Alapkő-meditáció,

egy holdcsomó után...

Valamikor még 2005/2006 fordulóján fordítottam le először az Alapkő-meditációt, az 1923-as Karácsonyi Gyűlésen történt szellemi Alapkőletételkor elhangzott, Rudolf Steiner által adott nagyszabású spruchot. Az idei centenáriumra és a karácsonyi előadásokra készülve most ismét elővettem ezt a régi fordításomat, alaposan átnéztem, átdolgoztam és sok helyen javítottam rajta.

Őszintén szólva, nagyon nem voltam elégedett a korábbi magyar fordításokkal: szerintem sokszor érthetetlenek, magyartalanok, olyan szavakkal, mint "szellemtengerlény" stb. Az első három rész refrénsorát ("Menschen mögen es hören") is én fordítottam először úgy, hogy "Bárcsak"-kal kezdődjék a mondat. Előtte évtizedekig "Hallják meg az emberek!"-ként fordították ezt a sort, és sokáig így is olvasták fel a MAT-ban. (Összehasonlításként egy régi fordítás itt olvasható.)

Szellemi szempontból is fontos, hogy a Karácsonyi Gyűlés és a szellemi Alapkőletétel centenáriumára egy szép, érthető, magyarul szóló, egyszerre spirituális és költői Alapkő-fordításunk legyen!

(Az említett refrénsorra két verziót is elképzelhetőnek tartok: "Bárcsak az emberek is meghallanák!", illetve "Bárcsak meghallanák az emberek!" - az utóbbi még rímel is, ahogy a német eredeti...)

Az 1923-as Karácsonyi Gyűlésen, az új, immár tisztán szellemi Alapkőletétel során Rudolf Steiner - az Alapkő-meditáció szavai és ritmusai révén - a jóakaratú emberek szívébe és lelkébe helyezte a Szeretet Alapkövét. 

Korcsog Balázs, 2023. november 

Rudolf Steiner

Alapkő-meditáció

I  

Emberlélek!

A végtagokban élsz,

Melyek a tér világán át visznek

A szellemi lét tengerébe:

Lelked mélyén gyakorold

A szellemi emlékezést,

Ahol a világteremtő

Lét működésében

A saját én

Az isteni Énben él;

S akkor a valóságnak megfelelően fogsz élni

Az ember kozmikus lényében.

Mert a világ mélységeiben létet teremtve

A magasságos Atya szelleme működik.

Szeráfok, kerubok, trónok,

(Ti, az erő szellemei)

Hangozzék föl a magasságokból,

Ami a mélységekben talál visszhangra;

S ez így szól:

Ex deo nascimur.

(Az emberiség az isteni világból ered.)

Ezt hallják az elemi szellemek

Keleten, Nyugaton, Északon és Délen:

Bárcsak az emberek is meghallanák!

II 

Emberlélek!

A légzésben és szívverésben élsz,

Melyek az idő ritmusán át vezetnek

Saját lelki lényed átéléséhez:

Lelki egyensúlyod megtartásával gyakorold

A szellemi gondolkodást,

Ahol a világteremtő

Tettek hullámzásában

A saját én

Egyesül a világ-Énnel;

S akkor a valósághoz hűen fogsz érezni

Az ember lelki működésében.

Mert a világ ritmusaiban,

A lelkeknek kegyelmet osztva,

Krisztus akarata működik a (Föld) környezetében.

Uraságok, erők, hatalmasságok (Küriotészek, dünamiszok, exuziák),

(Ti, a fény szellemei)

Hadd süsse át a Kelet tüze azt,

Ami Nyugaton van kialakulóban;

S ez így szól:

In Christo morimur.

(Krisztusban életté válik a halál.)

Ezt hallják az elemi szellemek

Keleten, Nyugaton, Északon és Délen:

Bárcsak az emberek is meghallanák!

III  

Emberlélek!

A nyugvó főben élsz,

Mely az öröklét mélyéről

Feltárja néked a világgondolatokat:

Gondolataid csendjében gyakorold

A szellem szemlélését,

Ahol az örök isteni célok

Világló fény-lényekként adnak

A saját énnek

Szabad akaratot;

S akkor a valóságnak megfelelően fogsz gondolkodni

Az ember szellemi mélységeiben.

Mert a világ minden lényében fényért esedezve

A Szellem világgondolatai működnek.

Archék, arkangyalok, angyalok,

(Ti, a lélek szellemei)

Ó, hadd kérjük a mélységekből,

Ami a magasságokban meghallgatásra talál;

S ez így szól:

Per spiritum sanctum reviviscimus.

(A Szellem világgondolataiban támad fel a lélek.)

Ezt hallják az elemi szellemek

Keleten, Nyugaton, Északon és Délen:

Bárcsak az emberek is meghallanák!

IV  

Az idők fordulóján

A világszellem fénye

Belépett a földi lét áramába;

Az éji sötétség

Uralma véget ért,

A napvilág fénye

Ragyogta be az emberek lelkét;

Fény,

Mely melegséggel tölti el

A szegény pásztor-szíveket,

Fény,

Mely megvilágosítja

A bölcs királyi főket.

Isteni fény,

Krisztus-Nap,

Töltsd el melegséggel

Szívünket,

Világosítsd meg

Elménket;

Hogy jó legyen,

Amit szívünkből

Alapítunk,

És saját kútfőnkből

Céltudatosan tenni akarunk.

Korcsog Balázs fordítása

(2005-2023)

a Karácsonyi Gyűlés és a szellemi Alapkőletétel

Az első és második Goetheanum hosszmetszete

Az első Goetheanum alapköve

Hol van most az Alapkő?

A második Goetheanum alatt

A Goetheanumban jelenleg két kiállítás is látható az alapkőletétellel kapcsolatban: egyrészt az Alázat - odaadás - áldozatkészség: az épület szellemi kézjegye című tárlat Andrej Belij és Hermann Linde képeivel, másrészt a KettősTér (Kétkupolás épület) - a Goetheanum és Alapköve című kiállítás. Anna Krygier az Alapkő pontos helyéről Dino Wendtlandot, utóbbi kiállítás kurátorát kérdezte.

A Rudolf Steiner által írott Alapkő-oklevél

A dornachi János-épület

(az első Goetheanum)

Alapkövébe helyezett oklevél

  ezoterikus feliratának magyarázata

IN: Im Namen (’nevében’) - illetve JN: Jesus Nazarenus (a názáreti Jézus, a nátháni lélek mint Krisztus hordozója) (a golgotai kereszt tetején álló INRI felirat első két betűjéhez hasonlóan)

Épül az első Goetheanum (1914. febr. 10-i állapot)

Az antropozófia középpontja

Az 1913-as esztendő

mint Grál-év

Az Alapkő, a János-épület és az Ötödik evangélium mint Krisztus befogadásához vezető út

Az 1913-as év - az önálló Antropozófiai Társaság, az utolsó müncheni misztériumjátékok, a dornachi alapkőletétel és az Ötödik evangélium esztendeje - kettős értelemben is az antropozófia középpontját jelenti. Egyrészt időrendben, kronológiailag képezi az antropozófia földi fejlődéstörténetének középpontját a 20. század első negyedében: a Rudolf Steiner szellemi tanítóként való fellépésétől és az általa vezetett Német Szekció megalapításától a munkásságának betetőzéséig, az 1923/24-es Karácsonyi konferenciáig és a társaság újraalapításáig, majd Steiner idő előtti haláláig tartó időszakban.

A János-épület (a Goetheanum) első modellje

Az antropozófia középpontja

Az 1913-as esztendő

mint Grál-év

A dornachi alapkőletétel és az

Ötödik evangélium esztendeje

Az 1913-as év az önálló Antropozófiai Társaság megalapításának, az utolsó müncheni misztériumjátékoknak, a dornachi János-épület (az első Goetheanum) alapkőletételének és az Ötödik evangélium kezdetének esztendeje.

A dornachi János-épület (az első Goetheanum)

1913. szeptember 20.

A János-épület alapkőletétele és az Ötödik evangélium

Az Antropozófia alapköve

Száz éve, 1913. szeptember 20-án helyezték el Rudolf Steiner és munkatársai a svájci Bázelhez közeli dornachi dombon az akkor még János-épületnek nevezett első Goetheanum alapkövét. Ez az alapkőletétel az antropozófiai mozgalom és társaság egész történetének egyik legjelentősebb eseménye és mérföldköve (az 1907-es müncheni Pünkösdi kongresszus és az 1923-as dornachi Karácsonyi konferencia között), sőt: Rudolf Steiner szellemi tanítói működésének és az antropozófia földi fejlődésének középpontja (az 1902 és 1924/25 közötti időszakban) - kronológiailag és az Ötödik evangéliumhoz kapcsolódva szellemi és krisztológiai értelemben is.[1]

A János-épület alapköve

1913. - 2013. szeptember 20.

Az első Goetheanum alapkőletételének

százéves évfordulója

(A Goetheanum ünnepe)

Az Általános Antropozófiai Társaság és a Svájci Antropozófiai Társaság közös rendezvénye

Virginia Sease, Clara Steinemann és Marc Desaules bevezetőjét lásd a MAT 2013. szeptemberi hírlevelében