A háború kísértete (1. rész: A világhelyzet száz éve és ma)
2015. április 26.

Image
Odilon Redon: Kísértet
Armen Töugu

A háború kísértete

1. rész: A világhelyzet száz éve és napjainkban

Egy kísértet keletkezése

 

Az Oroszország és Ukrajna határán zajló válság egy sokkal nagyobb konfliktusnak a része. A következő cikk a világot száz éve lángba borító eseményekből kiindulva próbálja meg áttekinteni a jelenlegi világhelyzetet.

A világ helyzete napjainkban kísértetiesen hasonló Európa politikai helyzetéhez a háború 1914-es kitörése előtti és azt követő válságos időszakban, amiről mostanában újabb és újabb baljós híradásokat hallhatunk. Idézzük csak fel egy Kato nevű japán irodalomprofesszornak és a New York Times újságírójának szavait, melyeket Peter Scholl-Latour foglalt össze utolsó, nem sokkal 2014-es halála előtt írott könyvében, A gonosztett átkában:

„Egyértelmű párhuzamot vonhatunk az akkori [1914-es] és a mostani helyzet között. Száz éve egy általánosan elismert világhatalom határozta meg a világhelyzetet, mégpedig Nagy-Britannia, amely fenyegetve érezte magát a viharos gyorsasággal felemelkedő, nagyra törő vetélytársától, nevezetesen Németországtól, miközben Franciaország már lassú hanyatlásnak indult. Ma a világot Amerika [az USA] csalóka teljhatalma, Kína rohamosan növekvő hatalmi törekvései és a japán követelések gyengülése jellemzi. A nacionalista előjogokhoz való ragaszkodás esetén egyre inkább fennáll egy »Szarajevó típusú incidens« veszélye, amely egyszer csak kontrollálhatatlan folyamatok láncolatát indítaná el.”[1]

De ezt a párhuzamot tovább is vihetjük. A Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös elleni merényletet Szarajevóban követték el, Bosznia-Hercegovina fővárosában, amely akkoriban osztrák-magyar fennhatóság alá tartozott. Mint ismeretes, ez a merénylet lett az első világháború kiváltó oka, melyet a brit és orosz titkos diplomácia [és a titkosszolgálatok] aktív közreműködésével készítettek elő Szerbiában.[2] Száz évvel később, 2014-ben, Kijevben, az évszázadok óta Oroszország befolyási övezetéhez tartozó Ukrajna fővárosában, egy Nyugat-Ukrajnából - a korábbi Kelet-Galíciából - kiinduló kormányváltásra került sor, a Nyugat, illetve az Amerikai Egyesült Államok pénzügyi és politikai támogatásával. Ez polgárháborúhoz vezetett Ukrajnában, illetve a konfliktus kiszélesedéséhez az egyik oldalon az Európai Unió és az Egyesült Államok, másik oldalon Oroszország között.

Száz évvel ezelőtt az orosz külpolitika a pánszlávizmus eszméjétől áthatva, az Osztrák-Magyar Monarchia szétrombolásával próbálta kiterjeszteni Oroszország politikai befolyását Dél-Európa szlávok lakta területeire és a Balkánra. A soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia akkoriban Oroszország terjeszkedési törekvésének esett áldozatul.

A keleti bővítés tervével az Európai Unió - a régi minta alapján - most nem az akkori Oroszország szerepét tölti be? Ha így nézzük, akkor ma Oroszországra - amely szintén soknemzetiségű állam - az egykori Habsburg Monarchia sorsa várna. S ezért Oroszország kénytelen lenne szövetséget kötni Kínával, nagyjából úgy, ahogy azt az első világháború előtt a központi hatalmak, Ausztria-Magyarország és Németország tették.

S ezzel összefüggésben India politikai helyzete is figyelmet érdemel. Ez az ország, amely ma egyfelől vitában áll Kínával a Himalája határvidékeivel kapcsolatban, másfelől az egyre erősödő nyugatellenes öntudattal küszködik, az előbb említett minta alapján egyértelműen az akkori Olaszország ambivalens szerepét tölti be. Akkoriban Olaszország az utolsó pillanatban átállt a nyugati szövetségesek oldalára, az Osztrák-Magyar Monarchia kárára történő dél-tiroli területszerzés reményében, ami súlyos csapást jelentett a központi hatalmak stratégiai elképzeléseire.

Mindezeket figyelembe véve az a kép merülhet fel bennünk, hogy a 2014 telén történt kijevi kormányváltás újból életre keltett egyfajta kísértetet. - Rudolf Steiner szerint a kísértetek a rossz törvények által keletkeznek:

„Ilyen tényezők például, amelyek rossz hatással vannak az étertestre, a rossz törvények vagy a rossz szociális intézkedések valamely közösségben. Például mindaz, ami békétlenséghez vezet, ami voltaképpen a rossz intézkedések révén ragad emberről emberre, a közhangulat által, amely az emberi együttélésből keletkezik oly módon, hogy hatása az étertestre is kiterjed. S ami az ilyen lelki tényezők hatására az étertestben felgyülemlik, az szintén táptalajt jelent e szellemileg ható, s a környezetünkben található lények számára. »Spektrumok«-nak nevezik őket, magyarul »kísértetek«-et, »rémképek«-et mondanánk. S láthatjuk, hogy ezek a lények, akik az étervilágban, az életvilágban vannak jelen, ugyancsak az emberek életéből fejlődnek ki.”[3]

Ha régi forgatókönyveket és közhangulati modelleket akarnak újból teljes erővel működésbe hozni, akkor az idő ritmusa is szerepet játszik. Így az az óriási kísértet, amely a háborús felelősség kérdésének egyoldalú kezelése és az országok között ezáltal kialakult igazságtalan jogi helyzet révén éppen száz éve keletkezett, ez a kísértet most ismét bizonyos körök érdekeit szolgálhatja. Ehhez csak új szereplőkkel kell eljátszatni az akkori szerepeket. E kísértet akkor olyan irányba terelheti a közhangulat éteri erőinek áramlásait, amely az 1914-től 1918-ig tartó háború lefolyásának és kimenetelének megismétlődéséhez vezethet.

Ebben az esetben az Egyesült Államok, ahogy száz éve Nagy-Britannia, a győztesek oldalán állna; az Európai Unió, ahogy az akkori orosz cári birodalom, politikai káoszba süllyedne a szociális forrongások miatt; Oroszország, ahogy az egykori Osztrák-Magyar Monarchia, a belső nemzetiségi és vallási ellentétek miatt esne szét. India venné át az akkori Olaszország ellentmondásos szerepét. Az Egyesült Államok távol-keleti szövetségeseire, mindenekelőtt Japánra, Dél-Koreára és Tajvanra - a hatalmas szomszédjukkal, Kínával folytatott háborús konfliktusok következtében - óriási pusztulás várna, úgy, ahogy száz évvel ezelőtt Franciaországra. Kínát minden oldalról bekerítve - s elvágva őt a kőolajforrásoktól - térdre kényszerítenék. Ezt a célt szolgálja a nyugati hatalmak jelenlegi politikája az olajkitermelő államokkal: Líbiával, Irakkal, Iránnal és Venezuelával kapcsolatban, hogy kiiktassák ezeket az országokat Kína potenciális olajszállítói közül. A tervek szerint az arab világ többi olajkitermelő országa a nyugati szövetségesekkel fog együttműködni, ha sor kerül a Kína elleni olajblokádra.

E kísértet lehető leghatékonyabb működése szempontjából döntő jelentőségű, hogy a mostani háborúért Oroszország és Kína legyen a felelős. S minden lehetséges eszközt felhasználnak e cél elérése érdekében, vagyis hogy Oroszországot és/vagy Kínát tüntessék fel agresszorként a világ szemében. Például megpróbálják rávenni Oroszországot, hogy bevonuljon Ukrajnába.

Ha a világuralom kérdésének valójában az Egyesült Államok és Kína között kell eldőlnie, akkor Kína rohamos gazdasági növekedése folytán - hiszen az ország az elmúlt évben a világ legnagyobb gazdasági hatalmává lépett elő - nincs vesztegetni való idő, hogy a távol-keleti riválissal tovább halogassák a döntést a világ feletti uralomról. Ennélfogva arra számíthatunk, hogy ha az európai országok továbbra is csak bizonyos határok között hajlandóak katonai konfliktusba keveredni Oroszországgal, akkor az Egyesült Államok kénytelen lesz egymaga nyílt összeütközésbe bocsátkozni Kínával. Csakhogy ez azt jelentené, hogy az USA-nak le kellene mondania 1914 kísértetének lelki és energetikai támogatásáról, ami sokkal nyíltabbá tenné a két rivális ország hatalmi harcának kimenetelét.

Összességében elmondhatjuk, hogy a Kelet és Nyugat közötti feszültségeket az elmúlt száz évben sohasem sikerült igazán megoldani, csupán hevesebb, illetve enyhébb szakaszai voltak e feszültségeknek.

2. rész: Harc az orosz kultúrcsíráért; 3. rész: Oroszország mint organizmus

Fordította: Korcsog Balázs

 

Az írás eredeti címe és megjelenési helye: „Das Gespenst des Krieges”. Das Goetheanum, 2015/13-14. sz., 14-15. o. (2015. március 27.)



JEGYZETEK

A szerző Örményországban született, s Észtország és Örményország között nőtt fel. Kvantumfizikai kutatásokban dolgozott. 1996-tól a Keresztény Közösség (Christengemeinschaft) papjaként tevékenykedik, s ma Stuttgartban él.

[1] Der Fluch der bösen Tat: Das Scheitern des Westens im Orient [A gonosztett átka: a Nyugat keleti kudarca]. Propyläen Verlag, 2014, 40. o.

[2] Rudolf Steiner: Kortörténeti szemlélődések [régi kiadás, második kötet (GA 174)].

[3] Rudolf Steiner: Természeti és szellemi lények, s működésük látható világunkban (GA 98). 1908. június 9-i előadás.

Utolsó frissítés ( 2022. március 15. )