1910. január első fele

A stockholmi János-evangélium

Rudolf Steiner, miután 1909/1910 karácsonyi időszakának első felében az egyik közép-európai birodalom hivatalos központjában, Berlinben tartózkodik, december 30-án indul útnak a német fővárosból, és a karácsonyi szent éjszakák második felét már Észak-Európában, Svédországban tölti, és január 3-a és 15-e között annak fővárosában hangzik el az 1910-es új esztendő első önálló ciklusa, a stockholmi János-evangélium.

Az 1910-es stockholmi sorozat Rudolf Steiner utolsó ciklusa a János-evangéliumról. Az előadássorozat - melynek címe A János-evangélium és a másik három evangélium - Marie von Sivers (a későbbi Marie Steiner) lejegyzésében maradt fenn, azonban Rudolf Steiner műveinek összkiadásában (GA) mindmáig nem jelent meg.

Az előadássorozat mellett három nyilvános előadásra és január 12-én egy tagoknak szóló rendkívüli előadásra is sor kerül a svéd fővárosban: a január 2-ai előadás címe A halál titka mint az élet rejtélyének kulcsa; a január 6-án, Vízkereszt napján tartott előadás témája Az ember keringése az érzéki, a lelki és a szellemi világon át; a január 9-ei előadás címe pedig Az európai misztériumok és beavatottaik. A János-cikluson és a nyilvános előadásokon kívül 1910. január 12-én egy rendkívüli előadás is elhangzik Stockholmban: Rudolf Steiner ekkor beszél először nyilvánosan korunk legjelentősebb érzékfeletti eseményéről: Krisztus éteri megjelenéséről.

Stockholmból hazafelé Rudolf Steiner két helyen is megáll és egy-egy nyilvános eladást tart Svédországban: január 16-án Norrköpingben, ahol megismétli A halál titka mint az élet rejtélyének kulcsa című előadását, január 17-én pedig a Malmö melletti Lundban, ahol Buddha és Krisztus címmel tart előadást.

Berlinben visszatérve január 20-án az Építészek Házában tartott nyilvános sorozatát folytatja A szellemtudomány és a nyelv című előadással (GA 59). Ebben az előadásban hangzanak el első alapvető fejtegetései a beszéd és a nyelv lényegéről.

Rudolf Steiner ekkor értesül arról, hogy apja súlyosan megbetegedett, ezért január 21-én levelet ír szüleinek és testvéreinek. „Gondolatban veletek vagyok. Jó atyám remélhetőleg olyan állapotban van, hogy enni is tud majd valamit.”

1910. január 22.: Rudolf Steiner atyjának halála az alsó-ausztriai Hornban. Johann Baptist Steiner (1829. június 23. - 1910. január 22.)

„További fontos és az emberiség története szempontjából jelentős időpontok Rudolf Steiner életével kapcsolatban: az 1899-es esztendő, a Káli Júgának nevezett sötét korszak vége; azután az 1909-es év, az éteri Krisztus megjelenésének kezdete, és az 1910-es esztendő, amikor Rudolf Steiner először beszél erről (1910. január 12-én, Stockholmban). Az is szembetűnő lehet, hogy Rudolf Steiner apja 1910. január 22-én halt meg - úgyszólván belehalt ebbe az időszakba.” (Günter Aschoff: Mégis február 27-e? Rudolf Steiner születésnapja - újonnan előkerült dokumentumok alapján)

Kapcsolódó anyagok:

Rudolf Steiner első skandináv körútja (1908)

Rudolf Steiner János-evangéliumról tartott ciklusai:

A bázeli János-evangélium (1907)

A hamburgi János-evangélium (1908)

A kristianiai János-evangélium (1908)

A kasseli János-evangélium (1909)