora

Az emberiség történelmi és szellemi fejlődésének egy jelentős titkát érintjük ezzel. Rudolf Steiner utalt arra, hogy Valentin Andreae úgy írta meg a három említett rózsakeresztes művet [a Fama fraternitatist (A rózsakeresztes testvériség feltárulását), a Confessio fraternitatist (A rózsakeresztes testvériség hitvallását) és a Christian Rosenkreutz alkímiai menyegzőjét], hogy a tizenhét esztendős ifjú „kezét egy szellemi lény vezette”, s valójában ő volt a könyvek szerzője (GA 232, 1923. december 9-ei előadás). „Saját kezűleg foglalta írásba őket, testileg ő volt jelen, ám rajta keresztül egy olyan szellemi hatalom akarta mindezt hírül adni az emberiségnek, amely akkoriban nem volt a Földön megtestesült állapotban…” (GA 181, 1918. június 25-ei előadás). Sok minden szól amellett, hogy a későbbi Kaspar Hauser érzékfeletti individualitása volt az, aki Valentin Andreae-t inspirálta, s egyúttal érzékfeletti közvetítőként is ő működött közte és Christian Rosenkreutz 1604-es szellemi tanácskozása között. Maga Christian Rosenkreutz semmiképpen sem lehetett az inspirátor, mivel ő e tanácskozás idején a Földön megtestesült állapotban volt.

Szergej O. Prokofjev: Kelet-Európa szellemi forrásai és a Szent Grál jövőbeli misztériumai

 

Kaspar Hauser születésének 200. évfordulójára összeállította és fordította: Korcsog Balázs

 

Kapcsolódó anyagok (Kaspar Hauser az antropozófia fényében):

Rudolf Steiner kijelentései Kaspar Hauserről (Európa gyermeke az antropozófia fényében)

Polzer-Hoditz gróf feljegyzései Kaspar Hauser missziójáról (1. rész: "A szellem elleni harc" és a három kulcskérdés)

Polzer-Hoditz gróf feljegyzései Kaspar Hauser missziójáról (2. rész: "Azok a körök..." és Dél-Németország feladata)

Peter Tradowsky: Kaspar Hauser küldetése (A karlsruhei Nap-kastély mint Európa gyermekének szülőhelye)

Peter Tradowsky: Kaspar Hauser áldozati útja (Európa gyermekének sorsa mint a második Krisztus-áldozat földi képmása)

Szergej Prokofjev: Friedrich Schiller, Kaspar Hauser, Rudolf Steiner (Schiller Demetriusa és Közép-Európa sorsa, avagy egy gonosztett és következményei)

Kaspar Hauser és Rudolf Steiner: Európa gyermeke az antropozófia fényében (200 éve született Kaspar Hauser és 100 éves az Antropozófiai Társaság) (Novalis Szeminárium 6. évfolyam, őszi szemeszter)

Megmenthető-e még Európa? Karlsruhe 1812 - 2012 (Thomas Meyer szerkesztői bevezetője)

Szeptember 29. és április 30.: kép és ellenkép, avagy kik és miért keverik össze Kaspar Hauser születésnapját Hitler halála napjával? (Franz-Jürgen Römmeler cikkének 1. része)

200 éve született Kaspar Hauser (A 12 éves Európa-gyermek és a 12 éves Jézus gyermek)

Kaspar Hauser halálának égi konstellációja (A Nap és a Hold együttállása)

Kaspar Hauser: Első esztendőm (Európa gyermekének költeménye egy évvel kiszabadulása után) (1829)

Utolsó frissítés ( 2013. szeptember 28. )