Az 1909-es év - napról napra

A fejezeteket írta és összeállította: Korcsog Balázs

Luther családja körében az első karácsonyfával

1909. december vége

Karácsonyi előadások Berlinben

A német nyelvű közép-európai térség nyugati szélén végigjárt novemberi, majd annak keleti (már a szláv elemmel érintkező) végein tett decemberi előadó körútjai után Rudolf Steiner a szellemi folyamatok szempontjából és az általa hozott modern szellemtudomány, az antropozófia történetében is nagy jelentőségű 1909-es esztendő karácsonyi időszakát - pontosabban a Karácsonytól Vízkeresztig tartó szent éjszakák (Weihnachten), a karácsonyi tizenketted első felét - munkásságának akkori állandó helyszínén, Berlinben tölti, ahol három előadást és egy ezoterikus órát tart.

1909. december közepe

Az 1909-es év utolsó előadó körútja

A Németország nyugati vidékein tett novemberi előadó körútjai után Rudolf Steiner december közepén, az 1909-es esztendő utolsó előadó körútjaként a német területek középső, majd keleti - a szláv elemmel összekapcsolódó - részére látogat, s előbb Németország szívében, majd a cseh fővárosban, utána az egyik mostani lengyel-német határvárosban, s végül Szilézia központjában tart előadásokat (Berlin - Nürnberg - Prága - Görlitz - Boroszló - Berlin).

1909. november vége - december eleje

Előadások a szász és a bajor fővárosokban

Az októberi berlini előadások és a novemberi északnyugati, majd délnyugati német és svájci előadó körút után Rudolf Steiner 1909 novemberének végén, decemberének elején az akkori Németország középső (ma délkeleti) területeire látogat, és előbb Szászország két nagy központjában, majd a bajor fővárosban tart előadásokat (Berlin - Lipcse - Drezda - Berlin, illetve Berlin - München - Berlin).

1909. november közepe

Stuttgarti és svájci előadó körút

A november elején Németország északnyugati vidékein tett előadó körútja után Rudolf Steiner 1909 novemberének közepén a német nyelvterület délnyugati részére látogat, és előbb a sváb fővárosban, majd a svájci német városokban tart előadásokat (Berlin - Stuttgart - Bern - Zürich - Szent Gallen - Berlin).

1909. november eleje

Északnémet előadó körút

Rudolf Steiner 1909. november 2-án Az emberiség fejlődésének mélyebb titkai az evangéliumok fényében: Krisztus ábrázolásának különböző szempontjai a négy evangéliumban címmel a tagok számára tart előadást Berlinben (GA 117).

Másnap, több mint fél év után először indul ismét több helyszínen tartott előadó körútra, ezúttal az északnyugaton fekvő német nagyvárosokba (Berlin - Hannover - Bielefeld - Bréma - Hamburg - Berlin: Rudolf Steiner az 1909. március közepén tett előadó körútjának útvonalát járja végig, csak fordított irányban, és Bréma érintésével).

Berlini előadások és a Német Szekció éves közgyűlése

Rudolf Steiner mintegy háromhónapos távollét (a müncheni ünnepi játékok, a bázeli Lukács-evangélium és az elzászi tartózkodás) után, október 10-e körül tér vissza működésének akkori központjába, Berlinbe, és az előző évekhez hasonlóan 1909-ben is az október jelenti munkásságának fő „berlini hónapját”. Rudolf Steiner e Berlinben töltött három hét alatt csaknem húsz előadást és beszédet tart - a hónap vége felé gyakran naponta kettőt is, de olyan nap is van, amikor három előadásra is sor kerül.

Az elzászi Odília-hegy száz évvel ezelőtt

1909. Michael-hét

A bázeli Lukács-evangélium után

Rudolf Steiner Elzászban

A Paulus Zweig felavatásán és Edouard Schuré házában, az Odília-hegy lábánál

Rudolf Steiner a Pál apostol társának és tanítványának, Lukácsnak a nevéhez fűződő harmadik szinoptikus evangéliumról tartott ciklusának, a bázeli Lukács-evangéliumnak a helyszínéről még mindig nem tér vissza Berlinbe, hanem a Rajna bázeli kanyarulata utáni folyásától nyugatra (a Fekete-erdővel átellenben) fekvő terület: Elzász és a Vogézek felé veszi útját.

A bázeli Lukács-evangélium utolsó előadásának másnapján, 1909. szeptember 27-én az elzászi Mühlhausenben (franciául Mulhouse-ban) kerül sor a Pál apostolról elnevezett helyi Zweig felavatására (Paulus Zweig). Rudolf Steiner az ezt követő két hét alatt „ismeretlen helyen” tartózkodik. Valószínűnek tűnik azonban, hogy - Marie von Siversszel, a későbbi Marie Steinerrel együtt - már az őszi nagy Michael-ünnep előestéjét és magát az 1909-es év Michael-napját, majd Michael-hetét is Edouard Schuré elzászi író és teozófus barri házában tölti, az Odília-hegy lábánál.

1909. szeptember

A bázeli Lukács-evangélium

Az akkor még a Teozófiai Társaság Német Tagozatának keretében működő antropozófiai mozgalom müncheni ünnepi játékai: Edouard Schuré elzászi író és teozófus Lucifer gyermekei című misztériumdrámájának bemutatója, illetve Rudolf Steiner ehhez kapcsolódó előadássorozata, a müncheni Kelet-Nyugat-ciklus befejezése után Steiner egészen szeptember közepéig a bajor fővárosban marad, és onnan közvetlenül (Berlinbe való hazatérés nélkül) indul tovább soron következő előadássorozatának helyszínére, Bázelbe.

Az antropozófia későbbi földi központjának, Dornachnak a tőszomszédságában fekvő svájci német városban kerül sor az 1909-es esztendő hetedik - s egyben utolsó - nagy ciklusára: a bázeli Lukács-evangéliumra (GA 114).

A két Jézus gyermek Borgognonénál

Rudolf Steiner - miután az 1909-es év első felében többek között a spirituális ökonómiáról tartott előadásaival előkészítette hozzá a terepet (GA 109) - a Lukács-evangéliumról szóló bázeli előadásaiban, 1909 szeptemberében beszél először (immár az Ötödik evangéliumból merítve) az idők fordulóján végbement események egyik legfontosabb tényezőjéről, egyúttal az általa hozott modern szellemtudomány, az antropozófia egyik legjelentősebb felismeréséről: a két Jézus gyermek titkáról. Arról, hogy a földfejlődés központi eseményéhez, Krisztusnak mint kozmikus Nap-szellemnek a földi megjelenéséhez és egyetlen egyszeri fizikai megtestesüléséhez nem csupán egy, hanem két kitüntetett emberi lény burokrendszerére: a két Jézus gyermek - más-más lelki és szellemi minőségeket és képességeket hordozó - földi burkaira és azoknak egy bizonyos időpontban történő egyesülésére volt szükség. Rudolf Steiner mintegy ezzel hidalja át az evangéliumok leírásai közti különbséget és hozza ugyanakkor közös (krisztusi) nevezőre a Máté-evangélium és a Lukács-evangélium két különböző gyermekségtörténetét.

A bázeli Lukács-evangélium előadásain résztvevők visszaemlékezései szerint Rudolf Steinernek a két Jézus gyermekkel (és értelemszerűen a két szent családdal: két Józseffel és két Máriával kapcsolatos) fejtegetései - legalábbis a hallgatók egy részénél - „olyan rendkívüli nyugtalanságot és felzúdulást idéztek elő, amiről ma már szinte fogalmunk sem lehet”.

A müncheni Kelet-Nyugat-ciklus belépőkártyája

1909. augusztus: müncheni ünnepi játékok

 

Rudolf Steiner a kasseli János-evangélium, majd másfél hét - A szellemtudomány körvonalainak írásával töltött - berlini „szünet” után július 18-án Münchenbe utazik és egészen szeptember közepéig itt tartózkodik. E két hónap alatt két jelentős eseményre kerül sor a bajor fővárosban, mindkettőre augusztus végén: augusztus 22-én mutatják be Edouard Schuré Lucifer gyermekei című drámáját, és ehhez kapcsolódva augusztus végén Rudolf Steiner itt tartja az 1909-es év hatodik önálló ciklusát: A Kelet a Nyugat fényében - Lucifer gyermekei és Krisztus testvérei című előadássorozatot (GA 113).

A müncheni ünnepi játékok meghívója

A müncheni misztériumjátékok

Az antropozófia Bayreuthja*

(Schuré, Steiner és Wagner)

 

Edouard Schuré** francia író, költő és esztéta volt, Marie von Sivers (a későbbi Marie Steiner) és Rudolf Steiner barátja és munkatársa, a francia teozófiai élet egyik vezető alakja. Francia volt, a francia szellemiség gyökereit kutatta (például A kelta lélek és a francia szellem című tanulmányában), de több szálon is kötődött a németséghez: erre már születésének helye, a francia-német határon fekvő, örökös francia-német konfliktusok tárgyát képező Elzász és székhelye, Strassburg (franciául Strasbourg) városa is utal jelképesen. Schuré húsz esztendővel idősebb volt Steinernél (éppen a michaeli küzdelem kezdetének évében született), de négy évvel túlélte őt (1841-1929).

1909. június-július:

A kasseli János-evangélium

A budapesti teozófiai kongresszust és budapesti rózsakeresztes ciklusát követő bécsi Buddhától Krisztushoz-előadása, a boroszlói Zweig-avatás, majd a berlini Zweigben megtartott „budapesti beszámolója”, illetve a heidelbergi Novalis-előadása után érkezik Rudolf Steiner az 1909-es esztendő ötödik önálló, nagy ciklusának színhelyére, Kasselbe - a rózsakeresztesség történetének erre a kitüntetett helyszínére: az 1909-es év János-napjától kezdődően itt kerül sor a János-evangéliumról tartott ötödik nagy ciklusára, az úgynevezett kasseli János-evangéliumra, melynek teljes címe: A János-evangélium a másik három evangéliumhoz, különösen a Lukács-evangéliumhoz való viszonylatában (GA 112).

1909. június közepe: Budapest és Kassel között

Amikor a Budapesti Ciklus véget ért, Christian Morgenstern kísérte ki Rudolf Steinert és Marie von Siverst a [Nyugati] pályaudvarra, és megkérte Marie von Siverst, hogy Berlinben majd adja át üdvözletét Margareta Gosebruch von Liechtensternnek. (Peter Selg: Christian Morgenstern)

Rudolf Steiner május 29-én Boroszlón át érkezett Berlinből Budapestre, most pedig Bécsen és Boroszlón keresztül utazik vissza Berlinbe.

Az 1909-es budapesti teozófiai kongresszus programja

Rudolf Steiner budapesti rózsakeresztes ciklusa

Az antropozófia magyarországi történetének szempontjából fontos említést tennünk arról, hogy Rudolf Steiner harmadik rózsakeresztes sorozatát 1909-ben (a Teozófiai Társaság 5. nemzetközi kongresszusa után) Budapesten tartja [Budapesti Ciklus], amely magyarul először Rózsakeresztes szellemtudomány címmel jelent meg, és az összkiadásnak egy rendkívül fontos kötetében, A spirituális ökonómia elvében szerepel (GA 109/111). Az 1909-es budapesti rózsakeresztes ciklus említése kapcsán - ha csak utalásszerűen is, de - arról is mindenképpen meg kell emlékeznünk, hogy Rudolf Steiner az 1907-es esztendőben tartja (század eleji antropozófiai fellépése utáni) első előadásait az Osztrák-Magyar Monarchia területén, így Bécsben és Prágában, de ekkor tartja első előadásait Budapesten is, az elsőt 1907. február 24-én, 46. születésnapja előestéjén: Rudolf Steiner ezt a születésnapját Budapesten tölti. Ez volt Rudolf Steiner második (illetve az utóbb említettel egy napon, szűk körben megtartott előadással együtt harmadik) előadása Magyarországon: az első (kettő)t - amiről az Életutamban is beszámol - csaknem két évtizeddel ezelőtt, 28 éves korában, 1889. december 29-én tartotta Erdélyben, Nagyszebenben (Hermannstadt), az erdélyi szász területek szellemi központjában.

Kristiania és Budapest: az 1909-es év folyamatainak képe

Kristiania és Budapest között: pünkösdi előadás Berlinben

Rudolf Steiner május 23-áig tartózkodik Kristianiában, az 1909-es év harmadik nagy ciklusának helyszínén, s még mielőtt május végén továbbindulna az esztendő negyedik önálló előadássorozatának színhelyére, néhány napot Berlinben tölt, és május 25-én itt került sor - mintegy előrehozott ünnepi előadásként - a Teozófiai Társaság Rudolf Steiner és Marie von Sivers vezette német tagozatának 1909-es pünkösdi előadására: Az alfa és ómega istene (GA 109). A Zarathusztráról és a názáreti Jézusról szóló ünnepi előadás A spirituális ökonómia elvével kapcsolatos fejtegetéseket összefoglaló kötet 10. - a budapesti előadásokat közvetlenül megelőző - darabja.

Rudolf Steiner e pünkösdi előadáson kívül május 27-én egy ezoterikus órát (ES) is tart Berlinben, majd másnap éjjel - a német tagozat (a későbbi Antropozófiai Társaság) küldöttségének berlini tagjaival és néhány más jeles berlini teozófussal, illetve antropozófussal együtt - indul útnak a Teozófiai Társaság európai szekcióinak 5. nemzetközi kongresszusára - Budapestre, amely egyúttal az 1909-es év negyedik nagy ciklusának is a helyszíne.

1909. május: A kristianiai Apokalipszis-ciklus

Rudolf Steiner a „Fehér lótusz” napján, május 8-án (Blavatszkaja halálának emléknapján, a Teozófiai Társaság e „hivatalos” ünnepnapján) indul el az 1909-es év harmadik nagy ciklusának helyszíne, a norvég főváros: Kristiania (az egykori és mai Oslo) felé. Az 1909-es esztendő első és második - római és düsseldorfi - előadássorozata (vagyis egy dél-európai és egy közép-európai nagyvárosban tartott ciklusa) után tehát egy észak-európai fővárosba látogat, s ezzel a szellemi szempontból kitüntetett jelentőségű 1909-es évben is kirajzolódik Rudolf Steiner előadói munkásságának - az 1908-as év áttekintése során már említett, s egészen az első világháborúig meghatározó - észak-dél-tengelye.

1909. május 8-a és 23-a között Rudolf Steiner tehát - mint arra korábban már többször is felhívtuk a figyelmet - a már nevében is misztériumtitkot rejtő (ti. az éteri Krisztus megjelenésének hírüladásával is összefüggésben álló) norvég fővárosban, Kristianiában tartózkodik, és a tavaszi (kis) Michael-nap, illetve a „Fehér lótusz” emléknapja és Mennybemenetel napja (a Húsvét utáni 40., illetve a Pünkösd előtti 10. nap) között éppen itt, Kristianiában kerül sor Rudolf Steiner - nagy Nürnbergi Ciklusát kiegészítő - másik jelentős Apokalipszis-sorozatára. És ezen a ponton kell emlékeztetnünk arra, hogy Rudolf Steiner a János Jelenéseiről szóló első kisebb ciklusát közvetlenül az 1907-es Pünkösdi Kongresszus előtt tartotta Münchenben, és hogy az 1909-évben, a Teozófiai Társaság európai tagozatainak küszöbönálló Budapesti Kongresszusa előtt ismét egy Apokalipszis-sorozatot tart, ezúttal Kristianiában.

Rudolf Steiner (korai) Apokalipszis-ciklusai:

1907. április-május: München (GA 104a) - az 1907-es Müncheni Kongresszus előtt

1908. június: Nürnberg (János Apokalipszise) (GA 104)

1909. május: Kristiania (Oslo) (GA 104a) - az 1909-es Budapesti Kongresszus előtt

A kristianiai előadások helyszíne: a Nobel Intézet

Az 1909. május 9-e és 21-e között tartott, 12 részből álló kristianiai Apokalipszis-ciklus 7. előadása (A kinyilatkoztatások hajdani és a kérdésfelvetések jelenkori módjai) az 1909-es év reprezentatív kötetének is tekinthető Spirituális ökonómia-sorozat 9. darabja (GA 109). Rudolf Steiner e második kristianiai ciklusának tizenkét előadása között azonban sor kerül egy tizenharmadikra is, amelyben Rudolf Steiner ismét a düsseldorfi Hierarchiák-ciklus után, április 19-én tartott nyilvános előadásának - mint mondtuk, az 1909-es évben zajló földi és szellemi folyamatok, illetve az akkor még a Teozófiai Társaságon belül kiéleződő polémia szempontjából is jelentős - témájáról beszél: Krisztus belépése a nyugati világba. Rudolf Steiner előadásainak Hans Schmidt által összeállított jegyzéke szerint ez az 1909. május 12-én Kristianiában elhangzott előadás volt Rudolf Steiner 2000. nyilvános megnyilatkozása.

Kapcsolódó anyagok:

Rudolf Steiner első skandináv körútja (1908. március-április)

A nürnbergi Apokalipszis-ciklus (1908. június)

Kasseli kitérő - Nürnberg és Kristiania között (A norvég főváros „misztériumnevéről”)

Rudolf Steiner első kristianiai ciklusa: az oslói János-evangélium (1908. július)

1909. április vége, május eleje (berlini előadások)

Rudolf Steiner több mint egy hónapos távollét (a római és a düsseldorfi ciklus, illetve a rajnai körút) után, április 26-án érkezik vissza Berlinbe, ahol az elkövetkező két hétben hat előadást és egy ezoterikus órát tart.

Április 27-én a Nevetés és sírás, május 3-án pedig Az én kifejeződése a különböző emberfajtáknál című előadással (a sorozat utolsó előtti darabjával) folytatja a tagok számára tartott nagy berlini ciklusát, a Szellemtudományos embertant (GA 107).

Emellett az Építészek Házában rendezett nyilvános sorozatának három utolsó előadására kerül sor ezekben a napokban: április 29-én Ízisz és Madonna, május 1-jén A régi európai tisztánlátás, s végül május 6-án Az európai misztériumok és beavatottaik címmel - utóbbiban Parsifalról, a Grál-misztériumról, Florról és Blancheflorról, valamint Christian Rosenkreutzról esik szó (GA 57).

Mindezeken kívül Rudolf Steiner május 5-én még egy ezoterikus órát (ES) és egy Zweig-előadást is tart abból az alkalomból, hogy ekkor kerül sor a Teozófiai Társaság akkori elnökéről elnevezett berlini Besant Zweig új termének felavatására. Rudolf Steiner Raffaello két festményéről: a Disputáról és az Athéni iskoláról beszél, melyeknek másolatát az új Zweig-helyiségben kifüggesztették, továbbá a „Fehér lótusz” közelgő napja (május 8-a, Blavatszkaja halálának évfordulója) alkalmából megemlékezik a társaság alapítóiról, Olcott ezredesről és Blavatszkaja asszonyról (GA 284).

És jelentőségteljes mozzanat, hogy a berlini előadások és a Besant Zweig új termének felavatása után Rudolf Steiner éppen a „Fehér lótusz” napján, május 8-án (Blavatszkaja halálának emléknapján, a Teozófiai Társaság e „hivatalos” ünnepnapján) indul el az 1909-es év harmadik nagy ciklusának helyszíne: Kristiania felé.

Rudolf Steiner április 23-án indul tovább az 1909-es év második nagy előadássorozatának, a düsseldorfi Hierarchiák-ciklusnak a helyszínéről - rajnai körútjának két utolsó állomása: Bonn és Koblenz felé.

1909. április 23.: BONN. Rudolf Steiner itt egy nyilvános előadást tart, melynek címe Az emberi temperamentumok titka a szellemtudomány fényében (lásd GA 57).

1909. április 24-25.: KOBLENZ. Rajnai körútjának legutolsó állomásán végül két nyilvános és egy Zweig-előadást rendeznek: előbbiek címe Biblia és bölcsesség (24-én az Ószövetségről, 25-én az Újszövetségről van szó, lásd GA 57), a 25-ei Zweig-előadásra pedig a koblenzi Cusanus Zweig felavatása alkalmából kerül sor.

Rudolf Steiner 1909. áprilisi rajnai útjának állomásai tehát a következők:

(1) MALSCH - Kaspar Hauser szülővárosa, Karlsruhe mellett: a malschi rózsakeresztes templom modellépületének és az Assisi Szent Ferencről elnevezett Zweignek a felavatása (Nagyhét első fele: Virágvasárnaptól Nagycsütörtökig);

(2) KÖLN: húsvéti ünnepi előadások - Buddha és Krisztus útjának összehasonlításával kapcsolatban Rudolf Steiner először beszél az úgynevezett Maitreya-Buddháról (Nagyhét második fele: Nagycsütörtöktől Húsvétvasárnapig);

(3) DÜSSELDORF: a Pál apostol tanítványának, Dionüsziosz Areopagitésznek a hierarchiatanával is összefüggő nagy düsseldorfi Hierarchiák-ciklus - első fejtegetések a buddhákról és boddhiszattvákról (Húsvét hete: Húsvéthétfőtől Fehérvasárnapig);

(4) BONN és KOBLENZ: előadások és a koblenzi Cusanus Zweig felavatása (Kölnben, Düsseldorfban és Koblenzben Rudolf Steiner mellett Christian Morgenstern is jelen van).

Rudolf Steiner több mint egy hónapos távollét (a római és a düsseldorfi ciklus, illetve a rajnai körút) után, április 26-án érkezik vissza Berlinbe, ahol az elkövetkező két hétben hat előadást és egy ezoterikus órát tart. De ez alatt az idő alatt más eseményekre is sor kerül.

1909. Húsvét hete (A düsseldorfi Hierarchiák-ciklus)

Rudolf Steiner a Karlsruhe melletti Malschban, majd Kölnben töltött Nagyhét (a malschi modellépület felavatása, illetve a kölni húsvéti előadások) után Húsvét hetét a Rajna alsó folyásának Kölntől is északabbra fekvő nagyvárosában, Düsseldorfban tölti, ahol is április 12-én, Húsvéthétfőn kezd bele az 1909-es év második önálló nagy előadássorozatába, az úgynevezett düsseldorfi Hierarchiák-ciklusba, amelynek teljes címe: A szellemi hierarchiák és tükröződésük a fizikai világban (Állatöv, planéták, kozmosz) (GA 110).

Mivel az iskolákban a tavaszi szünet abban az évben április 19-éig tartott, úgy szervezték meg a tíz előadásból álló sorozatot, hogy a hallgatóság soraiban jelenlévő tanárok is teljes egészében végighallgathassák azt. Ezért a düsseldorfi program elég sűrűre sikeredett, volt olyan is, hogy 24 óra leforgása alatt Rudolf Steinernek három előadást is kellett tartania:

Az 1909-es év nagyhete (A malschi modellépület alapkőletétele)

A malschi templom belseje, középen Rudolf Steiner

Rudolf Steiner április 4-én, az 1909-es év virágvasárnapján indul vissza Rómából - az esztendő első önálló ciklusának helyszínéről - Németországba, ezúttal azonban nem Berlinbe megy (oda csak április végén tér majd vissza), hanem a Rajna-vidék nagyvárosai és szellemi központjai: előbb Karlsruhe, majd Köln és Düsseldorf felé.

Rudolf Steiner rajnai útja során először a Karlsruhe közelében fekvő Malschba látogat: a Kaspar Hauser szülővárosa melletti kis helységben kerül sor az antropozófiai mozgalom és a későbbi társaság, illetve az ehhez szervesen kapcsolódó antropozófiai-rózsakeresztes építészeti impulzus első alapkőletételére: az úgynevezett malschi modellépület alapkövének ünnepélyes elhelyezésére.

Az 1909. április 5-éről 6-ára virradó éjszaka egy kis erdei fatemplom, egy rózsakeresztes szentély alapjait fektették le a Fekete-erdő északi lejtőin, 42 ember jelenlétében. A kis templomépület felállítása a malschi Stockmeyer család érdeme: az ifjabb Karl Stockmeyert teljesen magával ragadta az 1907-es Müncheni Kongresszus művészeti impulzusa, ezért templomépítési terveivel Rudolf Steinerhez fordult, aki támogatta a 21 éves fiatalember elképzeléseit és további útmutatásokat adott neki a templom megvalósításához. Ehhez apja, az idősebb Karl Stockmeyer, a festő is a segítségére volt. Az erdei templomocska végül ugyan befejezetlen maradt, ám az antropozófia (templom)építő impulzusa ezzel a malschi modellépülettel indult útjára, s annak későbbi épületeihez is előképszerű mintául szolgált: a stuttgarti Zweig-háztól a müncheni János-épület tervein keresztül egészen a dornachi Goetheanumig.

1909. március vége, április eleje (Rudolf Steiner Rómában)

Ennek az esztendőnek az eddigi berlini előadásai és közép-európai (németországi és svájci) előadó körútjai után Rudolf Steiner március 23-án indul az 1909-es év hét ciklusa (Berlinen kívül tartott hét önálló előadássorozata) közül az elsőnek a helyszínére, a nagy dél-európai fővárosba: Rómába.

Rudolf Steiner Elika d’Antuni hercegnő meghívására érkezik az olasz fővárosba, ahol a Palazzo del Dragóban lakik, és a hercegnő kívánságára -, aki az elmélyültebb kereszténység iránt komolyan érdeklődőket kívánta maga köré gyűjteni szalonjában - március utolsó hét napján (március 25-étől 31-éig) hét előadásból álló, bevezető jellegű sorozatot tart a teozófiáról.

Ez az 1909-es római ciklus azonban nemcsak általános, áttekintő jellegű (A szellemtudomány körvonalainak munkálataihoz kapcsolódó) előadássorozat, hanem szorosan illeszkedik ennek az esztendőnek a nagy témájába: a spirituális ökonómia kérdéskörébe is. A római ciklus középső és utolsó (negyedik és hetedik) előadása alkotja az Összkiadás 109(-111)-es kötetének, A spirituális ökonómia elvének negyedik és ötödik darabját: lásd Az emberiség fejlődésével kapcsolatos szellemtudományos kutatások eredményei (GA 109).

Febe Arenson-Colazza beszámolója szerint Rudolf Steiner később, 1924-ben a következőképpen nyilatkozott erről a római látogatásáról: „Nagy jelentősége volt számomra, hogy akkoriban a Palazzo del Drago azon termeiben laktam, ahol egykor Winckelmann is lakott és ahol a művészetről vallott gondolatait kidolgozta, amelyek aztán olyan nagy hatással voltak Goethére. D’Antuni hercegnő olyan személyiség volt, aki elmélyült komolysággal gyökeredzett benne ezekben az okkult összefüggésekben.” (GA 276) Családja révén a hercegnő vatikáni körökkel is kapcsolatban állt, s így ezekben a napokban magas rangú katolikus tisztségviselőkkel történt találkozókra is sor került.

Rudolf Steiner április 4-éig marad Rómában, és ekkor indul vissza Németországba, ezúttal azonban nem Berlinbe, hanem a Rajna-vidék nagyvárosai és szellemi központjai: előbb Karlsruhe, majd Köln és Düsseldorf felé.

1909. március közepe (északnyugat-német előadó körút)

Az 1909-es esztendő délnyugat-német, majd az ország középső területein tett körútjai után Rudolf Steiner március 14-én indul ennek az évnek a negyedik előadó körútjára, ezúttal az északnyugati (alsó-szász) területek nagyvárosaiba (Berlin - Hamburg - Bielefeld - Hannover - Berlin).

1909. március 14-15.: HAMBURG. Rudolf Steiner két előadást és egy ezoterikus órát tart az Elba hosszú tölcsértorkolatának végén fekvő kikötővárosban: a 14-ei nyilvános előadás témája Az ember keringési rendszere az érzéki, a lelki és a szellemi világban. A halál utáni élet mint valós tény. Ugyanaznap még egy ezoterikus órára, másnap pedig egy Zweig-előadásra kerül sor.

1909. március 16.: BIELEFELD. Rudolf Steiner egy nyilvános előadást tart a Teutoburgi-erdő északi oldalán fekvő városban: Goethe Faustja a teozófia nézőpontjából.

1909. március 17-18.: HANNOVER. Rudolf Steiner két előadást tart az alsó-szász területek központjában: a 17-ei Zweig-előadás témája (a spirituális ökonómia kérdésével összefüggésben) a Jelentős személyiségek megtestesülései, a 18-ai nyilvános előadásé pedig A halál titka mint az emberi élet rejtélyének kulcsa.

Rudolf Steiner március 19-én érkezik vissza Berlinbe, ahol a következő napokban két előadást és egy ezoterikus órát tart: március 20-án az Építészek Házában megrendezett nyilvános sorozatát viszi tovább a Nietzsche a szellemtudomány fényében című előadással (GA 57), 21-én egy ezoterikus órára kerül sor, március 22-én pedig a Szellemtudományos embertan című ciklusát folytatja a tagok számára A krisztusi tett és az ellene szegülő szellemi erők (Lucifer, Ahriman, azurák) című előadással (GA 107).

Ezzel a két március végi berlini előadással (s köztük az ezoterikus órával) zárul Rudolf Steiner előadói munkásságában az 1909-es esztendő első szakasza: a rendszeres berlini előadások melletti előadó körutak időszaka.

1909. március eleje (Berlin - München - Berlin)

Rudolf Steiner március 1-jén érkezik vissza Berlinbe az 1909-es év harmadik előadó körútjáról, és két nappal később, március 3-án egy ezoterikus órát (ES), március 4-én pedig egy nyilvános előadást tart Az emberi temperamentumok titkáról (GA 57).

1909. március 6-9.: MÜNCHEN. Az elzászi író és teozófus, Edouard Schuré Lucifer gyermekei című drámája augusztus végi bemutatójának előkészítése végett Rudolf Steiner Münchenbe utazik, ahol a szervezési munkálatok mellett három előadásra és egy ezoterikus órára is sor kerül: a március 6-ai nyilvános előadáson „Egészségügyi” kérdésekről esik szó a szellemtudomány fényében (GA 57), a másnapi Zweig-előadás témája A reinkarnáció bizalmasabb kérdései - ez a március 7-ei müncheni megszólalás a spirituális ökonómiával kapcsolatos előadásokat összegyűjtő kötet harmadik darabja (GA 109), március 8-án pedig egy ezoterikus órán kívül Rudolf Steiner egy nyilvános előadást is tart Öntudatlan és tudatos tisztánlátás címmel (vö. GA 57).

Rudolf Steiner március 9-én érkezik vissza Berlinbe, ahol az elkövetkező napokban az Építészek Házában tartott nyilvános előadássorozatát folytatja: Goethe Faustjának rejtélyeiről beszél - március 11-én exoterikus, 12-én pedig ezoterikus szempontból. „Láthatjuk tehát, hogy Goethe valójában az emberi léleknek a szellemi világba vezető útját mutatja be nekünk.” (GA 57)

Rudolf Steiner a január második felében tett badeni-közép-rajnai-majnai, majd február első felében tett elzászi-svájci körútja után február 19-én indul az 1909-es esztendő harmadik nagy előadó körútjára, s ezúttal Németország középső területeinek fontos szellemi központjait járja végig: Lipcsétől Türingia arany városain át - Kasselen keresztül - egészen Kölnig (Berlin - Lipcse - Erfurt - Weimar - Eisenach - Kassel - Köln - Elberfeld - Berlin).

1909. február 19-21.: LIPCSE. Rudolf Steiner február 20-án egy nyilvános, 19-én és 21-én pedig egy-egy Zweig-előadást tart Szászország „második fővárosában”: a 19-ei előadás témája a spirituális ökonómia kérdéskörével összefüggésben a Reinkarnáció és karma. Az ismételt megtestesülések bizalmasabb kérdései. Rudolf Steiner Marie von Siversnek írott beszámolója szerint „teozófiai szempontból eddig minden jól ment. Lipcsében most is ugyanaz volt, mint mindig.” (GA 262)

1909. február 22.: ERFURT. Türingiába érve Rudolf Steiner egy nyilvános előadást tart az Építészek Házában rendezett berlini sorozatának témájában: Hol és miként találjuk meg a szellemet? (lásd GA 57). - „Erfurtban a teozófia még csak gyerekcipőben jár.” (GA 262)

1909. február 23.: WEIMAR. Türingia és a német klasszika központjában, Goethe és Schiller városában is egy nyilvános előadásra kerül sor: A férfi és a nő a szellemtudomány fényében (vö. GA 56). „Weimarban éppen húshagyókedd volt. A kisterem ugyan megtelt, de az emberek, akik korábban némi érdeklődést tanúsítottak, most mind a farsanggal voltak elfoglalva. (…) A fiúk lánynak, a lányok pedig fiúnak öltözve vonultak föl-alá Weimar »klasszikus« utcáin. (…) A karnevál szelleme így az utcákon szemléltette azt, amiről előadásomban beszéltem: hogy a nőknek férfias, a férfiaknak pedig nőies” éterteste van. „S így előadásom az utcai események különös kommentárjának bizonyult.” (GA 262)

Az új esztendő első (badeni és közép-rajnai-majnai) előadó körútja, majd néhány napos berlini tartózkodás után Rudolf Steiner január 30-án indul az 1909-es év második előadó körútjára az úgynevezett Dreiländereck - vagyis három ország: Svájc, Franciaország és Németország - találkozási pontjának vidékére, a bázeli Rajna-kanyar környékére, Németország délnyugati szegletébe (Berlin - Strassburg - Freiburg - Mülhausen - Bázel - Bern - Stuttgart - Berlin).

1909. január 30-31.: STRASSBURG (franciául Strasbourg). Rudolf Steiner két előadást tart az elzászi területek központjában, a Rajna túlsó (nyugati) partján: a 30-ai nyilvános előadás témája Az ember életútja a szellemtudomány nézőpontjából, a 31-ei Zweig-előadásé pedig A teozófia és a Teozófiai Társaság feladata.

Az év eleji müncheni és berlini előadások után Rudolf Steiner január 16-án indul az új esztendő első nagy előadó körútjára a badeni területek központjába, majd a Rajna középső folyásához: a Neckar és a Majna torkolatának vidékére (Berlin - Pforzheim - Karlsruhe - Heidelberg - Mannheim - Wiesbaden - Frankfurt - Berlin: ez az útvonal némi módosulással éppen a nagyjából egy évvel ezelőtt tett előadó körút fordított tükörképe).

1909. január 17.: PFORZHEIM. Stuttgart és Karlsruhe között félúton Rudolf Steiner egy nyilvános és egy Zweig-előadást tart: előbbit a válaszút előtt álló természettudományról (korábbról lásd GA 56), utóbbit pedig a megismerési útról (GA 108).

1909. január 18-19.: KARLSRUHE. Rudolf Steiner két előadást tart a badeni hercegség székhelyén, Kaspar Hauser szülővárosában: a január 18-ai Zweig-előadás témája A gondolkodás kialakítása a gyakorlatban: a gondolkodás iskolázásához adott alapvető gyakorlatok (GA 108), a 19-ei nyilvános előadásé pedig Az emberi temperamentumok titka (korábbról lásd GA 57).

1909. január 20-21.: HEIDELBERG. Rudolf Steiner három előadást tart a Neckar partján fekvő német egyetemi városban: két nyilvános előadás keretében Goethe titkos kinyilatkoztatásáról beszél - 20-án exoterikusan, 21-én ezoterikusan (korábbról lásd GA 57). Az előbbi előadás volt Herbert Hahn - később az első stuttgarti Waldorf-iskola egyik alapítójának, jeles antropozófus írónak és előadónak az - első Steiner-élménye.

Az 1909. január 21-ei heidelbergi Zweig-előadáson pedig A reinkarnáció bizalmasabb kérdéseiről esik szó a nagy individualitások lénytagjaival összefüggésben: ez az előadás A spirituális ökonómia elve címmel összegyűjtött (rendkívüli jelentőségű) sorozat első darabja (GA 109) - az 1909-es évnek ez a reprezentatív kötete tartalmazza majd Rudolf Steiner 1909-es Budapesti Ciklusát.

Rudolf Steiner 1909. január 5-éig Berlinben van, január 6-a és 11-e között pedig Münchenben tartózkodik, ahol öt előadást és két ezoterikus órát tart: január 6-án a második karácsonyi ünnepségre kerül sor (a Novalis-előadással); január 7-én egy Zweig-előadást és egy ezoterikus órát tart; január 8-án egy nyilvános előadás keretében a Táplálkozási kérdésekről beszél a szellemtudomány fényében (lásd GA 57); január 9-én szintén egy nyilvános előadáson Az emberi temperamentumok titkát vizsgálja (lásd GA 57); s végül január 10-én egy Zweig-előadással és január 11-én egy ezoterikus órával zárul a müncheni program.

Rudolf Steiner január 11-én érkezik vissza Berlinbe, ahol a következő napokban két előadást tart: január 12-én a Ritmusok az emberi természetben című előadással folytatja a Szellemtudományos embertanról szóló kurzusát (GA 107), a január 14-én tartott nyilvános előadáson pedig „Egészségügyi” kérdésekről: a különféle orvosi gondolkodásmódokról (az akadémikus orvoslásról, a természetgyógyászatról, a homeopátiáról és az első szellemtudományos irányultságú gyógymódról: Felix Peipers színterápiájáról) esik szó a szellemtudomány fényében (GA 57).

1908-1909 Karácsony-Vízkereszt (Novalis jegyében)

1908-1909 „karácsonyi tizenkettedében” Rudolf Steiner a német birodalmi fővárosban, Berlinben tartózkodik, egészen a „második” Karácsony (Vízkereszt) napjáig: ekkor ugyanis az északkeleti (porosz) császárvárosból a délnémet (bajor) területek központjába utazik, és a karácsonyi időszak (a Szent Éjszakák) 13. napját már Münchenben tölti.

Rudolf Steiner ünnepi előadásai 1908-1909 Karácsonyán:

1908. december 22.: Berlin - első (nagy)karácsonyi előadás: Novalis, a látnok és Krisztus hírnöke

1909. január 1.: Berlin - újévi (kiskarácsonyi) előadás: Mefisztofelész és a Föld rengései (Az ellenerők kettőssége: Lucifer és Ahriman)

1909. január 6.: München - második karácsonyi (vízkereszti) előadás: Novalis inkarnációi

Miután Marie von Sivers (a későbbi Marie Steiner) Novalisszal kapcsolatos észrevétele nyomán alkalma és lehetősége nyílott rá, Rudolf Steiner január 6-án, a János-féle Jordán-keresztelő (az idők fordulóján végbement egyszeri fizikai Krisztus-inkarnáció) ünnepnapján beszél először az ismétlődő földi életek szellemi és individuális összefüggéseiről, méghozzá Novalis korábbi megtestesüléseinek példáján. És annak is mélységes szellemi oka van, hogy éppen az 1909-es esztendő Vízkeresztjén vázolja először Novalis karmikus életútját.