NOVALIS / Főoldal
Léleknaptár
100 éve (1907-1913)
Publikációk
Támogatás
Keresés


Archívum
NOVALIS / Főoldal arrow 100 éve (1907-1913) arrow 1909 arrow Száz éve (Vor hundert Jahren: Das Johannes-Evangelium in Kassel)
Száz éve (Vor hundert Jahren: Das Johannes-Evangelium in Kassel) Nyomtatás E-mail
2009. június 24.

Image1909. június-július:

A kasseli János-evangélium

 

A budapesti teozófiai kongresszust és budapesti rózsakeresztes ciklusát követő bécsi Buddhától Krisztushoz-előadása, a boroszlói Zweig-avatás, majd a berlini Zweigben megtartott „budapesti beszámolója”, illetve a heidelbergi Novalis-előadása után érkezik Rudolf Steiner az 1909-es esztendő ötödik önálló, nagy ciklusának színhelyére, Kasselbe - a rózsakeresztesség történetének erre a kitüntetett helyszínére: az 1909-es év János-napjától kezdődően itt kerül sor a János-evangéliumról tartott ötödik nagy ciklusára, az úgynevezett kasseli János-evangéliumra, melynek teljes címe: A János-evangélium a másik három evangéliumhoz, különösen a Lukács-evangéliumhoz való viszonylatában (GA 112).

Rudolf Steiner János-evangéliumról tartott nagy ciklusai:

Image
Rudolf Steiner 1909-ben, Kasselben
- München (1906. október-november) (GA 94)

- Bázel (1907. november) (GA 100)

- Hamburg (1908. május) (GA 103)

- Kristiania [Oslo] (1908. július)

- Kassel (1909. június-július) (GA 112)

- Stockholm (1910. január)

A kasseli János-evangélium volt Rudolf Steiner második kasseli előadássorozata: az elsőt 1907-ben, közvetlenül a Müncheni Kongresszus és az azt követő első, müncheni rózsakeresztes ciklusa után tartotta. Az 1907-es kasseli előadássorozat volt Rudolf Steiner második rózsakeresztes ciklusa, s ez az a sorozat, amely az 1907-es bázeli János-evangéliummal együtt szerepel az Összkiadás reprezentatív 100. kötetében. Azt látjuk tehát, hogy Rudolf Steiner az 1907-es müncheni teozófiai kongresszus és az azt követő müncheni rózsakeresztes ciklusa után, illetve az 1909-es budapesti teozófiai kongresszus és az azt követő budapesti rózsakeresztes ciklusa után is Kasselben tartott előadássorozatot: 1907-ben a rózsakeresztesek szellemtudományáról, 1909-ben pedig a János-evangéliumról.

A kasseli János-evangélium tizennégy előadására -, amelyet Rudolf Steiner június 24-étől kezdve két héten keresztül nap mint nap tartott - a kasseli Murhard-teremben került sor [Murhard-Saal]. A kasseli Zweig - a teozófiai, illetve antropozófiai munka helyi - vezetője, Ludwig Noll, egy kiváló képességekkel rendelkező orvos, saját költségén kérte fel az Akadémia szobrászát, Bernewitz professzort, hogy készítsen egy „életnagyságúnál” is nagyobb Michael-szobrot, amely azután közvetlenül Rudolf Steiner előadói pulpitusa mögött állt. Michael egy hét vörös rózsával ékesített keresztet tartott a kezében, Michael alatt pedig a sárkány volt megtalálható.

Marie von Sivers néhány héttel később - már Münchenből - a következőképpen számol be a kasseli János-evangéliumról elzászi író és teozófus barátjuknak, Edouard Schurének: „A kasseli ciklus nagyszerű volt. Rudolf Steiner, mint mindig, hivatásának csúcsán, némelyek szerint a legeslegmagasabb csúcsán. A terem olyan méltóságteljes és ünnepélyes volt, akár egy templom, a hátteret pedig egy szép művészi kompozíció töltötte be, középen Michael arkangyallal. A hallgatóság nagyon csendes és visszafogott volt, úgy tűnt, mintha ezt előre megbeszélték volna egymással, és ez nagyon megnyugtató volt.” Rudolf Steiner kasseli előadásai -, melyeket Keresztelő János napján kezdett el - mély benyomást tettek a hallgatóságra.

Rudolf Steiner saját elmondása szerint is a Krisztus-misztériumnak és megismerésének szenteli ezt a ciklusát, hiszen ez áll az ismét rózsakeresztes irányba terelt teozófiai szellemtudomány (az antropozófia) középpontjában. „Korunknak bizonyos szempontból az emberiség földi fejlődése során bekövetkezett legnagyobb eseménynek az új hírüladására van szüksége.” Rudolf Steiner szerint ugyanis a teozófia, illetve az antropozófia jelenti Krisztus megértésének és befogadásának „mai módját”, még akkor is, hogyha ennek csupán előkészítő jellege és előfutári vagy előhírnöki szerepe van.

Rudolf Steiner e kasseli előadásait is a rózsakeresztes mozgalommal és annak megalapítójával, Christian Rosenkreutzcal kapcsolatos fejtegetésekkel kezdte. Rudolf Steiner többek között arra is rámutatott Kasselben, hogy a rózsakeresztesek szellemi közösségének tagjai „János-keresztényeknek” nevezték magukat, és hogy szoros szellemi kötelék fűzte őket ahhoz az evangéliumhoz („Krisztus lényének evangéliumához”, „az evangéliumok evangéliumához”), amelynek szerzője, János volt - Lázárként való feltámasztása után - az első, keresztény-krisztusi értelemben vett beavatott. (Peter Selg: Christian Morgenstern útja Rudolf Steinerrel)

 

A kasseli János-evangélium 14 előadása:

1909. június 24. (János-nap) - 1. előadás: Az antropozófia mint a Krisztus-esemény új hírüladása. A János-keresztények. A Krisztus-esemény értelme. A magasabb Én megszületése az emberben és az isteni Én újjászületése az emberiségben

1909. június 25. - 2. előadás: Az Akasha-krónika: az élő szellemi történelem. Az istenek szellemiek maradtak, az emberek pedig - az ő utódaikként - fizikaivá váltak. Az ember felfelé vezető útja. Az emberiség vezetője: a Logosz. A Logosz, az Ige, Krisztus megszületése a názáreti Jézusban

1909. június 26. - 3. előadás: Az ember négy alkotórészből áll. Növény és állat. A Föld átalakulásai. A három csoportosulás a régi Holdon: a Bika-emberek, az Oroszlán-emberek és a Sas-emberek. Szellemi ellenképeik mint ősképek a Napon. „A Logosz szolgálói”

1909. június 27. - 4. előadás: Naprendszerünk hierarchikus lényei és a földi birodalmak

1909. június 28. - 5. előadás: Az ember fejlődése Földünk különböző megtestesülései során. Lucifer és Ahriman és az isteni-szellemi lények birodalma. Lucifer befolyása az emberre és befolyásának jóra fordulása Krisztus tettének következtében

1909. június 29. - 6. előadás: Az atlantiszi orákulumok. Az Atlantisz utáni beavatási helyek. A János-keresztelő

1909. június 30. - 7. előadás: A vízkeresztség és a tűzzel és szellemmel történő keresztelés. A Krisztus-impulzus megértése az emberiség fejlődésének különböző korszakaiban

1909. július 1. - 8. előadás: A beavatások misztériumai. Krisztus feltámasztja Lázárt. Lázár-János. A damaszkuszi esemény

1909. július 2. - 9. előadás: A János-evangélium művészi kompozíciója. Krisztus egyre fokozódó ereje a jelek és csodák véghezvitele során

1909. július 3. - 10. előadás: Mi is történt a János-keresztelőnél? Krisztus ereje egészen a csontrendszerig hatol. Krisztus uralkodik a csontrendszer törvényein és legyőzi a halált

1909. július 4. - 11. előadás: A Krisztus-impulzus összhangot teremt az ember belső erői között. A misztériumok sajátosságának kapcsolata a kinyilatkoztatásokkal és az evangéliumokkal

1909. július 5. - 12. előadás: A bölcsesség ősrégi javai elapadnak, majd megújulnak a Krisztus-impulzusból. A Golgotai Misztérium jelentősége az ember földi fejlődése szempontjából

1909. július 6. - 13. előadás: A Golgotai Misztérium kozmikus jelentősége. A halál legyőzése a luciferi-ahrimani befolyás elhárításának következtében. Az életet adó halál. Földünk Nappá válásának kiindulópontja és a Föld Nap-állapotának első csírája. Krisztus erejének kisugárzása az ember étertestébe. A krisztusi fény működése és tükröződése mint a Földet körülölelő szellemi szféra. A Szent Szellem

1909. július 7. - 14. előadás: A Föld mint Krisztus teste és mint az új fény középpontja. Az utolsó vacsora mint a Krisztussal való misztikus egyesülés előfoka. Pál mint a szellemileg élő Krisztus hírnöke. A keresztény beavatás hét fokozata. Újraszületés és karma. A halál mint az örök Én magva. A szellemi megismerés mint az élet tüze

 

A kasseli János-evangélium tizennégy előadása mellett június 27-én és július 4-én egy-egy ezoterikus órára (ES), illetve utóbbi napon - a ciklus utolsó napjainak egyikén - egy délelőtti Novalis-előadásra is sor kerül Kasselben. Rudolf Steiner heidelbergi és a kasseli előadásai révén tehát Novalis szellemi alakja fogja közre - mintegy körülölelve - a kasseli János-evangéliumot.

Utolsó frissítés ( 2009. augusztus 20. )
 
< Előző