A három János
Az 1961. június 30-i előadás bevezetője[*]
(Camphill Aberdeen)
A csodálatos euritmiai felütés után ma este egy rövid bevezetőt szeretnék mondani a három János kérdéséhez. Ma csupán a körvonalait tudom megrajzolni ennek a hatalmas témának. Azért választottam a mai alkalomra éppen ezt a témát, mert János-nap ünnepi időszakában vagyunk. Június 24-ét a keresztény világban sok helyütt Keresztelő János születésnapjaként ünneplik, de ez a nap egyúttal János evangélista halálának is a napja, aki csaknem százéves korában halt meg Epheszoszban. Így a kereszténység első évszázadát a Keresztelő születése és az Evangélista halála fogja közre. Ez az időszak ugyanakkor – más talányok mellett – a három János rejtélyét is magában foglalja: Keresztelő Jánosét, János apostolét és János evangélistáét. Ők az a három alak, akikről szó van.
De miért három alakról beszélünk?
Ezt a kérdést eddig alig tették föl, hiszen bár megszoktuk, hogy János-evangéliumról beszélünk, a keresztények millióinak – s így közülünk is sokaknak – még mindig csak igen homályos elképzelései vannak a János-evangélium írójáról. Ennek az evangéliumnak az íróját, János evangélistát legtöbbször azonosítják a másik János nevű tanítvánnyal, János apostollal, Zebedeus fiával. Ősi keresztény tradíciók azonban, melyek János evangélista tanítványainak tanítványaitól, vagyis a nagy egyházatyáktól vagy azok tanítványaitól származnak, megőrizték számunkra, hogy a két János nevű tanítványt meg kell különböztetnünk egymástól. Egyiküket „ifjabb”, a másikat „idősebb” Jánosnak nevezték. A tanítványok tudták, hogy az „idősebbik” János, az evangélista volt az, aki igen magas kort megérve halt meg Epheszoszban, ott, ahol a Logosznak szentelt misztériumhely állott. Teljesen bizonyossággal tudták, hogy ez a János volt a János-evangélium, a János-levelek és az Apokalipszis írója. Mindezen írásokat tehát ennek az „idősebbik” Jánosnak tulajdonították, míg az „ifjabbik” Jánost, János apostolt Zebedeus fiaként, Jakab fivéreként és Krisztus egyik tanítványaként ismerték. Ez a János nevű tanítvány tehát másvalaki, egy teljesen más individualitás, mint az evangélista. Aztán harmadikként ott van Keresztelő János, Krisztus „előfutára”. Ezt a három embert, e jelentős személyiségeket meg kell különböztetnünk egymástól, noha mindhárman ugyanazt a nevet viselik (János).
Rudolf Steiner ugyanakkor már a 20. század legelején, A kereszténység mint misztikus tény című, 1902-ben megjelent könyvében rávilágított arra, hogy a János-evangélium írója és a misztérium-beavatáson átesett, „feltámasztott” Lázár – egy és ugyanaz a személy. Ezért nevezte őt Rudolf Steiner 1924. szeptember 28-án elhangzott legutolsó előadásában – amikor már ő maga is halálos beteg volt – „Lázár-János”-nak.
Fordította: Korcsog Balázs
[*] Karl König: „Die drei Johannes”. In: Karl König: Das Rätsel der drei Johannes-Gestalten (A három János rejtélye). Herausgegeben von Richard Steel und Michael Bruhn. Verlag Freies Geistesleben, Stuttgart, 2013, 113–114. és 116. o.