NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Támogatás
Keresés


Archívum
NOVALIS / Főoldal arrow 100 éve (1907-1913) arrow 1908
1908
Az 1908-as év áttekintése (3. rész) (Das Jahr 1908 - Ein Überblick) Nyomtatás E-mail
2008. december 30.
ImageSzázéves visszatekintés
 
Az 1908-as év sarokkövei

Mit látunk, ha Rudolf Steiner életútján és az antropozófia történetében az 1908-as esztendőre visszatekintünk? Hogyan és hol tudjuk elhelyezni az 1908-as évet Rudolf Steiner előadói munkásságában egyfelől az 1906/1907-es, másfelől pedig az 1909/1910-es esztendők között? Még akkor is, ha egy ilyesfajta térbeli és időbeli elhelyezéssel minderről csupán egy vázlatos képet kapunk.

Utolsó frissítés ( 2009. július 28. )
Tovább...
 
Az 1908-as év áttekintése (2. rész) (Das Jahr 1908 - Ein Überblick) Nyomtatás E-mail
2008. december 29.
Az 1908-as év - napról napra
 

1. trimeszter

KÖRUTAK ÉS BERLIN 

(január eleje - május közepe)

2. trimeszter

NAGY CIKLUSOK 

(május közepe - szeptember közepe)

3. trimeszter

 KÖRUTAK ÉS BERLIN

(szeptember közepe - december vége)

  1907-1908. Karácsony és Vízkereszt: Köln és Berlin

1908. január 10-27.: szász, svájci, bajor, magyar előadó körút (Rudolf Steiner Budapesten)

1908. január 28. - február 12.: Rajna-Majna-, illetve Rajna-Neckar-torkolat, majd Baden-Württemberg

1908. február 16-26.: Lipcse, Weimar, Kassel etc.

1908. március 1-12.: HOLLANDIA (Németalföld)

1908. március 17-23.: München - Strassburg

1908. március 27. - április 8.: SKANDINÁVIA (Svédország - Norvégia - Dánia)

A Lucifer-Gnózis folyóirat megszűnése (és később a könyvkiadó megalapítása)

1908. április vége - május első fele: Münchenben, majd „ismeretlen helyen”

  1908. május második fele: A HAMBURGI JÁNOS-EVANGÉLIUM

1908. június első fele: Köln és Düsseldorf

1908. június közepe: két irányból Nürnberg felé (Eisenach és München)

1908. június második fele: JÁNOS APOKALIPSZISE NÜRNBERGBEN

1908. július eleje: kasseli kitérő - Nürnberg és Kristiania között (Nürnbergből - Kasselen át - Kristianiába)

1908. július: A JÁNOS-EVANGÉLIUM KRISTIANIÁBAN

1908. augusztus első fele: az első „egyiptomi ciklus” Stuttgartban

1908. augusztus második fele: badeni-elzászi „kis körút”

1908. szeptember első fele: a második „egyiptomi ciklus” Lipcsében

  1908. szeptember 20. - október 9.: dél-itáliai utazás

1908. október 10-15.: hazatérés Berlinbe - Svájcon át

1908. október második fele: berlini előadások (Szellemtudományos embertan)

1908. október 25-26.: a Német Tagozat (7.) éves közgyűlése

1908. november 3-9.: kis német előadó körút (Bielefeld, Hannover, München)

1908. november első fele: berlini előadások

1908. november második fele: nagy kelet-közép-európai (cseh, osztrák, lengyel/német) előadó körút (Prága, Bécs, Klagenfurt, Boroszló, Görlitz)

1908. december első fele: két kisebb előadó körút Németországban (Hamburg - Bréma, és Stuttgart - Nürnberg)

1908. december második fele: berlini évzáró előadások

1908-1909. Karácsony és Vízkereszt: Berlin és München

Utolsó frissítés ( 2009. július 28. )
 
Az 1908-as év áttekintése (1. rész) (Das Jahr 1908 - Ein Überblick) Nyomtatás E-mail
2008. december 28.
Rudolf Steiner 1908-as előadásai és az év apokaliptikus számai
        

1666.

előadás

1777.

előadás

1888.

előadás

 

BUDAPEST

 

MÜNCHEN

(az eisenachi Zweig-avatás és a

nürnbergi Apokalipszis-ciklus között)

 

 

BERLIN

1908 eleje

(január 22.)

1908 közepe

(június 14.)

1908 vége

(december 10.)

Utolsó frissítés ( 2009. július 28. )
 
Az 1908-as év áttekintése (4. rész) (Messina és Tunguzka éve) Nyomtatás E-mail
2008. december 28.

ImageA messinai földrengés 100. évfordulója

Száz éve, 1908. december 28-án Európa történetének egyik legnagyobb földrengése és az azt követő szökőár csaknem teljesen elpusztította a szicíliai Messina városát, illetve az olasz csizma orrában fekvő Reggio di Calabriát (összesen mintegy százezren lelték halálukat).

Az 1908-as év tehát két nagy katasztrófa esztendeje: az év kellős közepén a „tunguz meteorit” becsapódásáé Szibériában (június 30.), az év legutolsó napjaiban pedig a messinai földrengésé és szökőáré (december 28).

Rudolf Steiner mindkét katasztrófa napján előadást tartott:

1908. június 30-án, a tunguzkai „meteorit” becsapódásának napján került sor a nagy nürnbergi Apokalipszis-ciklus záróelőadására (nem véletlenül adta tehát éppen ezen a napon a fekete mágia egyik legelmélyültebb magyarázatát, lásd még a Novalis Szeminárium I. évfolyamának 11. óráját);

1908. december 28-án, a messinai földrengés napján pedig az 1908-as év legutolsó előadását és ezoterikus óráját tartotta Berlinben (az atlantiszi misztériumhelyekről és a kiemelkedő személyiségek éter- és asztráltestének felhasználásáról, illetve Zarathusztra inkarnációiról és tanítványairól).

De néhány nappal később magáról a földrengésről - illetve általában a földrengések szellemi összefüggéseiről - is beszélt Rudolf Steiner: rendkívüli évnyitó gyanánt, mintegy kiskarácsonyi (újévi) előadásként, január elsején az 1909-es év legelső előadását ennek a témának szenteli, az előadás címe: Mefisztofelész és a Föld rengései (mint a leláncolt Ahriman, a megbilincselt Mefisztofelész tettei), lásd a Szellemtudományos embertan című kötetben (GA 107).

Rudolf Steiner ebben az Újév napján (1909. január 1-én) tartott előadásában - Jézus Mester szellemi alakjához is kapcsolódva, mintegy új Zarathusztraként - beszél először az ellenerők kettősségéről, a visszamaradt lények két fő alakjáról: Luciferről és Ahrimanról, illetve a fekete mágiával és annak központjaival való összefüggésükről (lásd az 1908 őszén tett dél-itáliai utazással kapcsolatos utalásokat Klingsor dél-calabriai várára és a Grál-ellenes erők szicíliai központjára).

Utolsó frissítés ( 2009. január 31. )
 
Száz éve (Vor hundert Jahren: Die letzten Vorträge des Jahres 1908 in Berlin) Nyomtatás E-mail
2008. december 18.

1908. december második fele: BERLINI ÉVZÁRÓ ELŐADÁSOK

Image
A napkeleti bölcsek és Zarathusztra betlehemi csillaga
Rudolf Steiner december 17-én érkezik vissza Berlinbe az 1908-as év utolsó előadó körútjáról (az esztendő legutolsó Berlinen kívüli helyszínéről, Nürnbergből), és az 1909-es év Vízkeresztjéig a német birodalmi fővárosban is marad. Ez alatt az idő alatt hat előadást (ebből egy nyilvános és öt tagoknak szóló előadást), továbbá két ezoterikus órát tart (ES).

1908. december 17-én a Táplálkozási kérdések a szellemtudomány fényében című előadással folytatja az Építészek Házában tartott nyilvános előadássorozatát (GA 57).

1908. december 21-én a Szellemtudományos embertan című nagy berlini ciklusát viszi tovább Az emberi test[ek: az ember lénytagjainak] ritmusairól szóló előadással (GA 107), valamint egy ezoterikus órát is tart (Zarathusztra inkarnációi és két nagy tanítványa: Mózes délidei Hold- és Hermész [karácsonyi] éjféli Nap-beavatása).

1908. december 22-én kerül sor a Teozófiai Társaság Rudolf Steiner és Marie von Sivers vezette Német Tagozatának karácsonyi ünnepi előadására: Karácsony misztériuma - Novalis, a látnok és Krisztus hírnöke, az előadás témája a Golgotai Misztérium világtörténelmi jelentősége (GA 108). Rudolf Steiner előadása, majd bevezető szavai után Marie von Sivers Novalis Lelki énekeiből ad elő. Ahogyan arra a Német Szekció idei közgyűlésével kapcsolatban már utaltunk, Novalis szellemi alakja ennek az 1908-as évnek a végén (az őszi közgyűlés, majd a karácsonyi ünnepségek során) kerül először a szellemtudományos élet, illetve az antropozófiai figyelem középpontjába. Guenther Wachsmuth ennek megfelelően az egész 1908-as esztendő leírását azzal a mondattal zárja, hogy Rudolf Steiner az őszi közgyűlés után „a karácsonyi ünnepséget ismét Novalis szellemének és az ő Krisztusról szóló híradásának szenteli.”

1908. december 26-án Rudolf Steiner A mesék értelmezésének módszereiről tart előadást a tagoknak (GA 108).

S végül 1908. december 28-án kerül sor az év utolsó ezoterikus órájára (a karácsonyi időszakhoz kapcsolódva ismét Zarathusztra későbbi megtestesüléseiről és nagy tanítványainak adományozott lénytagjairól), valamint az 1908-as esztendő legutolsó előadására (Az atlantiszi misztériumok. Jelentős személyiségek éter- és asztráltestének felhasználása), amelynek tárgya már az elkövetkező 1909-es év nagy témája: a spirituális ökonómia és a reinkarnációs kérdések felé mutat előre (lásd GA 109/111).

Utolsó frissítés ( 2017. április 19. )
 
Száz éve (Vor 100 Jahren: Die letzten Vortragsreisen des Jahres 1908) Nyomtatás E-mail
2008. december 02.

1908. december első fele: két kisebb előadó körút Németországban (az 1908-as év utolsó előadó körútjai)

Image
Rudolf Steiner előadó körútjai 1908 decemberében
1908 decemberének első felében Rudolf Steiner két kisebb előadó körutat is tesz Németországban, az elsőt közvetlenül a november második felében és december legelején tartott nagy kelet-közép-európai előadó körútját követően. December 3-án még Görlitzben (a mai lengyel
-német határ Csehország felé eső, legdélebbi részén) tart előadást Jakob Böhméről, másnap - ha csak egy napra is, de - hazalátogat Berlinbe, és december 5-én már indul is tovább Németország északnyugati részére: Hamburgba és Brémába (Berlin - Hamburg - Bréma - Berlin).

1908. december 5-6.: HAMBURG. Rudolf Steiner egy nyilvános és egy Zweig-előadást, valamint egy ezoterikus órát tart, a nyilvános előadás címe: Biblia és bölcsesség (korábbról lásd GA 57).

1908. december 7.: BRÉMA. Itt is egy nyilvános és egy Zweig-előadásra kerül sor, utóbbinak A szellemi hierarchiák a témája, előbbinek pedig Pál apostol és a teozófia.

1908. december 8-án Rudolf Steiner ismét Berlinben van, ahol már aznap, majd két nappal később is tart egy előadást: 8-án a Szellemtudományos embertan című ciklusát folytatja a tagok számára Az eredendő bűn természetéről szóló előadással (GA 107), 10-én pedig az Építészek Házában tartott nyilvános sorozatát viszi tovább A babonák és tévhitek a szellemtudomány nézőpontjából című előadással (GA 57).

Rudolf Steiner december 12-én indul az 1908-as év legutolsó előadó körútjára, az északnyugati német területek (Hamburg és Bréma) után ezúttal Németország délnyugati vidékeire: Stuttgartba és Nürnbergbe (Berlin - Stuttgart - Nürnberg - Berlin).

1908. december 12-14.: STUTTGART. Rudolf Steiner egy nyilvános és két Zweig-előadást tart a sváb fővárosban: a 12-ei nyilvános előadás címe Biblia és bölcsesség (GA 57), a 13-ai Zweig-előadásé A(z óindiai szent) risik, a 14-eié pedig A tízparancsolat (mindkét Zweig-előadás GA 108).

1908. december 15-16.: NÜRNBERG. Rudolf Steiner egy nyilvános és egy Zweig-előadást tart Bajorország északi részén, Frankföld fővárosában: a 15-ei nyilvános előadás témája Az emberi temperamentumok titka (GA 57), a másnapi Zweig-előadásé - az 1908-as év legutolsó Berlinen kívül tartott előadásáé - pedig az Okkult történelem (GA 108).

Rudolf Steiner december 17-én érkezik vissza Berlinbe, és ott marad egészen az 1909-es esztendő Vízkeresztjéig.

Utolsó frissítés ( 2008. december 18. )
 
Száz éve: Rudolf Steiner bécsi előadása az önismeretről Nyomtatás E-mail
2008. november 27.

Rudolf Steiner száz éve, 1908. november 23-án Bécsben az önismeretről tartott előadást: Mi az önismeret? (GA 108). Ez az első, sorsdöntő Steiner-előadás Ludwig Polzer-Hoditz gróf - Rudolf Steiner közeli munkatársának és ezoterikus tanítványának - életútján. Az önmegismerés, az önismereti út négy lépcsőfoka. (1) A fizikai testtel összefüggésben az ember környezetének megismerése: a hol és a mikor, a hely és az idő hatása az emberre. (Mi lett volna, ha az adott individualitás nem ennyi és ennyi évvel ezelőtt Bécsben, hanem ötven évvel korábban, és mondjuk Moszkvában született volna meg?) A Rudolf Steiner példájában foglalt karmikus utalás, és a példaként említett városok összefüggése a jelenlegi, ötödik (germán) és az eljövendő, hatodik (szláv) kultúrkorszakkal. Thomas Meyer Polzer-Hoditzról szóló életrajzának idevonatkozó példája: ötven év eltérés helyett 20. és 13. század, illetve Bécs és Moszkva helyett Párizs (negyedik) és Calcutta (első kultúrkorszak) - a két példa óriási különbsége! (2) Az önismeret második fokozataként, az étertesttel összefüggésben az öröklési vonulat révén magunkkal hozott adottságok, a származás útján (az adott embertípustól, néptől és családtól) öröklött tulajdonságok és képességek számbavétele. (3) Az önismereti út harmadik lépcsőfokaként, az asztráltesttel összefüggésben azoknak az adottságoknak a feltérképezése, amelyeket sem a környezeti hatásokból, sem az öröklött tulajdonságokból nem lehet megmagyarázni: ez a karmikus örökség, az individualitás saját korábbi inkarnációinak eredménye, az előző megtestesülésekből magával hozott képességek. (4) S végül az önismereti út negyedik, legmagasabb fokát a kozmikus összefüggések megismerése jelenti: az emberi Én és a világ-Én, a mikrokozmosz és a makrokozmosz összetartozásának felismerése. Az önmegismerés ilyen értelemben: világmegismerés, és a világ megismerése: önmegismerés. Az önismeret: Én-ismeret, „nem Én, hanem Krisztus - bennem” (ICH).

Utolsó frissítés ( 2008. december 02. )
 
Száz éve (Vor hundert Jahren: Vortragsreise am Ostrand Mitteleuropas) Nyomtatás E-mail
2008. november 19.
1908. november második fele, december eleje: kelet-közép-európai előadó körút
Image
Rudolf Steiner 1908. november-decemberi előadó körútja

Rudolf Steiner 1908 novemberének második felében és december elején egy nagy kelet-közép-európai (cseh - osztrák - lengyel/német) előadó körutat tesz (Magyarországra ezúttal nem látogat el, épphogy csak oldalról érinti): ennek az évnek ez az utolsó nagyobb lélegzetű előadó körútja (november 18. - december 3.: Berlin - Prága - Bécs - Klagenfurt - Boroszló - Görlitz - Berlin):

1908. november 18-19.: PRÁGA. Rudolf Steiner egy nyilvános és egy Zweig-előadást tart a cseh fővárosban: a nyilvános előadás témája A férfi, a nő és a gyermek a szellemtudomány fényében (korábbról lásd GA 56).

1908. november 21-24.: BÉCS. Rudolf Steiner két nyilvános és két szűk körű előadást tart az osztrák fővárosban. A november 22-én és 24-én rendezett nyilvános előadások címe: Hol és miként találhatjuk meg a szellemet? (lásd GA 57), illetve Az ember lénye mint kulcs a világ rejtélyeihez. A 21-én és 23-án szűk körben megtartott előadások pedig egyrészt Elmélkedések a magasabb világokról, másrészt arra a kérdésre keresnek választ, hogy Mi az önismeret? (mindkét szűk körű előadás GA 108). Ez utóbbi, tehát az 1908. november 23-án az önismeretről tartott bécsi előadás az első (egyúttal sorsdöntő) Steiner-előadás Ludwig Polzer-Hoditz gróf - Rudolf Steiner későbbi közeli munkatársának és ezoterikus tanítványának - életútján.

1908. november 26-28.: KLAGENFURT. Rudolf Steiner két nyilvános és egy szűk körű előadást tart a mai Ausztria déli részén, Karintia fővárosában. A november 27-én szűk körben megtartott előadás témája A gondolkodás kialakítása a gyakorlatban, a 26-án és 28-án tartott nyilvános előadásoké pedig Wagner tetralógiájának harmadik és negyedik része: a Siegfried és Az istenek alkonya, illetve A vallások bölcseleti magva.

1908. december 1-2.: BOROSZLÓ (Breslau/Wrocław). Rudolf Steiner egy nyilvános és egy szűk körű előadást tart Szilézia központjában: a december 1-jei nyilvános előadás keretében „megismétli” a Hol és miként találhatjuk meg a szellemet? című előadást (lásd GA 57), a másnapi szűk körben tartott előadás témája pedig Az asztrális világ és a két megtestesülés közötti élet (GA 108). Rudolf Steiner december 2-án egy Marie Ritter nevű „fotodinamikus” gyógyszerkészítőt is felkeres Boroszlóban.

1908. december 3.: GÖRLITZ (Zgorzelec). Rudolf Steiner kelet-közép-európai előadó körútjának utolsó állomásán egy nyilvános előadást tart a lengyel-német határterületen fekvő kisvároshoz közeli Altseidenberg nagy szülöttéről, Jakob Böhméről.

Felső-Szilézia lengyel-német kettősségéről lásd Lengyel vagy német? - Felső-Szilézia, a hármas tagozódás szükségszerűségének iskolapéldája (BGA 93/94).

Utolsó frissítés ( 2008. december 03. )
 
Száz éve (Vor hundert Jahren: Vorträge in Berlin) Nyomtatás E-mail
2008. november 08.

Az 1908. novemberi berlini előadások

Rudolf Steiner 1908. novemberi előadó körútjai között hat előadást (ebből két nyilvános és négy tagoknak szóló előadást), valamint két ezoterikus órát tart Berlinben (ES). Az 1908. októberi előadásokhoz hasonlóan a novemberi berlini előadások is az Összkiadás három különböző kötetében találhatók: az Építészek Házában tartott nyilvános sorozat előadásai a Hol és miként találjuk meg a szellemet? című kötetben (GA 57), az októberben elkezdett nagy berlini ciklus előadásai a Szellemtudományos embertan című kötetben (GA 107), az inkább filozófiai és szellemtörténeti jellegű előadások pedig A kozmikus kérdések és az élet nagy kérdéseinek megválaszolása az antropozófia segítségével című kötetben (GA 108).

1908. november 2.: A felejtés (GA 107)

1908. november 10.: A betegségformák sajátossága (GA 107)

1908. november 11.: ezoterikus óra (ES)

1908. november 12.: Biblia és bölcsesség (Az Ótestamentum) (GA 57)

1908. november 13.: Hegel kategóriatana (GA 108)

1908. november 14.: Biblia és bölcsesség (Az Újtestamentum) (GA 57)

1908. november 16.: A tízparancsolat lényege és jelentősége (GA 107)

1908. november 17.: ezoterikus óra (ES)

Utolsó frissítés ( 2008. november 11. )
 
Száz éve (Vor hundert Jahren: Anfang November 1908) Nyomtatás E-mail
2008. november 05.

1908. november eleje: kis német előadó körút

1908 novemberének első felében Rudolf Steiner egy kisebb előadó körutat tesz Németországban (november 3-9.: Berlin-Bielefeld-Hannover-München-Berlin):

1908. november 3.: BIELEFELD. Rudolf Steiner egy nyilvános és egy Zweig-előadást tart a Vesztfália keleti részén, Németország egyik legfontosabb szellemi központjában, Detmold és Paderborn közelében, a Teutoburgi-erdő északi oldalán fekvő városban: a nyilvános előadás címe Biblia és bölcsesség, a tagoknak szóló előadásra pedig a bielefeldi Zweig felavatása alkalmából kerül sor.

1908. november 4-5.: HANNOVER. Rudolf Steiner egy nyilvános és egy Zweig-előadást tart Alsó-Szászország (vagyis az északnyugati szász területek) fővárosában, Osztfália központjában, (a Wagnerhez hasonlóan lipcsei születésű) Leibniz városában: a november 4-i Zweig-előadás témája az Okkult történelem, a november 5-i nyilvános előadásé pedig Az ember életútja a szellemtudomány nézőpontjából.

1908. november 6-8.: MÜNCHEN. Rudolf Steiner két nyilvános és egy Zweig-előadást (valamint egy ezoterikus órát) tart Németország átellenes végén, a délnémet területek központjában, Bajorország fővárosában: a november 6-i előadás címe Tolsztoj és Carnegie, a másnapi előadásé Tisztánlátás és fantázia, a november 8-i filozófiai-logikai jellegű Zweig-előadás pedig Rudolf Steiner utolsó müncheni előadása 1908-ban (GA 108).

Utolsó frissítés ( 2008. november 11. )
 
Száz éve: a Német Tagozat éves közgyűlése (1908. október 25-26.) Nyomtatás E-mail
2008. október 24.

Image
Marie von Sivers és Novalis
A Német Tagozat (7.) éves közgyűlését meghatározó szellemi alakok

Előkészület: Goethe-előadások (Goethe titkos kinyilatkoztatása - exoterikusan és ezoterikusan).

Első nap: Fichte - Schelling - Hegel. A klasszikus német filozófia és szellemtörténet nagy triászának szellemi impulzusa ezáltal az 1907-es Müncheni Pünkösdi Kongresszusról mintegy Berlinbe is átkerül.

Másnap: Novalis. Rudolf Steiner előadása és Marie von Sivers szavalóművészi megnyilatkozása Novalis művéből, a Himnuszok az Éjszakához című nagy költeményből. Novalis szellemi alakja az 1908-as év végén - ezen a 7. közgyűlésen a Himnuszok az Éjszakához, majd a karácsonyi ünnepségek során a Lelki énekek és Mária-dalok révén - kerül először az antropozófiai figyelem középpontjába, a beszédművészet további fejlődésének is ösztönzést adva.

(Már témaválasztásában is elgondolkodtató ugyanakkor a közgyűlés napjait közvetlenül követő Savonarola-előadás.)

A Vollrath-ügy. Ezen a közgyűlésen kerül sor az első kizárásra a Német Szekcióból. A Teozófiai Társasággal való konfliktus során ez az ügy majd tovább bonyolódik: a lipcsei teozófus, Hugo Vollrath ugyanis Annie Besant „embereként” később a Kelet Csillaga Rend [az OSO, illetve OSE] titkára lesz. - Az antropozófiai életben a Vollrath-ügynek minden bizonnyal nagy szerepe volt Lipcse háttérbe szorulásában: abban, hogy az 1906-1908-as évek ígéretes kezdeti időszaka után a német kultúrának ez az egyik fellegvára - a korai nagy előadásciklusok más helyszíneivel, például Münchennel és Stuttgarttal ellentétben - nem válhatott a Rudolf Steiner által hozott modern szellemtudománynak is az egyik központjává.

A Moltke házaspár. Guenther Wachsmuthnak a közgyűlés napjairól szóló leírásában szerepel egy rövid, ám annál fontosabb utalás, miszerint az október 26-ai Novalis-ünnepséget követően a mindenfelől összegyűlt társaság tagjai Eliza von Moltke grófnő vendégei voltak: ő annak az ifjabb Helmuth von Moltkének volt a hitvese, aki 1906-ban lett a német hadsereg vezérkari főnöke. Rudolf Steiner 1904-ben (tehát még jóval a háború kitörése vagy Moltke főparancsnoki kinevezése előtt) került kapcsolatba a Moltke házaspárral, és a német tábornok már Steiner 1905-ös első kasseli látogatása után elismerően nyilatkozott Rudolf Steiner „teozófiájáról”. Helmuth von Moltkét és Rudolf Steinert tehát tisztán szellemi szálak fűzték egymáshoz.

Utolsó frissítés ( 2009. január 31. )
 
Száz éve (Vor hundert Jahren: Vorträge in Berlin) Nyomtatás E-mail
2008. október 17.

Image1908. október második fele:

BERLINI ELŐADÁSOK

1908 októberének második felét Rudolf Steiner Berlinben tölti, és majdnem mindennap előadást tart, van hogy naponta többet is (ez alatt a két hét alatt tartja meg összes [több mint ötven] 1908-as berlini előadásának egyharmadát). Az előadások az Összkiadás három különböző kötetében találhatók: az október 15-étől az Építészek Házában tartott nyilvános sorozat előadásai a Hol és miként találjuk meg a szellemet? című kötetben (GA 57), az október 19-én elkezdett nagy berlini ciklus előadásai a Szellemtudományos embertan című kötetben (GA 107), az inkább filozófiai és szellemtörténeti jellegű előadások pedig A kozmikus kérdések és az élet nagy kérdéseinek megválaszolása az antropozófia segítségével című kötetben (GA 108).*

1908. október 19.: Az asztrális világ áramlásai (GA 107).

1908. október 20.: A formális logika (GA 108).

1908. október 21.: Az asztralitás hatása az állatvilág alacsonyabb rendű formáira. Az asztrális világ néhány ismertetőjegye (GA 107).

1908. október 22. (két előadás): A negyedik dimenzió; és Goethe titkos kinyilatkoztatása - exoterikusan (GA 57).

1908. október 23.: A történelem a fizikai síkon és az okkult történelem (GA 107).

1908. október 24.: Goethe titkos kinyilatkoztatása - ezoterikusan (GA 57).

1908. október 25. (beszámoló az éves közgyűlésen, majd előadás): Fichte - Schelling - Hegel.

1908. október 26. (két előadás és a felmerülő kérdések megválaszolása): Novalis, a látnok és Krisztus hírnöke (GA 108); a formális logikáról szóló október 20-ai előadással kapcsolatos kérdések megválaszolása (GA 108); A magasabb világok törvényei: a nélkülözés, a lemondás és az áldozat, az önfeláldozás (GA 107).

1908. október 27. (két előadás): Savonarola missziója (GA 108); A fájdalom és a szenvedés, az öröm és a boldogság lénye (GA 107).

1908. október 28.: Az analitikus és a szintetikus ítéletekről (GA 108).

1908. október 29.: A négy emberi csoportlélek: az oroszlán, a bika, a sas és az ember (GA 107).

* Az Összkiadás kötetszámozásának „előrehaladtát” látva, mintegy előretekintve utalnunk kell arra, hogy a GA 107-es és 108-as számú ciklusok után közvetlenül az a GA 109-es (a régi számozás szerint 109/111-es) kötet (A spirituális ökonómia elve) következik, amely már a jövő esztendő egyik legfontosabb összeállítása, sőt bizonyos szempontból az 1909-es év reprezentatív kötetének is tekinthető, s amely Rudolf Steiner budapesti rózsakeresztes ciklusát is tartalmazza - bár kronológiailag az 1909 tavaszán tartott három másik nagy ciklus még az 1908-as sorozatok és az 1909-es budapesti előadások közé ékelődik.

Utolsó frissítés ( 2008. november 26. )
 
Száz éve (Vor hundert Jahren: Heimkehr durch die Schweiz) Nyomtatás E-mail
2008. október 15.
1908. október 10-15.: hazatérés Berlinbe - Svájcon át

A dél-itáliai utazást követően Rudolf Steiner Svájcon keresztül tér vissza Berlinbe, de útközben néhány napra megáll, hogy Zürichben és Szent Gallenben tartson két-két előadást.

1908. október 10.: ZÜRICH. Rudolf Steiner részt vesz és előadást tart a helyi Zweig felavatási ünnepségén: az antropozófia fájának zürichi ága a Zschokke-Zweig nevet kapja - a nagy svájci német íróra, történészre és pedagógusra: Johann Heinrich Daniel Zschokkéra emlékezve (1771-1848).

1908. október 11.: SZENT GALLEN. Rudolf Steiner itt egy nyilvános és egy Zweig-előadást tart, előbbinek a címe: Az élet és az egészség a szellemtudomány fényében.

1908. október 12.: ZÜRICH. Rudolf Steiner ezúttal egy nyilvános előadást tart: Goethe jelentősége a jelenkor számára.

Az itáliai hetek és a svájci napok után, Berlinbe visszatérve Rudolf Steiner 1908. október 15-én egy új nyilvános előadássorozatba kezd az Építészek Házában, a ciklus címe: Hol és miként találjuk meg a szellemet? (GA 57). Az október 15-én tartott nyitóelőadás a rózsakeresztes meditáció rövid leírásával zárul.

Utolsó frissítés ( 2008. november 11. )
 
Száz éve (Vor hundert Jahren: Reise nach Süditalien) Nyomtatás E-mail
2008. október 09.

1908. szeptember vége és október eleje: dél-itáliai utazás (szeptember 20. - október 9.)

Rudolf Steiner az 1908-as év michaeli időszakát Marie von Siversszel együtt Olaszországban tölti. Útjuk egészen Dél-Olaszországig, Nápolyig és környékéig (Capuáig és Paestumig) vezet, ahol több fontos látogatást is tesznek, többek között egy jelentős természeti és egy történelmi nevezetességet is felkeresnek: elmennek a görög templom romjaihoz Paestumban, illetve nem sokkal a heves kitörések után megmásszák a Nápoly mellett található vulkánt, a Vezúvot.

Marie Steiner későbbi beszámolója szerint a lábuk alatt még morajlott a föld, körülöttük mindenütt tölcsér alakú mélyedések nyíltak, melyek hamar beomlottak, és őket is majdnem betemették. „Alulról mintegy a démoni mélységek szorítását lehetett érezni a tagjainkban. A sors egészen közel került hozzánk. A dolog máshogy is végződhetett volna, de egy ismeretlen oltalmazó erő közbelépett.”

Rudolf Steiner életrajzírója, Christoph Lindenberg a dél-itáliai úttal kapcsolatban úgy fogalmaz: néhány előadásából kivehető, hogy ezeknek az utazásoknak a során Rudolf Steiner szellemi tekintete előtt Dél-Olaszország szellemi történelme is feltárult. (Lásd például A Napkelet és a kereszténység misztériumai című [magyarul Parsifal és Amfortas alcímmel megjelent] kis berlini ciklus 1913. február 6-án tartott előadását [GA 144].)

Utolsó frissítés ( 2008. november 26. )
 
Száz éve (Vor hundert Jahren: der zweite "Ägypten-Zyklus" in Leipzig) Nyomtatás E-mail
2008. szeptember 02.

Image1908. szeptember első fele: a második „egyiptomi ciklus” Lipcsében (GA 106)

Az augusztusi délnyugat-német (sváb) helyszínek (a stuttgarti sorozat és a badeni-elzászi „kiskörút”) után Rudolf Steiner szeptember első felét a mai délkelet-német területek egyik központjában, Szászország „második fővárosában”: Lipcsében tölti. Itt kerül sor az 1908-as év ötödik (s egyben utolsó) önálló nagy előadássorozatára: az Egyiptomi mítoszok és misztériumok címmel megtartott második „egyiptomi ciklusra” (GA 106).

Ahogy már az augusztusban tartott első, előkészítő jellegű (stuttgarti) egyiptomi ciklusban, Rudolf Steiner ezekben a lipcsei előadásokban is a földfejlődés és a kultúrkorszakok (főként az egyiptomi és a jelenlegi korszak) összefüggésének fényében, az Ozirisz-Ízisz-misztérium vezérfonala mentén haladva vizsgálja az egyiptomi mitológia és vallás rejtélyeit, és a jelenkorra (mindenekelőtt a modern kor materialista világnézetére) gyakorolt sorsdöntő hatását.

Ezzel a lipcsei ciklussal zárul Rudolf Steiner előadói munkásságában az 1908-as esztendő második harmada: a Berlinen kívül tartott önálló nagy előadássorozatok időszaka.

Utolsó frissítés ( 2008. október 05. )
 
Száz éve (Vor hundert Jahren) Nyomtatás E-mail
2008. augusztus 29.

1908. augusztus második fele: badeni-elzászi kiskörút

A stuttgarti előadássorozat (A világ, a Föld és az ember) után Rudolf Steiner augusztus második felében a „sváb fővárostól” valamivel nyugatra fekvő vidéken, a badeni és az elzászi területek központjában marad.

Augusztus 18.: PFORZHEIM. Rudolf Steiner részvételével és ünnepi felszólalásával ekkor kerül sor a pforzheimi Zweig megalapítására.

Augusztus 19.: KARLSRUHE. Rudolf Steiner egy nyilvános előadást tart a germán mítoszokról és a germán istenekről szóló mondákról - Kaspar Hauser szülővárosában.

Augusztus 20.: MALSCH. Rudolf Steiner másnap ellátogat a Karlsruhe melletti (!) Malschba, a jövő év tavaszán felavatott úgynevezett malschi modellépület (egy kis fatemplom, a későbbi János-épület [a Johannesbau] és az első Goetheanum egyik legfontosabb előzményének-előképének) helyszínére, és útmutatásokat ad az építéshez.

Augusztus 21-29.: BARR. Rudolf Steiner és Marie von Sivers 1908. augusztus második felének nagy részét elzászi barátjuk, Edouard Schuré házában töltik.

Augusztus 30: STRASSBURG. Az elzászi napok után, de még az elutazás előtt a strassburgi Zweigben is sor kerül egy előadásra.

Rudolf Steiner augusztus utolsó napján indul tovább az augusztusi előadások délnyugat-német (sváb) vidékéről a délkelet-német (szász) területek egyik központja, az 1908-as év utolsó önálló nagy ciklusának helyszíne: Lipcse felé.

Utolsó frissítés ( 2008. október 05. )
 
Száz éve (Vor hundert Jahren: der erste "ägyptische Zyklus" in Stuttgart) Nyomtatás E-mail
2008. augusztus 06.

1908. augusztus első fele: Rudolf Steiner és az első „egyiptomi ciklus” Stuttgartban (GA 105)

Image
Rudolf Steiner és Marie von Sivers 1908-ban, Stuttgartban
Image

 

Utolsó frissítés ( 2008. október 05. )
 
Száz éve (Vor hundert Jahren: der Johannes-Zyklus in Kristiania) Nyomtatás E-mail
2008. július 16.

Image
Rudolf Steiner egy norvég fatemplom kapujában (1908)

1908. július: A JÁNOS-CIKLUS KRISTIANIÁBAN

A július 4-i kasseli kitérőt követően Rudolf Steiner július 6-án indul el az 1908-as év következő nagy előadássorozatának helyszínére, a norvég fővárosba: Kristianiába (mai nevén Oslóba). Július 7-e és 21-e között itt kerül sor ennek az esztendőnek a harmadik nagy (János-)ciklusára: az 1908-as év „második” János-evangéliumára, Rudolf Steiner első észak-európai (skandináviai) ciklusára. (A tizenöt előadásból álló sorozat szövege - gyorsírással készült jegyzet formájában - nem maradt fenn, így külön kötetben sem jelent meg.)

Az 1908-as kristianiai ciklus helye a hét önálló János-evangélium között:

1906. febr.-márc.: BERLIN (GA 94)

1906. okt.-nov.: MÜNCHEN (GA 94)

1907. november: BÁZEL (GA 100)

Image
Egy 1150 körül épült norvég fatemplom
1908. május: HAMBURG (GA 103)

1908. július: KRISTIANIA [OSLO]

1909. jún.-júl.: KASSEL (GA 112)

1910. január: STOCKHOLM

Rudolf Steiner a norvég teozófiai mozgalom vezetőjének, Richard Eriksennek a meghívására utazik már tavasszal és most nyáron is Skandináviába. A júliusi előadásokat Kristiania északi partján fekvő villanegyedének, Ljannak (ma Oslo egyik városrészének) a középiskolájában tartják meg. Eriksen beszámolója szerint az előadássorozatra sok helyről (összesen kilenc országból) érkeznek a „teozófus” hallgatók, az oroszok közül ott van például Margarita Volosina is.

 
 
 
 
Image
Maria és Johannes (Marie von Sivers és Mieta Waller, 1911)
A kristianiai János-evangélium folyamán, egy verőfényes nyári estén egy ifjú hölgy lép oda Marie von Sivershez: Mieta Waller (későbbi teljesen nevén Maria Elisabeth Pyle-Waller, aki ettől az időszaktól kezdve Rudolf Steiner és Marie von Sivers egyik legközelebbi és leghűségesebb állandó munkatársa lesz: Rudolf Steiner misztériumdrámáinak ősbemutatóján ő játssza Johannes szerepét!), és aki ekkor azzal az indítvánnyal fordul Marie von Sivershez, hogy „egy »templomot« kellene építeni Rudolf Steiner szavainak”. Ez a kezdeményezés lesz az egyik fontos építőköve az elkövetkező évek során több lépcsőben és különböző helyszíneken körvonalazódó, fokozatosan kialakuló önálló antropozófiai (János-)épületnek: a Johannes-Baunak, a későbbi Goetheanumnak.
 
Utolsó frissítés ( 2009. február 02. )
 
Száz éve (Nürnbergből - Kasselen át - Kristianiába) Nyomtatás E-mail
2008. július 10.
1908. július eleje: kasseli kitérő - Nürnberg és Kristiania között

János Apokalipszisének (a 666-os és a 777-es szám feltárásának) színhelyéről, Nürnbergből hazatérve Rudolf Steiner 1908 júliusának legelső napjait Berlinben tölti. Mielőtt azonban tovább indulna következő nagy előadássorozatának helyszínére, július 4-én egy lényeges és mindenképpen említésre méltó kitérőt tesz, mégpedig Kasselba, ahol előadást most nem, de egy ezoterikus órát azt tart. (A kitérő hangsúlyozása azért fontos, mert Kassel nem esik útba a következő ciklus helyszíne felé [nem északra, hanem délnyugatra van Berlintől], tehát semmiképpen sem egy „átutazóban” tartott óráról vagy egy „útközbeni” megállóról van szó. (Kasselnak a közép-európai/német szellemi életben elfoglalt helyét, és különösen a rózsakeresztesség történetében betöltött szerepét az 1907-es év taglalásakor már érintettük.)

Ahogy Rudolf Steiner életútján és előadói munkásságában mindig és mindenütt, az időpontnak és a helyszínnek (a szellemi „időzítésnek” és a „helyszínelésnek”, a szellemi „tájolásnak”) ezúttal is nagy jelentősége van: az egy évvel korábban, 1907 júliusának legelején, a kasseli rózsakeresztes ciklus után Eisenachban (a Wartburg városában) tartott előadáshoz hasonlóan látszólag ez a kasseli látogatás és az ottani ezoterikus óra is csak egy apró „gesztus”, de szellemi szempontból ugyanakkor igen fontos eseménye és jelentőségteljes mozzanata az 1908-as esztendőnek - éspedig éppen a wartburgi dalnokverseny helyszínével, illetve a Wartburgkrieg „tetőpontjának”, majd függőben maradásának (és az ezzel kapcsolatos magyar vonatkozású eseményeknek a) július elejére tehető időpontjával összefüggésben. ([12]07. 07. 07. - 777)

Rudolf Steiner tehát egy kasseli kitérő után, mintegy a rózsakeresztesség e kitüntetett helyszínének „érintésével” folytatja az 1908-as év nagy előadásciklusainak sorát, és mintegy Kasselen „keresztül” érkezik az esztendő „második” János-evangéliumának színhelyére, később a másik nagy Apokalipszis-sorozat, majd a Volksseelen-ciklus (a népszellemekről szóló híres előadások) és az Ötödik evangélium „kezdetének” városába, a közelgő új (éterikus) krisztusi megjelenés hírüladásának - ennek az új „északi fénynek” - az egyik fontos helyszínére, a korabeli (misztérium)neve szerint is Krisztus - az új, éteri Krisztus - városába: Kristianiába.*

 

 

* A félreértések elkerülése végett nyomban le kell szögeznünk, hogy bár az éteri Krisztus megjelenése nincs fizikai helyhez kötve, de azt mégsem tekinthetjük „véletlennek”, hogy Rudolf Steiner nagyon is körülhatárolhatóan bizonyos helyeket „választott” ennek hírüladásához és az ezzel kapcsolatos szellemi összefüggések feltárásához. Ezek egyike volt Kristiania.

Utolsó frissítés ( 2011. július 25. )
 
Száz éve hangzott el (Vor hundert Jahren: der Apokalypse-Zyklus in Nürnberg) Nyomtatás E-mail
2008. június 18.
ImageA JÁNOS APOKALIPSZISE NÜRNBERGBEN
 
(1908. június 17-30.)

1908 júniusának második felét Rudolf Steiner Nürnbergben, a délnémet nagyvárosban, Frankföld és Észak-Bajorország fővárosában, Németország szívében, Kaspar Hauser és az Apokalipszis városában tölti, és itt kerül sor az 1908-as esztendő második nagy előadássorozatára: a szeretett tanítvány Jelenéseiről, a János Apokalipsziséről szóló ciklusra (GA 104). Az előadásokat Az arany sashoz címzett fogadó ódon hangulatú nagytermében tartják meg (az evangélisták szimbólumai közül a sas éppen János jelképe!). Rudolf Steiner a június 17-én tartott bevezető jellegű nyilvános előadáson, illetve a másnapi nyitóelőadáson is beszél Nürnberg és a szellemtudomány kapcsolatáról, valamint Nürnbergnek a német szellemi életben és Közép-Európa szellemtörténeti fejlődésében elfoglalt helyéről, s több utalást is tesz azzal kapcsolatban, hogy miért „éppen ebben a városban” hangzanak el ezek az előadások.

2008 - 1908 - 1808

Rudolf Steiner a nyilvános bevezető előadást egy évszázados Rückschauval, egy százéves visszatekintéssel kezdi: „Nürnberg az idei év őszén egy szép évfordulót ünnepelhet: éppen száz éve, 1808-ban fogadta falai közé az egyik legnagyobb német szellemet, azon német szellemek egyikét, akikről manapság persze nem sokat beszélnek, a műveiket pedig még kevesebben értik. Ő azonban, ha egyszer majd megértik, nagyon is sokat fog jelenteni a jövőben az emberek szellemi életének. Kétségtelen, hogy Hegel nehezen érthető, ezért egy jó időbe betelik, amíg az emberek majd ismét felfogják őt. 1808 őszén lett Hegel a Nürnbergi Királyi Gimnázium igazgatója. Hegelnek van egy mondása, amelyet bízvást helyezhetünk vezérelvként mai fejtegetéseink élére, s amely így szól: a legmélyebb gondolat eggyé vált Krisztus alakjával, a történelmi és külső alakkal.”

Az Apokalipszis-ciklusok

Rudolf Steiner közvetlenül az 1907-es Müncheni Pünkösdi Kongresszus és az ott elhangzott rózsakeresztes ciklus előtt már tartott egy négyrészes kisebb előadássorozatot János Apokalipsziséről (néhány előadást már korábban is szentelt a témának, az apokaliptikus pecsétekről pedig külön is beszélt). 1908-ban a hamburgi és a kristianiai (oslói) János-evangélium között kerül sor a nagy nürnbergi ciklusra, majd 1909-ben a Budapesti Pünkösdi Kongresszus, illetve az itteni rózsakeresztes sorozat előtt is külön ciklusban foglalkozik a szeretett tanítvány által írott Jelenésekkel. Az 1907-es müncheni és az 1909-es kristianiai Apokalipszis-ciklus együtt jelent meg az Összkiadásban, az 1908-as nürnbergi sorozat kiegészítő köteteként (GA 104a). Mindezek azonban Rudolf Steinernek csupán a János Jelenéseiről szóló korai előadássorozatainak tekinthetők: egyik legutolsó ciklusaként, 1924 szeptemberében, Dornachban, a Keresztény Közösség „papjainak” is tart majd egy nagy kurzust az Apokalipszisről (GA 346).

Az 1908-as nürnbergi ciklus felépítése a következő:

1. nap (június 17.): nyilvános előadás (A szellemtudomány, az evangélium és az emberiség jövője)

2. nap (június 18.): 12/1. előadás (Az Apokalipszis mint a keresztény beavatás ábrázolása)

3. nap (június 19.): 12/2. előadás (A beavatás lényege; az első és a második pecsét)

4. nap (június 20.): 12/3. előadás (A hét közösséghez írott levelek)

5. nap (június 21.): 12/4. előadás (A hét pecsét és azok magyarázata)

6. nap (június 22.): 12/5. előadás (Az emberiség fejlődése a kozmikus földfejlődéssel összefüggésben; a huszonnégy vén és az üvegtenger)

7. nap (június 23.): 12/6. előadás (Az ember a lemúriai és az atlantiszi korszakban; a Golgotai Misztérium)

8. nap (június 24.): 12/7. előadás (Az öntudatos személyiség létrejötte; a szakadék; a jó és a rossz faj)

9. nap (június 25.): 12/8. előadás (Az emberiség fejlődésének jövője; a hét pecsét és a hét harsona)

10. nap (június 26.): 12/9. előadás (A Föld átszellemítése; a Napba öltözött asszony; a hétfejű és tízszarvú fenevad)

11. nap (június 27.): 12/10. előadás (A fejlődés menete az életformák és a hét tudatállapot útján; a hét edény kiürítése)

12. nap (június 28.): a felmerülő kérdések megválaszolása

13. nap (június 29.): 12/11. előadás (A 666-os szám; Szórát, a Napdémon; Babilon bukása és a Bárány menyegzője; az új Jeruzsálem; Michael legyőzi a Sárkányt)

14. nap (június 30.): 12/12. előadás (Az első és a második halál; az új Ég és az új Föld; az Apokalipszis eredete)

Utolsó frissítés ( 2008. október 05. )
 
Száz éve (Vor hundert Jahren, Mitte Juni 1908: Richtung Nürnberg) Nyomtatás E-mail
2008. június 13.

1908. június közepe: két irányból Nürnberg felé

1908. június 13.: EISENACH (Zweig-avatás)

1908. június 14-15.: MÜNCHEN. Rudolf Steiner két előadást (és két ezoterikus órát) tart a bajor fővárosban: a június 14-i Zweig-előadáson a szellemi lényeknek és a szellemi világnak az emberhez való viszonyáról, az elemi lényekről, illetve a görög és a gótikus művészetről beszél; a másnapi nyilvános előadáson pedig Goethe, Hegel és a teozófia kapcsolatát taglalja.

Rudolf Steiner az 1908-as év második nagy előadássorozatának helyszíne felé tartva tehát először megáll a türingiai Eisenachban, a Wartburg városában, s amint arra az 1907-es esztendő áttekintése során már utaltunk, ekkor kerül sor az eisenachi Zweig megalapítására. Először tehát észak felől, Türingia irányából (jelképes értelemben a kis vérkörhöz hasonlóan) közelíti meg a nagy júniusi ciklus színhelyét.

Rudolf Steiner másnap azonban már Münchenben van (ehhez a későbbi célállomástól külön kitérőt kell tennie), s így a másik oldalról, vagyis délről, a bajor területek felől (képszerűen pedig a nagy vérkörhöz hasonlíthatóan) közelíti meg az 1908-as év egyik legfontosabb ciklusának és szellemi csúcspontjának helyszínét, Németország szívét: Nürnberget.

Wie friedsam treuer Sitten,

getrost in Tat und Werk,

liegt nicht in Deutschlands Mitten

mein liebes Nürenberg.

Ím, csöndes békességben,

mit szorgalommal nyert,

a német hon szívében

virágzik Nürenberg.

(Részlet Hans Sachs úgynevezett Wahn-monológjából Wagner A nürnbergi mesterdalnokok című zenedrámájából. Fordította: Blum Tamás)

Utolsó frissítés ( 2008. október 05. )
 
Száz éve (1908. június) (1) (Vor hundert Jahren) Nyomtatás E-mail
2008. június 02.

1908. június első fele

Rudolf Steiner 1908. május 31-én fejezi be a hamburgi János-evangéliumot, és már másnap folytatja berlini sorozatát: június 1-jén és 4-én a szellemi hierarchiákról tart előadást a tagoknak (GA 102).

Június 7-10: az 1908-as év Pünkösdjén Rudolf Steiner kisebb előadó körutat tesz az észak(nyugat)i Rajna-vidék két nagyvárosába (Berlin-Köln-Düsseldorf-Berlin):

Június 7-9.: KÖLN. Rudolf Steiner két pünkösdi ünnepi előadást tart a kölni Zweigben, ahol a jövőbeli közösségalkotásról és a jövő feladatairól beszél (Pünkösd: a szabad individualitás ünnepe).

Június 10.: DÜSSELDORF. Rudolf Steiner Nietzschéről tart előadást a düsseldorfi Zweigben, és elmondja azt az élményét, amiről később az Életutam 18. fejezetében (GA 28) és az első kései karma-ciklusban (GA 235) is részletesen beszámol: hogy 1896 elején (nagyjából egy hónappal saját 35. születésnapja előtt) Rudolf Steiner egyetlenegy alkalommal látta személyesen az ekkor már elborult elméjű Nietzschét, a Weimarhoz közeli Naumburgban. Az erről szóló 1908-as düsseldorfi előadás címe: Friedrich Nietzsche a szellemtudomány fényében (GA 108).

Másnap, június 11-én Rudolf Steiner ismét Berlinben van, ahol folytatja a tagoknak szóló előadásait: ezúttal az emberi lény különböző részeinek a különféle művészeti ágakhoz való viszonyáról beszél (GA 102).

Utolsó frissítés ( 2008. június 12. )
 
Száz éve hangzott el (Vor hundert Jahren: der Johannes-Zyklus in Hamburg) Nyomtatás E-mail
2008. május 21.

A HAMBURGI JÁNOS-EVANGÉLIUM (1908. május 18-31.)

ImageMájus második felében Rudolf Steiner Hamburgban, az északnémet nagyvárosban tartózkodik, és itt hangzik el az 1908-as esztendő öt önálló, (Berlinen kívül tartott) nagy előadássorozata közül az első, az antropozófiai irodalomban hamburgi János-evangéliumként ismert ciklus (GA 103).

Az 1907-es esztendő tárgyalása során már részletesen beszéltünk arról, hogy Rudolf Steinernek nem ez az első, és nem is ez az utolsó előadássorozata a János-evangéliumról: az 1906 és 1910 közötti időszakban minden évben külön ciklust szentel a szeretett tanítvány által írott evangéliumnak (1908-ban kettőt is): 1906-ban Münchenben (GA 94), 1907-ben Bázelben (GA 100), 1908-ban Hamburgban (GA 103) és Kristianiában [Oslóban], 1909-ben Kasselben (GA 112), és 1910-ben Stockholmban (a két skandináviai János-ciklus nyomtatásban külön nem jelent meg). A János-evangéliumról szóló előadássorozatokról összességében elmondható, hogy azok eleinte inkább általános, bevezető jellegű (a címük szerint is a János-evangélium kapcsán tartott) teozófiai kurzusok, majd fokozatosan átalakulnak, s kimondottan a János-evangéliummal foglalkozó ciklusokká válnak: vagyis egyre inkább maga a jánosi „szöveg”, illetve annak szellemi háttere áll a fejtegetések középpontjában.

ImageAz 1908-as hamburgi ciklus felépítése a következő:

1. nap (május 18.): 12/1. előadás (A Logosz-tan)

2. nap (május 19.): 12/2. előadás (Keresztény ezoterika)

3. nap (május 20.): 12/3. előadás (A Föld küldetése)

4. nap (május 21.): nyilvános előadás (A férfi, a nő és a gyermek a szellemtudomány fényében) (lásd GA 56)

5. nap (május 22.): 12/4. előadás (Lázár feltámasztása)

6. nap (május 23.): 12/5. előadás (A kereszténység előtti beavatás; a kánai menyegző)

7. nap (május 24.): esti társasági összejövetel, a felmerülő kérdések megválaszolása

8. nap (május 25.): 12/6. előadás („Az Én vagyok”)

9. nap (május 26.): 12/7. előadás (A Golgotai Misztérium)

10. nap (május 27.): 12/8. előadás (Az emberi fejlődés összefüggése a Krisztus-princípiummal)

11. nap (május 28.): esti társasági összejövetel, a felmerülő kérdések megválaszolása

12. nap (május 29.): 12/9. előadás (A prófétai híradás és a kereszténység keletkezése)

13. nap (május 30.): 12/10-11. előadás (10.: A Krisztus-impulzus működése az emberiségben; 11.: A keresztény beavatás)

14. nap (május 31.): 12/12. előadás (A Szűz Szófia és a Szent Szellem lénye)

Az előadásokra egy hamburgi polgár házának kis fehér termében kerül sor. Rudolf Steiner az első előadás után azt a kérdést teszi fel Margarita Volosinának, hogy „Ki tudná esetleg fejezni a tánc révén mindazt, amiről beszéltem?” Volosina azt feleli: „Hogy is lehetne másként megjeleníteni ezt a teljességérzést?” Mire Steiner: „Igen, ma éppen erről az érzésről volt szó.” - Rudolf Steiner kérdésében már benne rejlik a későbbi euritmia csírája.

A Wie erlangt man, a Történelmi szimptomatógia és az 1909-es budapesti ciklus mellett a hamburgi János-evangélium is azon kevés Steiner-művek közé tartozik, amelyeknek több különböző, teljes magyar fordítása létezik. A hamburgi János-ciklusnak két magyar fordítása közismert: a Szilágyi Rózsi nénié (Genius), illetve a Biczó Iván-féle (Jáspis) (ezek borítói láthatók a mellékelt képeken).

Utolsó frissítés ( 2008. október 05. )
 
Száz éve (1908. május) (1) (Vor hundert Jahren) Nyomtatás E-mail
2008. május 14.

1908. április vége - május első fele

1908. április 29.: MÜNCHEN. Rudolf Steiner a bajor fővárosba utazik, és az ottani Zweigben tart előadást a magasabb rendű lényekről, a Naprendszer mozgásáról, illetve a drágakövek és az érzékek összefüggéséről.

1908. április 30. - május 12.: április legvége, május első fele rejtélyes és minden bizonnyal nagy jelentőségű cezúrát jelent Rudolf Steiner 1908-as előadói munkásságában, amivel kapcsolatban bizonyos dolgok tudhatók vagy legalábbis sejthetők, de még Rudolf Steiner életrajzírója, Christoph Lindenberg is úgy fogalmaz erről az időszakról, hogy „Rudolf Steiner tartózkodási helye ismeretlen”.

Ami bizonyos, hogy Rudolf Steiner május 13-án már ismét BERLINBEN van, ahol a következő napokban három előadást is tart: május 13-án a berlini Zweigben A vallásos eszmék fejlődéséről beszél: ez az előadás később A kereszténység vallásként kezdődött, de minden vallásnál hatalmasabb címmel jelent meg (GA 102); május 14-én A mennyről szóló előadással fejezi be A lélek és a szellem megismerése címmel az Építészek Házában tartott nyilvános sorozatát (GA 56); május 16-án pedig újra a berlini Zweigben tart előadást Az elemi lényekről (GA 102).

Május közepén ezekkel a berlini előadásokkal zárul Rudolf Steiner munkásságában az 1908-as év első harmada, az esztendő első nagyobb szakasza: az előadó körutak és a különböző helyszíneken tartott előadások (a kisebb ciklusok) időszaka.

Utolsó frissítés ( 2008. május 21. )
 
Száz éve jelent meg (Vor hundert Jahren erschien die letzte Nummer der Zeitschrift Luzifer-Gnosis) Nyomtatás E-mail
2008. április 23.

A Lucifer-Gnózis utolsó száma

Image
A LUCIFER első számának címlapja (1903)
1908 áprilisának közepén-végén Rudolf Steiner a saját maga által írt és szerkesztett folyóirat, a Lucifer-Gnózis következő számán dolgozik Berlinben.

A folyóirat a Lucifer és a Gnózis című folyóiratok összeolvadásából keletkezett. Rudolf Steiner a lappal kapcsolatban a következőket írja önéletírásában: „Mindjárt a Teozófiai Társaság német tagozatának megalapításakor [1902-ben] szükségesnek láttam, hogy saját folyóiratunk legyen. Ezért [1903-tól] Marie von Sivers és én egy havonta megjelenő folyóiratot adtunk ki Lucifer címmel. Ez a név természetesen nem hozható semmiféle összefüggésbe azzal a szellemi hatalommal, akit később Lucifernek, Ahriman ellenpólusának neveztem. - A név egyszerűen »fényhozó«-t [»fényhordozó«-t] jelentett.(GA 28)

„Lucifer nem az az ördög, aki a haldokló Faustot a pokolba vezeti. Ő mindazoknak az ébresztője, akik hisznek a kozmikus bölcsességben, és az isteni bölcsesség aranyává akarják változtatni a világot. Lucifer bátran akar Kopernikusz és Galilei, Darwin és Haeckel szemébe nézni, és nem óhajtja lesütni a szemét, amikor a bölcsek a lélek hazájáról papolnak” - írja Rudolf Steiner a lap nevének magyarázataként az első szám nyitócikkében (GA 34).

A Lucifer legnagyobb részét én írtam. (…) És mindaz, amit ma az antropozófia jelent, az valójában abból nőtt ki, amit ebbe a lapba írtam. (…) A Hogyan jutunk a magasabb világok megismeréséhez? [a Wie erlangt man] is itt jelent meg először folytatásokban, ugyanígy Az Akasha-krónikából címmel megjelent tanulmányok is, amelyekkel az antropozófiai kozmológia alapjait raktam le. Ezekből nőtt ki az antropozófiai mozgalom” (…), és „Marie von Sivers volt az, aki mindezt lehetővé tette, és nemcsak azzal, hogy komoly anyagi áldozatot hozott, hanem azáltal is, hogy egész munkaerejét is az antropozófiának szentelte.

A lap nemsokára nagyobb terjedelemben jelent meg, mert egy Rappaport nevű bécsi úr, aki Gnózis címmel egy folyóiratot adott ki, azt az ajánlatot tette, hogy egyesítsük a két lapot. Ezért ettől kezdve [1904-től] Lucifer-Gnózis címmel jelent meg a folyóirat. (…)

Eleinte igyekeztem a lap szerkesztését előadói tevékenységem mellett is ellátni. A számok azonban nem tudtak kellő időben megjelenni, néha hónapokat is késtek. (…) És így az a sajátos helyzet állt elő, hogy egy folyóirat (…) éppen szerkesztőjének túlterheltsége miatt nem tudott többé megjelenni.” (GA 28)

Már a korábbi számok is csak akadozva, nagy időközönként jelentek meg, Rudolf Steinernek mégis az volt a szándéka, hogy továbbra is kiadja és megjelenteti a lapot, ezért a következő szavakkal fordul az olvasókhoz: „Reményeink szerint sohasem lesz megint akkora szünet lapunk megjelenésében, mint amekkora az előző és a mostani számunk között volt.”

Rudolf Steiner reményei és szándékai ellenére az 1908 májusában megjelenő szám bizonyul a lap utolsó számának: „A folyóirat egyetlen szerzőjének és egyedüli szerkesztőjének túlterheltsége miatt 1908 májusában jelenik meg a Lucifer-Gnózis utolsó száma.” (Christoph Lindenberg)

Mintegy a folyóirat megszűnésének, illetve abbamaradásának ellensúlyozására, kimondottan Rudolf Steiner írásainak és előadásainak megjelentetése céljából hozza létre Marie von Sivers - Johanna Mücke közreműködésével - 1908 július-augusztusában a Filozófiai-Antropozófiai Kiadó elődjét, a Filozófiai-Teozófiai Kiadót, ahol a Lucifer-Gnózis-beli fejezetenkénti megjelenése után, 1909-ben immár könyv alakban is napvilágot lát a korszerű megismerési út leírását tartalmazó Wie erlangt man.

 

Utolsó frissítés ( 2008. október 05. )
 
Százéves krónika (1908. március-április) (3) (Vor hundert Jahren) Nyomtatás E-mail
2008. március 29.

1908. március 27. - április 8.: Skandinávia

Svédország-Norvégia-Dánia (Rudolf Steiners erste Skandinavienreise)

Image
Rudolf Steiner 1908. március-áprilisi skandináv körútja
Rudolf Steiner első észak-európai útja (Berlin
- Lund - Malmö - Stockholm - Uppsala - Kristiania [Oslo] - Göteborg - Koppenhága - Berlin)

1908. március 28-29.: LUND. Németországból a Skandináv-félszigetre áthajózva Rudolf Steiner két nyilvános és egy Zweig-előadást tart a Svédország déli csücskében fekvő kikötővárosban: a 28-i Zweig-előadás témája A rózsakeresztes ezoterika és a kozmosz fejlődése, a 28-i nyilvános előadás címe Teozófia, Goethe és Hegel, a 29-i nyilvános előadásé pedig Öröklés és reinkarnáció.

1908. március 29.: MALMÖ. A két lundi nyilvános előadás között Rudolf Steiner egy Zweig-előadást tart a szomszédos nagyvárosban Az asztrális és a szellemi világ (a devachán) kapcsolatáról és összefüggéséről.

1908. március 30. - április 3.: STOCKHOLM. Rudolf Steiner hét előadást tart a svéd fővárosban: március 30-án egy nyilvános és egy Zweig-előadást, előbbit Goethe ezoterikus válasza a világ rejtélyére címmel, utóbbit pedig A rózsakeresztesekről; április 1-jén egy szűk körű és egy nyilvános előadásra kerül sor: előbbinek ismét A rózsakeresztesek, utóbbinak pedig »A nibelung gyűrűjé«-nek vezéreszméje a témája; az április 2-i szűk körű előadás A szociális kérdés és a teozófia viszonyáról, az aznapi nyilvános előadás A beavatásról szól, a másnapi szűk körű előadásnak pedig A Golgotai Misztérium a témája.

1908. március 31.: UPPSALA. A Goethéről és a rózsakeresztesekről szóló március 30-i, illetve a Wagner-féle Ringről és a rózsakeresztesekről szóló április 1-jei előadások között Rudolf Steiner egy kisebb - ám szellemi szempontból igen jelentős - kitérő tesz Uppsalába, ahol megismétli a válaszút előtt álló természettudományról tartott előadását, majd felkeresi az Uppsalai Egyetemi Könyvárat, ahol különösen Wulfila Ezüstkódexe, az első germán Bibliafordítás ragadja meg a figyelmét.

Rudolf Steiner nem sokkal később a következőképpen számol be erről az élményéről, illetve az első germán Bibliafordítás és az északi világ kapcsolatáról: „Egy kicsiny, de lényegre utaló példával hadd utaljak most azokra a tapasztalataimra, amelyeket az egyik előadó körutamon szereztem. Ez a példa is mutatja, hogy a világtörténelem, ha az isteni-szellemi valóság megnyilvánulásának tekintjük, mindenütt jelentőssé válik, mindenütt új nyelven szól hozzánk.

Néhány héttel ezelőtt Skandináviában azt tapasztaltam, hogy még a mai európai Észak egész életében is megfigyelhető a régi északi világ, az ősi észak világ visszhangja, még ma is érezni lehet, hogy mindazt, ami itt szellemi volt, az északi mítoszok istenalakjai mögött álló lények tudata hatja át. Azt lehet mondani, hogy amivel az utazó az északi országokban találkozik, mindabban mintegy a visszhangját, az utócsengését hallja annak, amit a régi Észak szellemi életét megteremtő druida és drotta misztériumokban a beavatottak mondtak a tanítványoknak. (Egy magasabb rendű lény fogja beragyogni a misztériumok tudáskincsét. Prófétai jelek mutatnak az eljövendő eseményre: Jézus Krisztus megjelenésére. A várakozás hangulata, a jövendölés, a készülődés: ezek a jegyek jellemzik az északi misztériumok életét.) Megfigyelhetjük, hogy a régi szellemi élet varázslehelete az egész Északot átjárja, és itt a szép karmikus összefüggések külső jegyeit is láthatjuk.

Ahogyan azt én is tapasztalhattam Uppsalában, az ember szinte a dolgok kellős közepében találja magát, amikor rátekint a legelső germán Bibliafordításra, Wulfila Ezüstkódexére. A kódexnek az a sajátossága, hogy karmikus bonyodalmak közepette került végül Uppsalába. Előzőleg Prágában volt, a svéd háborúban zsákmányolták és Uppsalába vitték. Most is itt található, és jelképe egy olyan szellemi valóságnak, amelyet csak az érezhet igazán, aki képes valamelyest mélyebben is belelátni a régi misztériumokba.” (GA 104)

1908. április 4-5.: KRISTIANIA (OSLO). A svéd főváros után Rudolf Steiner az újonnan született, Svédországtól nemrég különvált, immár önálló Norvégia fővárosába, Oslóba (akkori - és az ezoterikus kereszténység szempontjából is jelentőségteljes - nevén Kristiániába, későbbi ezoterikus és krisztológiai előadásainak egyik legfontosabb helyszínére, a Népszellemek-ciklus és az Ötödik evangélium városába) látogat, és három előadást is tart: az április 4-i szűk körű előadás témája a keresztény ezoterika, az aznapi nyilvános előadásé A János-evangélium a teozófia fényében, a másnapi zártkörű előadásé pedig az Okkultizmus és ezoterika. A kozmosz és az emberiség fejlődése.

1908. április 6.: GÖTEBORG. Kristiania után Svédországba visszatérve Rudolf Steiner két előadást tart Göteborgban: a zártkörű előadáson az ezoterikus életről, a nyilvános előadáson pedig a teozófiáról, Goethéről és Hegelről beszél.

1908. április 7-8.: KOPPENHÁGA. Skandináv körútjának végállomásán, a dán fővárosban Rudolf Steiner három előadást tart: az április 7-i zártkörű előadáson ismét az ezoterikus életről, az aznapi nyilvános előadáson a teozófia, a vallás és a tudomány egymáshoz való viszonyáról, a másnapi zártkörű előadáson pedig az okkult megismerés fokozatairól beszél.

Rudolf Steiner április 8-án érkezik vissza Berlinbe, ahol a következő hetekben (április végéig) négy előadást tart: már másnap, április 9-én folytatja az Építészek Házában tartott nyilvános sorozatát A Föld kezdete és vége című előadással (GA 56). Április 13-án, 1908 Virágvasárnapjának másnapján a tagoknak tart előadást Húsvét, a jövő misztériuma címmel a kereszténység jövőbeni jelentőségéről, és ezen az előadáson is beszámol skandináv útjáról, és beszél az Ezüstkódexről, Wulfiláról és Wagnerről (GA 102). Április 16-án, az 1908-as év Nagycsütörtökén A pokolról szóló előadással tovább folytatja nyilvános ciklusát az Építészek Házában (GA 56); április 20-án, Húsvéthétfőn pedig a tagoknak tart előadást a szellemi hierarchiákról (GA 102).

Utolsó frissítés ( 2008. július 10. )
 
Százéves krónika (1908. március-április) (2) Nyomtatás E-mail
2008. március 17.

1908. március 17-23.: München - Strassburg

Rudolf Steiner az év ötödik nagyobb előadó körútját teszi, ezúttal Németország délnyugati területein (Berlin - München - Strassburg -Berlin).

1908. március 17-20.: MÜNCHEN. Rudolf Steiner négy előadást tart a bajor fővárosban: 17-én a müncheni Zweigben beszél A Föld és az emberiség fejlődéséről, a 18-i és 19-i nyilvános előadások keretében megismétli A férfi, a nő (és a gyermek) a szellemtudomány fényében című előadását (GA 56), 20-án pedig a március 14-én Berlinben elkezdett filozófiai jellegű ciklusát folytatja (GA 108).

1908. március 21-23.: STRASSBURG. Rudolf Steiner egy nyilvános és egy Zweig-előadást tart a rajnai francia-német határnál, az elzászi Vogézek és a badeni-sváb Fekete-erdő között fekvő nagyvárosban: a 21-i nyilvános előadáson megismétli a válaszút előtt álló természettudományról szóló előadását (GA 56), és másnap, március 22-én kerül sor a Goethéről és Schillerről elnevezett strassburgi Zweig megalapítása (Goethe-Schiller-Zweig).

Rudolf Steiner március 23-án érkezik vissza Berlinbe, ahol a következő napokban két előadást tart: március 24-én folytatja az előrehaladottabb tagok számára tartott zártkörű ciklusát, ezúttal a szellemi hierarchiák működéséről beszél a Föld és az emberiség fejlődésével összefüggésben, Krisztus és a szeretet címmel (GA 102), március 26-án pedig A Nap, a Hold és a csillagok című előadással az Építészek Házában megrendezett nyilvános sorozatát folytatja (GA 56).

Utolsó frissítés ( 2008. április 14. )
 
Százéves krónika (1908. március-április) (1) Nyomtatás E-mail
2008. március 04.

1908. március 1-12.: Hollandia

Image
Rudolf Steiner előadó körútjai 1908 márciusában
Rudolf Steiner az év negyedik nagy előadó körútját teszi, az északnyugat-német nagyvárosok után ezúttal Németalföldön, Hollandiában: az 1904-es amszterdami Teozófiai Kongresszustól eltekintve ez Rudolf Steiner első előadóútja Hollandiában (Berlin
- Bréma - Hamburg - Hilversum - Hága - Amszterdam - Rotterdam - Nimwegen - Arnheim - Berlin). A vélhetően - az 1923/24-es Alapító Vezetőség későbbi tagja - Elisabeth Vreede közvetítésével létrejött előadóút alaptémája a nyugati, rózsakeresztes megismerési és beavatási út.

1923. június 14-én Rudolf Steiner a következőket mondja ezekről az előadásokról: „Úgy adódott, hogy akkori Teozófiai Társság holland tagozatának keretében, különböző holland városokban előadásokat tartottam a halál és az újabb születés közötti életről, és még egészen a működésem elején, itt hívtam fel először a figyelmet arra, hogy teljes képtelenség azt képzelni, hogy ha a születéstől a halálig tartó földi életet egy előrefelé irányuló nyílként fogjuk fel, akkor a kámalókán úgy mennénk keresztül, minthogyha a tudatunkban ehhez egyszerűen hozzátennénk még egy darabot. Rámutattam, hogy az időt ott visszafelé kell elképzelnünk.” (GA 258)

1908. március 7-én Rudolf Steiner a következőket írja szüleinek és testvéreinek: „Egyébként itt egészen förtelmes az idő, hideg van és esik. És Hollandia rögtön nagyon rideggé és barátságtalanná válik, hogyha ilyen rossz az idő.” Marie von Sivers 1908. március 23-án azt írja Edouard Schurének, hogy „Hollandiában is megvoltak az ebből adódó bonyodalmak”.

Az 1908. márciusi németalföldi előadó körút után azonban a további jelentős hollandiai ciklusok még jócskán váratnak magukra: Rudolf Steiner legközelebb csak öt év múlva, 1913 márciusában, a Teozófiai Társaságtól való különválás után látogat majd Hollandiába.

1908. március 1.: BRÉMA. Rudolf Steiner itt egy nyilvános előadás keretében megismétli a válaszút előtt álló természettudományról szóló előadását, lásd 1907. október 17. (GA 56).

1908. március 2-3.: HAMBURG. Rudolf Steiner itt egy nyilvános és egy Zweig-előadást tart, előbbit a szellemtudomány és a szociális kérdés összefüggéséről (GA 54).

1908. március 4.: HILVERSUM. Rudolf Steiner Hollandia földjére lépve egy nyilvános előadást tart a keresztény beavatásról.

1908. március 5-6.: HÁGA. Rudolf Steiner egy nyilvános és két Zweig-előadást tart a holland királyi fővárosban, az 1913 márciusában - hollandiai visszatérésekor - megrendezett ciklus színhelyén (GA 145). A március 5-i Zweig-előadásának címe Misztika és ezoterika - Mikrokozmosz és makrokozmosz, a március 5-i nyilvános előadáson pedig a rózsakeresztesek beavatásáról beszél. A március 6-i Zweig-előadás témája az Okkultizmus és ezoterika - a kozmosz és az emberiség fejlődése.

1908. március 6-7.: AMSZTERDAM. Rudolf Steiner még március 6-án továbbutazik Hollandia valódi fővárosába, és még aznap egy nyilvános, másnap pedig két Zweig-előadást tart: a nyilvános előadást témája a Teozófia, Goethe és Hegel, másnap az amszterdami Zweigben pedig előbb a keresztény ezoterikáról, utána pedig az asztrális világ és a devachán kapcsolatáról és összefüggéséről beszél.

1908. március 8.: ROTTERDAM. Rudolf Steiner egy nyilvános és egy Zweig-előadást tart a nagy holland kikötővárosban, utóbbit az ezoterikus életről, előbbit pedig a rózsakeresztes beavatásról.

1908. március 9-10.: NIMWEGEN (a város neve németül Nimwegen vagy Nymwegen, hollandul Nijmegen). Rudolf Steiner itt egy nyilvános és két Zweig-előadást tart: a március 9-i Zweig-előadás a magasabb megismerés fokozatairól szól, az ugyanaznap tartott nyilvános előadás pedig ismét a rózsakeresztes beavatásról. A március 10-i Zweig-előadás is ehhez a témához kapcsolódik, címe: A rózsakeresztes ezoterika és a kozmosz fejlődése.

1908. március 10-11.: ARNHEIM (a város neve németül Arnheim, hollandul Arnhem). Rudolf Steiner még március 10-én, a nimwegeni rózsakeresztes előadása után továbbutazik későbbi hollandiai előadásainak egyik fontos helyszínére, Arnheimbe, ahol még aznap egy nyilvános előadást tart Az ember életútjáról a szellemtudomány megvilágításában, másnap pedig az arnheimi Zweigben tart előadást.

(Rudolf Steiner 1908. márciusi hollandiai előadásainak anyaga az Adalékok Rudolf Steiner műveinek összkiadásához című sorozat 60. kötetében jelent meg, lásd BGA 60.)

Rudolf Steiner március 12-én érkezik vissza Berlinbe, ahol a következő napokban három előadást is tart: március 12-én az Építészek Házában megrendezett nyilvános sorozatát folytatja: Az ember hivatása és foglalkozása a szellemtudomány fényében (GA 56); március 14-én a berlini Zweigben tart előadást: A teozófia viszonya a filozófiához; március 16-án pedig a tagoknak szóló zártkörű ciklusát folytatja: A kozmosz, a Föld és az emberiség fejlődése (GA 102).

Utolsó frissítés ( 2008. október 19. )
 
Százéves krónika (1908. január-február) (3) Nyomtatás E-mail
2008. február 13.
(Richard Wagner halálának 125. évfordulóján)

1908. február 16-26.

Rudolf Steiner az év harmadik nagy előadó körútját teszi Németországban

(Berlin-Lipcse-Weimar-Kassel-Bielefeld-Hannover-Berlin)

1908. február 16-17.: LIPCSE. Szászország „második” fővárosában, Bach munkásságának egyik központjában és 1750-ben bekövetkezett halálának helyszínén, Wagner szülővárosában, illetve a Napóleon elleni „népek csatájának” (1813) színhelyén - ami (Rudolf Steiner elmondása szerint) a harcok drámaisága és az óriási emberveszteség révén még csaknem száz (kétszáz…) esztendő elteltével is érzékelhető nyomot hagyott a hely éteraurájában, Lipcsében tehát - Rudolf Steiner egy nyilvános és egy Zweig-előadást tart, utóbbit a január elején elkezdett berlini ciklus témájában a csoportlelkekről (GA 102), előbbit pedig az 1907. október 17-i előadás „ismétléseként” a válaszút előtt álló természettudományról (GA 56). Ezt követően a hallgatóságban felmerülő kérdésekre válaszol.

1908. február 18-19.: WEIMAR. A szász kulturális centrum után Rudolf Steiner szintén egy nyilvános és egy Zweig-előadást tart Türingia - illetve egész Németország egyik - szellemi központjában, Weimarban, a német klasszika fővárosában, Bach életútjának és munkásságának egyik fontos - és éppen kétszáz (illetve háromszáz) évvel ezelőtt kezdődő - állomásán, Goethe és Schiller együttműködésének színhelyén, ahol 1850-ben sor kerül Wagner - a Grál témaköréhez kapcsolódó, Parszifál fiáról, a hattyús lovagról szóló, magyar vonatkozásokkal is rendelkező - Lohengrinjének ősbemutatójára. Rudolf Steiner itt is a berlini nyilvános és zártkörű ciklusok tematikáját folytatja (GA 56 és 102), így például megismétli A Föld kezdete és vége című előadását.

1908. február 20-22.: KASSEL. A Németország két jelentős szellemi centrumát: Türingiát és Vesztfáliát (az eisenachi Wartburgot és Weimart Detmolddal és Paderbornnal) összekötő városban, a rózsakeresztesség megnyilatkozásának egyik fontos helyszínén Rudolf Steiner két nyilvános és egy Zweig-előadást tart: előbbieket a gonosz eredetéről és az igazság szelleméről, utóbbit pedig a Goethe műveiben fellelhető ezotériáról és a Rejtelmek című karácsonyi és húsvéti beavatási költeményéről.

1908. február 23.: BIELEFELD. Rudolf Steiner egy nyilvános előadást tart a Vesztfália keleti részén, Németország egyik legfontosabb szellemi központjában, Detmold és Paderborn közelében, a Teutoburgi-erdő északi oldalán fekvő városban: Isten és a halhatatlanság a szellemtudomány fényében.

1908. február 24-25.: HANNOVER. Rudolf Steiner egy nyilvános és egy Zweig-előadást tart Alsó-Szászország fővárosában, Osztfália központjában, (a Wagnerhez hasonlóan lipcsei születésű) Leibniz városában: február 24-én Az embert befolyásoló Hold-, Mars-, Vénusz- és Szaturnusz-lényekről beszél a berlini zártkörű ciklus témájában (GA 102), február 25-én (Rudolf Steiner 47. születésnapján) pedig Richard Wagner és a szellemi világ kapcsolatáról szól.

Rudolf Steiner február 26-án érkezik vissza BERLINBE, ahol a következő napokban két előadást tart: február 27-én az Építészek házában folytatódó nyilvános ciklus keretében az „egészségláz” kérdését vizsgálja a szellemtudomány fényében (GA 56), február 29-én a berlini Zweigben pedig A szellemi lények hatása az emberre című sorozat negyedik részeként a formaszellemekről beszél (GA 102).

(márciusban folytatjuk)

Utolsó frissítés ( 2008. április 14. )
 
Százéves krónika (1908. január-február) (2) Nyomtatás E-mail
2008. január 29.
1908. január 28. - február 12.
 
Image
Rudolf Steiner 1908. január-februári előadó körútjai
Rudolf Steiner az új esztendő második nagy előadó körútját teszi Németországban, Hessen tartomány déli területein és a Rajna-vidék középső (pfalzi) részén, előbb a Rajna-Majna-, majd a Rajna-Neckar-torkolat környékének nagyvárosaiban, azután ettől kissé délebbre, a baden-württembergi, sváb-alemann területek központjában (Berlin - Frankfurt - Wiesbaden - Mainz - Heidelberg - Mannheim - Karlsruhe - Pforzheim - Stuttgart - Berlin) (az útvonalat a mellékelt térképen a közbülső, szaggatott vonal jelzi)

 

 

 

1908. január 28., január 30. és február 2.: FRANKFURT. Rudolf Steiner két nyilvános és egy tagoknak szóló Zweig-előadást tart Majna-Frankfurtban, Goethe szülővárosában, előbbieket az aktuális berlini nyilvános ciklus témájában: A lélek és a szellem megismerése, illetve A Föld kezdete és vége (GA 56), utóbbit pedig Az ásványok, a növények és az állatok csoportlelkei címmel a január 6-án elkezdett berlini zártkörű sorozat „ismétléseként” (GA 102).

1908. január 29. és február 1.: WIESBADEN. Rudolf Steiner két nyilvános előadást tart Hessen (a Rajna jobb partján fekvő) déli fővárosában: Az ember lénye a szellemtudomány fényében, illetve A halál titka és az élet rejtélye (utóbbi az 1907. november eleji, halottak heti ausztriai előadások egyik témájának „folytatása”).

1908. január 31.: MAINZ. A Rajna túlsó partján, a Majna (Main) folyó torkolatának városában, a középső Rajna-vidék (Rheinland-Pfalz) központjában Rudolf Steiner egy nyilvános előadást tart A vallás, a tudomány és a teozófia viszonyáról.

1908. február 2. és február 4.: HEIDELBERG. A február 2-i frankfurti előadás után Rudolf Steiner még aznap (és ugyanarról a témáról) tart egy Zweig-előadást a Neckar folyó partján fekvő német egyetemi városban, Heidelbergben: Az ásványok, a növények és az állatok csoportlelkei. A bolygórendszer keletkezése (GA 102). Két napra rá egy nyilvános előadás hangzik el ugyanitt: A természettudomány - válaszúton, lásd 1907. október 17. (GA 56).

1908. február 3.: MANNHEIM. A heidelbergi előadások között Rudolf Steiner egy nyilvános előadást tart a Neckar rajnai torkolatának városában, Mannheimban: A férfi és a nő a szellemtudomány fényében (GA 56).

 

1908. február 5-6.: KARLSRUHE. A Tanítómester egy zártkörű és egy nyilvános előadást tart a Rajna és a Fekete-erdő között fekvő városban, a Badeni hercegség székhelyén, Kaspar Hauser szülővárosában: a február 5-i zártkörű előadás témája a Golgotai Misztérium, a másnapi nyilvános előadás címe pedig Az ember életútja szellemtudományos megközelítésben.

1908. február 7.: PFORZHEIM. Karlsruhe és Stuttgart között félúton Rudolf Steiner egy nyilvános előadást tart a badeni őrgrófok egykori székhelyén.

1908. február 8-11.: STUTTGART. Rudolf Steiner három zártkörű (ebből két Zweig-) és egy nyilvános előadást tart Baden-Württemberg tartomány fővárosában, a német területek délnyugati (sváb) részének központjában, Hegel szülővárosában: a február 8-án, 9-én és 11-én az előrehaladottabb tagok számára tartott zártkörű előadások témája A másvilág Földre gyakorolt hatásai (GA 102), a február 10-i nyilvános előadás tárgya pedig A Föld kezdete és vége (GA 56).

Rudolf Steiner február 12-én érkezik vissza BERLINBE, ahol a következő napokban két előadást tart: február 13-án az Építészek házában folytatja A lélek és a szellem megismerése című nyilvános előadássorozatát: Betegségőrület [és egészségláz] a szellemtudomány fényében, lásd 1907. december 3. és 5. (GA 56); február 15-én pedig a berlini Zweigben viszi tovább a tagoknak szóló előadásciklusát: Bolygónk fejlődése - a Föld korábbi megtestesülései mint szellemi lények tettei (GA 102).

Utolsó frissítés ( 2008. április 14. )
 
Százéves krónika (1908. január-február) (1) Nyomtatás E-mail
2008. január 18.

1908. január-február (1)

1908 januárjában és februárjában Rudolf Steiner három nagy előadó körutat is tesz. 1908. január 10-én Berlinből indul az új esztendő első előadóútjára.

1908. január 10-23.

Rudolf Steiner német-svájci-magyar (szász-svájci-bajor-magyar) előadó körúton

(Berlin-Lipcse-Szent Gallen-München-Budapest-Berlin)

1908. január 10-12.: LIPCSE. Rudolf Steiner két nyilvános és egy zártkörű előadást tart Szászország (a délkelet-német területek) „második fővárosában”. Január 10-én és 11-én megismétli a férfi, a nő és a gyermek szellemtudományos megvilágításával kapcsolatban 1907. november 14-én Berlinben, december 10-én Stuttgartban és 1908. január 9-én Berlinben elhangzott előadásait (GA 56), január 12-én pedig a lipcsei Zweigben tart előadást az asztrális és a szellemi világ okkult jelképeiről és szimbólumairól.

1908. január 13-14.: SZENT GALLEN. Svájc északkeleti német részének egyik jelentős - a Bodensee, a sváb tenger déli oldalához közel fekvő, ír szerzetesek által alapított, (Bázeléhez hasonló) magyar vonatkozásokkal is rendelkező („a magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket” fohász) - városában Rudolf Steiner egy nyilvános és egy zártkörű előadást tart, előbbit az ember életútjáról a szellemtudomány szempontjából.

1908. január 15-17.: MÜNCHEN. Rudolf Steiner egy nyilvános és két zártkörű előadást tart Bajorország fővárosában: a január 16-i nyilvános előadáson megismétli a válaszút előtt álló természettudományról tartott előadását, lásd 1907. október 17. (GA 56), január 15-én és 17-én pedig egy-egy Zweig-előadást tart Münchenben a január 6-án elkezdett berlini ciklus témájában: Egyes érzékfeletti lények hatása az emberre (GA 102).

1908. január 18-22.: BUDAPEST. Az 1908-as év első előadó körútjának végállomásaként Rudolf Steiner öt napig tartózkodik a magyar fővárosban (idei első előadóútján itt időzik a legtovább), és három nyilvános előadást tart a reinkarnációról, a karmáról és az ember „családfájáról”, január 18-án, 20-án és 22-én. (Fontos megjegyeznünk, hogy Rudolf Steiner 1906-ban, 1907-ben és 1908-ban is az év legelején, mindig január-februárban tartózkodott Budapesten.) - Előadásainak Hans Schmidt által összeállított jegyzéke szerint az 1908. január 22-én megtartott budapesti előadás Rudolf Steiner 1666. nyilvános megszólalása. S bár az 1907 februárjában tartott első két budapesti előadásához hasonlóan sajnálatos módon erről a három 1908-as budapesti előadásáról sem készült (vagy nem maradt fenn) lejegyzett szöveg, illetve gyorsírásos jegyzet, mindazonáltal e budapesti előadások szavai sem vesztek el vagy szálltak a semmibe, s bár más formában ugyan, de ezek a kisebb budapesti ciklusok is fennmaradtak. Külön is hangsúlyoznunk kell Rudolf Steiner budapesti előadásainak témaválasztását: ahogyan majd az 1909-es budapesti ciklusban is láthatjuk, a karma és a reinkarnáció témája, az inkarnációs kérdések és az emberiség szellemi vezetése áll már 1907-ben és 1908-ban is Rudolf Steiner budapesti előadásainak középpontjában. Komoly szellemi okai vannak, hogy éppen a magyar főváros volt Rudolf Steiner korai karma-előadásainak, korai karmikus és inkarnációs közléseinek egyik fontos helyszíne. Nem véletlenül kerülnek majd az 1909-es budapesti sorozat előadásai az összkiadásnak A spirituális ökonómia elve - reinkarnációs kérdésekkel összefüggésben. Az emberiség szellemi vezetésének egyik aspektusa című, rendkívüli jelentőségű kötetébe (GA 109/111).

Az 1908-as budapesti előadások ugyanakkor mintegy összekötő kapcsot jelentenek Rudolf Steiner 1907-es első budapesti előadásai, illetve az 1909-es Budapesti Teozófiai Kongresszus alkalmával tartott rózsakeresztes ciklusa között: a Tanítómester 1908 januárja után legközelebb csak 1909 Pünkösdjén jár Budapesten. A magyarországi antropozófia (illetve szellemtudományi és történelmi szimptomatológiai szempontból egész Magyarország) tragédiája, hogy - nyilván a Budapesti Kongresszuson történtek miatt is, előadói munkásságának más kelet-közép-európai, osztrák-magyar monarchiabeli helyszíneivel, például Prágával és Béccsel ellentétben, ahol később is fontos ciklusokat tart - Rudolf Steiner ekkor, 1909-ben jár utoljára a magyar fővárosban, s minden bizonnyal Magyarországon is.

Rudolf Steiner budapesti előadásai (1907-1909)

1907: két előadás (kétrészes kis ciklus)

február 24.: Az érzékfeletti világ kutatása és ennek jelenkori küldetése

február 26.: A teozófia alapvető tanításai

1908: három előadás (három részből álló kis ciklus)

január 18.: Reinkarnáció

január 20.: Karma

január 22.: Az ember „családfája”

1909: Rudolf Steiner (nagy) budapesti előadássorozata (Rózsakeresztes szellemtudomány) (tíz részből álló ciklus + két másik előadás és egy megnyitó beszéd) a Teozófiai Társaság európai szekcióinak 5. nemzetközi kongresszusán (1909. május 30. - június 12.) (részletesen lásd az 1909-es év taglalásakor)

Az 1909-es budapesti előadássorozat Rudolf Steiner harmadik nagy rózsakeresztes ciklusa

(München - Kassel - Budapest):

1. rózsakeresztes ciklus: MÜNCHEN (1907. május-június) (GA 99) (Müncheni Pünkösdi Kongresszus)

2. rózsakeresztes ciklus: KASSEL (1907. június) (GA 100)

3. rózsakeresztes ciklus: BUDAPEST (1909. [május]-június) (GA 109/111) (Budapesti Pünkösdi Kongresszus)

Image
Rudolf Steiner 1908. január-februári előadó körútjai

Guenther Wachsmuth a Rudolf Steiner életútjáról (A szellemtudomány születéséről) szóló művében külön kiemeli, hogy 1908-ban Rudolf Steiner első külföldi előadóútja ismét Svájcba és Magyarországra (ezúttal Szent Gallenbe és Budapestre) vezet. Ahogyan az 1907-es évvel (Bázellel és Budapesttel) kapcsolatban már utaltunk rá (és ahogy azt a mellékelt ábra is mutatja), Rudolf Steiner 1908 januárjában tett előadó körútja is jelzi Közép-Európa nyugati és keleti határait.

Rudolf Steiner 1908. január 23-án érkezik vissza BERLINBE, ahol este Az állatok lelke a szellemtudomány fényében című előadással máris folytatja nyilvános előadássorozatát az Építészek házában. Itt az állatok állítólagos intelligenciájáról Rudolf Steiner a következőket mondja: „Így az olyan képességek, mint az érzékfeletti emlékezet, az érzékfeletti képzelőerő és értelem vagy intelligencia, nem az állatokban, hanem az állatok fölött találhatók”. Ez az előadás A lélek és a szellem megismerése című ciklus 8. része (GA 56).

1908. január 25-26-án Rudolf Steiner egy kisebb előadóutat tesz a szász fővárosba, DREZDÁBA, ahol 25-én egy nyilvános előadást tart a János-evangéliumban foglalt ezoterikáról.

1908. január 27-án Rudolf Steiner BERLINBEN a tagok számára tart egy előadást a bolygókról és az állatövről, a január 6-án elkezdett A szellemi lények hatása az emberre című ciklus második részeként (GA 102).

(folytatjuk)

Rudolf Steiner, Guenther Wachsmuth, Christoph Lindenberg, Hans Schmidt és Szergej O. Prokofjev életrajzi műveinek felhasználásával írta: Korcsog Balázs

Utolsó frissítés ( 2008. április 14. )
 
Százéves krónika Nyomtatás E-mail
2008. január 16.

1907-1908 Karácsonya

(1907. december 24. - 1908. január 6.)

Az 1907-1908-as évek fordulóját, a Karácsony és Vízkereszt közötti 12 szent nap első felét, a (Nagy)karácsony és Kiskarácsony (Újév) közti időszakot Rudolf Steiner Kölnben tölti, a karácsonyi tizenketted második felében (Újév és Vízkereszt között) pedig Berlinben tartózkodik.

1907. december 31-én, kiskarácsony előestéjén Rudolf Steiner „megismétli” a december 25-én Kölnben megtartott karácsonyi ünnepi előadását Goethe Rejtelmek című karácsonyi és húsvéti költeményéről (GA 98).

1908. január 6-án, a „második” Karácsony, Vízkereszt napján Rudolf Steiner egy új előadássorozatba kezd Berlinben, a társaság előrehaladottabb tagjai számára, címe: A szellemi lények hatása az emberre (GA 102). Az első előadás címe: Néhány dolog az asztrális világról az istenmondák alapján. A kozmikus és planetáris fejlődés.

Rudolf Steiner ünnepi előadásai 1907-1908 Karácsonyán tehát:

1907. december 13. - Berlin (Luca-nap, a német naptár szerint Odília-nap) (GA 101)

1907. december 25. - Köln (Nagykarácsony) (GA 98)

1907. december 31. - Berlin (Kiskarácsony) (Ua.)

1908. január 6. - Berlin (Vízkereszt) (GA 102)

 

1908. január 9-én Rudolf Steiner egy nyilvános előadást tart Berlinben, az Építészek házában: A férfi, a nő és a gyermek a szellemtudomány fényében - A lélek és a szellem megismerése című ciklus 7. előadása (GA 56).

Utolsó frissítés ( 2013. április 02. )