Shakespeare, az egyiptomi
Feljegyzés Polzer-Hoditz gróf hagyatékából[*]
Április 23-ára, Shakespeare halálának 400. évfordulójára közzéteszünk egy látomást, egy álomképet, mely az egyiptomi misztériumokkal hozza összefüggésbe Shakespeare-t. Az álomkép leírása Ludwig Polzer-Hoditz gróftól származik, aki maga is egy nagy római uralkodó karmikus múltjával rendelkezik,** és szintén április 23-án született, 1869-ben.
A feltehetően 1941. július 29-éről 30-ára virradó éjszaka látott álomkép rövid leírása így szól:
„Teilnahme an einer kultischen Handlung in aegyptischer Art. Stand mit gekreuzten Armen als Lichtträger dabei. Inhalt im Sinne eines Shakespeare’ Drama. Wahrscheinlich eine Beziehung Shakespeares mit Aegypten andeutend.”
Magyarán: álmomban „részt vettem egy egyiptomi jellegű kultikus szertartáson. Keresztbe tett karokkal állt(am) ott, mint fáklyavivő.*** [Az álomban szereplő szertartás] tartalma olyan volt, mint egy Shakespeare-drámáé [az egész egy Shakespeare-drámára emlékeztetett]. Valószínűleg Shakespeare Egyiptommal való kapcsolatára utalva.”
Thomas Meyer a vezércikk végén felteszi a kérdést: Shakespeare később kibontakozó drámai művészetének gyökereit tehát az egyiptomi beavatási rítusokban kell keresnünk? Ahogy Shakespeare kétségkívül a nyugati drámairodalom legmagasabb csúcsát jelenti, úgy a 20. században Rudolf Steiner a misztériumdrámáival a jövő drámájának csíráját ültette el, amelynek a reinkarnáció és karma valósága, annak realitása lesz az alapja – erre épül majd a jövő drámája.
Thomas Meyer cikke alapján
írta és fordította: Korcsog Balázs
* Ludwig Polzer-Hoditz gróf feljegyzését Thomas Meyer tette közzé a Der Europäer 2016. április-májusi dupla számának, valamint a The Present Age 2016. áprilisi számának szerkesztői bevezetőjében (Editorial). – A cím a fordítótól származik.
** Lásd Thomas Meyer Polzer-könyvének Hadrianus császárról szóló fejezetét: „Önnek Hadrianusszal kellene foglalkoznia, s közben Egyiptomra gondolnia.” (Ludwig Polzer-Hoditz. Egy európai szellem. Arkánum, Ispánk, 2006, 215. o.) – „Steiner tehát nem csupán Hadrianusról, a jelentős uralkodóról beszélt barátjának és szellemi tanítványának, hanem annak egy korábbi inkarnációjáról is, Hatsepszut Egyiptomában.” (Uo.)
*** Az eredeti német szövegben teljesen személytelen leírás szerepel, szó szerint: „Részvétel egy egyiptomi jellegű kultikus szertartáson. Keresztbe tett karokkal állt ott, mint fáklyavivő.” Egy személyes jellegű feljegyzésről, egy saját álomkép leírásáról lévén szó, Polzer-Hoditz nem használta a személyes névmásokat – szellemi értelemben ez a személytelenség ugyanakkor az ember magasabb lényére is utalhat.