Az ezoterikus kereszténység négy áramlata

és korszerű formában való megjelenésük a modern szellemtudományban

700 évvel ezelőtt, 1307. október 13-án, egy pénteki napon, a francia templomosok letartóztatásával vette kezdetét a templomos lovagrend felszámolása, Szép Fülöp francia király és V. Kelemen pápa parancsára (innen ered péntek 13-a legendája). Ezzel nem pusztán a lovagrendek egyike, méghozzá az egyik legbefolyásosabb és leghatalmasabb lovagrend tűnt el a föld színéről, hanem egy jelentős keresztény impulzus is.

Ez a templomos impulzus azonban - amint azt Szergej O. Prokofjev Szembesülés a Gonosszal és legyőzése a szellemtudományban. A Jó Alapköve című tanulmányában leírja - a manicheus impulzussal, a Grál-impulzussal és a rózsakeresztes impulzussal együtt tovább él, és megújult, korszerű formában jelenik meg az új misztériumokban, a modern, michaeli szellemtudományban: „Az új misztériumokban tehát a Jó négy áramlatának szintézisét és továbbfejlődését láthatjuk: a rózsakeresztes, a manicheus, a Grál- és a templomos irányzatét. De az új misztériumokban ezek az áramlatok nem a régi formájukban, hanem új, a michaeli korszellemnek megfelelő, megújult formában jelennek meg.”

„A templomosok - a Szent Grál középkori küldötteinek - impulzusa is beleáramlott az új misztériumokba. Mert a templomos áramlat legbelső lényegének újjáéledésével találkozunk az antropozófiából kiinduló hármas tagozódású szociális organizmusban, mely a tudati lélek korának megfelelően egy olyan új szociális struktúra megteremtésére törekszik, amely megfelel a Krisztus-impulzus jelenlegi működésének.”

„Az új misztériumok tehát:

- a modern keresztény beavatási út: a rózsakeresztes áramlat megújulása;

- Krisztus és a Golgotai Misztérium megismerése: a Grál-áramlat megújulása;

- a Gonosz megértése és legyőzése: a manicheus impulzus megújulása; és

- a szociális organizmus hármas tagozódása: a templomos impulzus megújulása.”