NOVALIS / Főoldal
Százéves krónika (1908. március-április) (3) (Vor hundert Jahren) Nyomtatás E-mail
2008. március 29.

1908. március 27. - április 8.: Skandinávia

Svédország-Norvégia-Dánia (Rudolf Steiners erste Skandinavienreise)

Image
Rudolf Steiner 1908. március-áprilisi skandináv körútja
Rudolf Steiner első észak-európai útja (Berlin
- Lund - Malmö - Stockholm - Uppsala - Kristiania [Oslo] - Göteborg - Koppenhága - Berlin)

1908. március 28-29.: LUND. Németországból a Skandináv-félszigetre áthajózva Rudolf Steiner két nyilvános és egy Zweig-előadást tart a Svédország déli csücskében fekvő kikötővárosban: a 28-i Zweig-előadás témája A rózsakeresztes ezoterika és a kozmosz fejlődése, a 28-i nyilvános előadás címe Teozófia, Goethe és Hegel, a 29-i nyilvános előadásé pedig Öröklés és reinkarnáció.

1908. március 29.: MALMÖ. A két lundi nyilvános előadás között Rudolf Steiner egy Zweig-előadást tart a szomszédos nagyvárosban Az asztrális és a szellemi világ (a devachán) kapcsolatáról és összefüggéséről.

1908. március 30. - április 3.: STOCKHOLM. Rudolf Steiner hét előadást tart a svéd fővárosban: március 30-án egy nyilvános és egy Zweig-előadást, előbbit Goethe ezoterikus válasza a világ rejtélyére címmel, utóbbit pedig A rózsakeresztesekről; április 1-jén egy szűk körű és egy nyilvános előadásra kerül sor: előbbinek ismét A rózsakeresztesek, utóbbinak pedig »A nibelung gyűrűjé«-nek vezéreszméje a témája; az április 2-i szűk körű előadás A szociális kérdés és a teozófia viszonyáról, az aznapi nyilvános előadás A beavatásról szól, a másnapi szűk körű előadásnak pedig A Golgotai Misztérium a témája.

1908. március 31.: UPPSALA. A Goethéről és a rózsakeresztesekről szóló március 30-i, illetve a Wagner-féle Ringről és a rózsakeresztesekről szóló április 1-jei előadások között Rudolf Steiner egy kisebb - ám szellemi szempontból igen jelentős - kitérő tesz Uppsalába, ahol megismétli a válaszút előtt álló természettudományról tartott előadását, majd felkeresi az Uppsalai Egyetemi Könyvárat, ahol különösen Wulfila Ezüstkódexe, az első germán Bibliafordítás ragadja meg a figyelmét.

Rudolf Steiner nem sokkal később a következőképpen számol be erről az élményéről, illetve az első germán Bibliafordítás és az északi világ kapcsolatáról: „Egy kicsiny, de lényegre utaló példával hadd utaljak most azokra a tapasztalataimra, amelyeket az egyik előadó körutamon szereztem. Ez a példa is mutatja, hogy a világtörténelem, ha az isteni-szellemi valóság megnyilvánulásának tekintjük, mindenütt jelentőssé válik, mindenütt új nyelven szól hozzánk.

Néhány héttel ezelőtt Skandináviában azt tapasztaltam, hogy még a mai európai Észak egész életében is megfigyelhető a régi északi világ, az ősi észak világ visszhangja, még ma is érezni lehet, hogy mindazt, ami itt szellemi volt, az északi mítoszok istenalakjai mögött álló lények tudata hatja át. Azt lehet mondani, hogy amivel az utazó az északi országokban találkozik, mindabban mintegy a visszhangját, az utócsengését hallja annak, amit a régi Észak szellemi életét megteremtő druida és drotta misztériumokban a beavatottak mondtak a tanítványoknak. (Egy magasabb rendű lény fogja beragyogni a misztériumok tudáskincsét. Prófétai jelek mutatnak az eljövendő eseményre: Jézus Krisztus megjelenésére. A várakozás hangulata, a jövendölés, a készülődés: ezek a jegyek jellemzik az északi misztériumok életét.) Megfigyelhetjük, hogy a régi szellemi élet varázslehelete az egész Északot átjárja, és itt a szép karmikus összefüggések külső jegyeit is láthatjuk.

Ahogyan azt én is tapasztalhattam Uppsalában, az ember szinte a dolgok kellős közepében találja magát, amikor rátekint a legelső germán Bibliafordításra, Wulfila Ezüstkódexére. A kódexnek az a sajátossága, hogy karmikus bonyodalmak közepette került végül Uppsalába. Előzőleg Prágában volt, a svéd háborúban zsákmányolták és Uppsalába vitték. Most is itt található, és jelképe egy olyan szellemi valóságnak, amelyet csak az érezhet igazán, aki képes valamelyest mélyebben is belelátni a régi misztériumokba.” (GA 104)

1908. április 4-5.: KRISTIANIA (OSLO). A svéd főváros után Rudolf Steiner az újonnan született, Svédországtól nemrég különvált, immár önálló Norvégia fővárosába, Oslóba (akkori - és az ezoterikus kereszténység szempontjából is jelentőségteljes - nevén Kristiániába, későbbi ezoterikus és krisztológiai előadásainak egyik legfontosabb helyszínére, a Népszellemek-ciklus és az Ötödik evangélium városába) látogat, és három előadást is tart: az április 4-i szűk körű előadás témája a keresztény ezoterika, az aznapi nyilvános előadásé A János-evangélium a teozófia fényében, a másnapi zártkörű előadásé pedig az Okkultizmus és ezoterika. A kozmosz és az emberiség fejlődése.

1908. április 6.: GÖTEBORG. Kristiania után Svédországba visszatérve Rudolf Steiner két előadást tart Göteborgban: a zártkörű előadáson az ezoterikus életről, a nyilvános előadáson pedig a teozófiáról, Goethéről és Hegelről beszél.

1908. április 7-8.: KOPPENHÁGA. Skandináv körútjának végállomásán, a dán fővárosban Rudolf Steiner három előadást tart: az április 7-i zártkörű előadáson ismét az ezoterikus életről, az aznapi nyilvános előadáson a teozófia, a vallás és a tudomány egymáshoz való viszonyáról, a másnapi zártkörű előadáson pedig az okkult megismerés fokozatairól beszél.

Rudolf Steiner április 8-án érkezik vissza Berlinbe, ahol a következő hetekben (április végéig) négy előadást tart: már másnap, április 9-én folytatja az Építészek Házában tartott nyilvános sorozatát A Föld kezdete és vége című előadással (GA 56). Április 13-án, 1908 Virágvasárnapjának másnapján a tagoknak tart előadást Húsvét, a jövő misztériuma címmel a kereszténység jövőbeni jelentőségéről, és ezen az előadáson is beszámol skandináv útjáról, és beszél az Ezüstkódexről, Wulfiláról és Wagnerről (GA 102). Április 16-án, az 1908-as év Nagycsütörtökén A pokolról szóló előadással tovább folytatja nyilvános ciklusát az Építészek Házában (GA 56); április 20-án, Húsvéthétfőn pedig a tagoknak tart előadást a szellemi hierarchiákról (GA 102).

Utolsó frissítés ( 2008. július 10. )
 
< Előző   Következő >