Rudolf Steiner budapesti rózsakeresztes ciklusa

Az antropozófia magyarországi történetének szempontjából fontos említést tennünk arról, hogy Rudolf Steiner harmadik rózsakeresztes sorozatát 1909-ben (a Teozófiai Társaság 5. nemzetközi kongresszusa után) Budapesten tartja [Budapesti Ciklus], amely magyarul először Rózsakeresztes szellemtudomány címmel jelent meg, és az összkiadásnak egy rendkívül fontos kötetében, A spirituális ökonómia elvében szerepel (GA 109/111). Az 1909-es budapesti rózsakeresztes ciklus említése kapcsán - ha csak utalásszerűen is, de - arról is mindenképpen meg kell emlékeznünk, hogy Rudolf Steiner az 1907-es esztendőben tartja (század eleji antropozófiai fellépése utáni) első előadásait az Osztrák-Magyar Monarchia területén, így Bécsben és Prágában, de ekkor tartja első előadásait Budapesten is, az elsőt 1907. február 24-én, 46. születésnapja előestéjén: Rudolf Steiner ezt a születésnapját Budapesten tölti. Ez volt Rudolf Steiner második (illetve az utóbb említettel egy napon, szűk körben megtartott előadással együtt harmadik) előadása Magyarországon: az első (kettő)t - amiről az Életutamban is beszámol - csaknem két évtizeddel ezelőtt, 28 éves korában, 1889. december 29-én tartotta Erdélyben, Nagyszebenben (Hermannstadt), az erdélyi szász területek szellemi központjában.

Az 1908-as év első előadó körútjának végállomásaként Rudolf Steiner öt napig tartózkodik a magyar fővárosban (ennek az esztendőnek az első előadóútján itt időzik a legtovább), és három nyilvános előadást tart a reinkarnációról, a karmáról és az ember „családfájáról”, január 18-án, 20-án és 22-én. (Fontos megjegyeznünk, hogy Rudolf Steiner 1906-ban, 1907-ben és 1908-ban is az év legelején, mindig január-februárban tartózkodott Budapesten.) - Előadásainak Hans Schmidt által összeállított jegyzéke szerint az 1908. január 22-én megtartott budapesti előadás Rudolf Steiner 1666. nyilvános megszólalása. S bár az 1907 februárjában tartott első két budapesti előadásához hasonlóan sajnálatos módon erről a három 1908-as budapesti előadásáról sem készült (vagy nem maradt fenn) lejegyzett szöveg, illetve gyorsírásos jegyzet, mindazonáltal e budapesti előadások szavai sem vesztek el vagy szálltak a semmibe, s bár más formában ugyan, de ezek a kisebb budapesti ciklusok is fennmaradtak. Külön is hangsúlyoznunk kell Rudolf Steiner budapesti előadásainak témaválasztását: ahogyan az 1909-es Budapesti Ciklusban is láthatjuk, a karma és a reinkarnáció témája, az inkarnációs kérdések és az emberiség szellemi vezetése áll már 1907-ben és 1908-ban is Rudolf Steiner budapesti előadásainak középpontjában. Komoly szellemi okai vannak, hogy éppen a magyar főváros volt Rudolf Steiner korai karma-előadásainak, korai karmikus és inkarnációs közléseinek egyik fontos helyszíne. Nem véletlenül kerülnek majd az 1909-es budapesti sorozat előadásai az összkiadásnak A spirituális ökonómia elve - reinkarnációs kérdésekkel összefüggésben. Az emberiség szellemi vezetésének egyik aspektusa című, rendkívüli jelentőségű kötetébe (GA 109/111).

Az 1908-as budapesti előadások ugyanakkor mintegy összekötő kapcsot jelentenek Rudolf Steiner 1907-es első budapesti előadásai, illetve az 1909-es budapesti teozófiai kongresszus alkalmával tartott rózsakeresztes ciklusa között: a Tanítómester 1908 januárja után legközelebb csak 1909 Pünkösdjén jár Budapesten. A magyarországi antropozófia (illetve szellemtudományi és történelmi szimptomatológiai szempontból egész Magyarország) tragédiája, hogy - nyilván a Budapesti Kongresszuson történtek miatt is, előadói munkásságának más kelet-közép-európai, osztrák-magyar monarchiabeli helyszíneivel, például Prágával és Béccsel ellentétben, ahol később is fontos ciklusokat tart - Rudolf Steiner ekkor, 1909-ben jár utoljára Budapesten, s minden bizonnyal Magyarországon is.

Rudolf Steiner budapesti előadásai (1907-1909)

1907: két előadás

február 24.: Az érzékfeletti világ kutatása és ennek jelenkori küldetése

február 26.: A teozófia alapvető tanításai

1908: három előadás

január 18.: Reinkarnáció

január 20.: Karma

január 22.: Az ember „családfája”

1909: Rudolf Steiner Budapesti Ciklusa (Rózsakeresztes szellemtudomány). (Eredetileg az egész budapesti előadássorozat Buddhától Krisztushoz címmel lett meghirdetve.) Tíz részből álló ciklus, előtte egy kongresszusi és egy nyilvános előadás, valamint egy megnyitó beszéd a Teozófiai Társaság európai szekcióinak 5. nemzetközi kongresszusán:

május 30. (Pünkösdvasárnap): a budapesti teozófiai kongresszus megnyitója

május 31. (Pünkösdhétfő): kongresszusi előadás (Buddhától Krisztushoz)

június 2.: nyilvános előadás (A beavatás nyugati útjai)

június 3.: a Budapesti Ciklus 1. előadása (Rózsakeresztes szellemtudomány. Bevezető elmélkedés)

június 4.: a Budapesti Ciklus 2. előadása (A minket körülvevő világ lélekkel való áthatottságának különféle formái)

június 5.: a Budapesti Ciklus 3. előadása (Az ember lénye)

június 6.: a Budapesti Ciklus 4. előadása (Az ember a halál és az újraszületés között)

június 7.: a Budapesti Ciklus 5. előadása (A fizikai világ mint szellemi hatások és lények megnyilvánulása)

június 8.: a Budapesti Ciklus 6. előadása (Az ember fizikai testének kialakulása és változásai)

június 9.: a Budapesti Ciklus 7. előadása (Földünk fejlődésének fázisai a lemúriai korszakig)

június 10.: a Budapesti Ciklus 8. előadása (A lemúriai, az atlantiszi és Atlantisz utáni korszak)

június 11.: a Budapesti Ciklus 9. előadása (Az ember halál utáni élményei)

június 12.: a Budapesti Ciklus 10. előadása (A karmáról, a reinkarnációról és a beavatásról)

Ez a budapesti előadássorozat volt Rudolf Steiner harmadik nagy rózsakeresztes ciklusa, a közvetlenül előtte lezajlott Budapesti Kongresszus pedig a Teozófiai Társaság (illetve az akkor még annak keretében működő antropozófiai mozgalom) harmadik Pünkösdi Kongresszusa.

A három Pünkösdi Kongresszus és a három rózsakeresztes ciklus

(A Teozófiai Társaság három Pünkösdi Kongresszusának és Rudolf Steiner három rózsakeresztes előadássorozatának összefüggése)

A Teozófiai Társaság európai szekcióinak (Rudolf Steiner jelenlétében és részvételével) 1902-ben, 1903-ban és 1905-ben Londonban, illetve 1904-ben Amszterdamban megrendezett nemzetközi kongresszusai hangsúlyozottan - sem szellemi, sem naptári értelemben - nem Pünkösdi Kongresszusok voltak.

A Teozófiai Társaság (illetve az ekkor még annak keretében működő antropozófiai mozgalom) három sorsdöntő Pünkösdi Kongresszusa

(PÁRIZS - MÜNCHEN - BUDAPEST):

(1.) 1906 - Párizsi Pünkösdi Kongresszus („orosz ciklus”)

(2.) 1907 - Müncheni Pünkösdi Kongresszus (1. rózsakeresztes ciklus)

(3.) 1909 - Budapesti Pünkösdi Kongresszus (3. rózsakeresztes ciklus)

Rudolf Steiner három nagy rózsakeresztes ciklusa

(MÜNCHEN - KASSEL - BUDAPEST):

(1.) 1907 - müncheni rózsakeresztes ciklus (2. Pünkösdi Kongresszus)

(2.) 1907 - kasseli rózsakeresztes ciklus

(3.) 1909 - budapesti rózsakeresztes ciklus (3. Pünkösdi Kongresszus)

A két felsorolás négy városából kettő (München és Budapest) szerepel mindkét helyen, tehát a délnémet/bajor és a magyar főváros volt a három Pünkösdi Kongresszus és a három rózsakeresztes ciklus két közös helyszíne. Ez egyúttal a két város: München és Budapest, illetve az 1907-es és az 1909-es kongresszus és ciklus szoros szellemi kapcsolatát, jelentőségét és vízválasztó szerepét is jelzi az antropozófiai mozgalom és a későbbi társaság történetében.

Megjegyzés

A Teozófiai Társaság kongresszusainak számozása nem egységes az antropozófiai irodalomban, ezért a londoni kongresszusok kivételével inkább a helyszínük alapján szoktak hivatkozni rájuk.

1. 1902 - London

2. 1903 - London

3. 1904 - Amszterdam (1. kongresszus)

4. 1905 - London (2. kongresszus)

5. 1906 - Párizs (3. kongresszus)

6. 1907 - München (4. kongresszus)

7. 1909 - Budapest (5. kongresszus)

(8. 1911 - Genova/Bologna/Torino) (6. kongresszus - nem került megrendezésre)