1907 Karácsony hava

Decemberben Rudolf Steiner két előadó körutat is tesz: a hónap első felében Dél-Németországban: frankföld, Bajorország és svábföld fővárosában (Nürnbergben, Münchenben és Stuttgartban) tart előadásokat (GA 56 és 98), majd két berlini előadás után, december közepén és a hónap második felében az északnyugati Rajna-vidék nagyvárosaiba látogat, és Düsseldorfban, Elberfeldben, Bonnban és Kölnben tart előadásokat (GA 98). December második felét (és így a karácsonyi időszak elejét is) Rudolf Steiner Kölnben tölti, Albertus Magnus városában, ahol egy négy részből álló kisebb ciklust tart az okkult jelekről és szimbólumokról (GA 101). (Öt évvel később, 1912 karácsonyi időszakában is éppen itt, Kölnben kerül majd sor Rudolf Steiner és Marie von Sivers vezetésével a Teozófiai Társaságtól különváló, immár önálló Antropozófiai Társaság - az 1912/13-ban létrehozott úgynevezett első Antropozófiai Társaság - megalapítására.)

Az 1907-es évre visszatekintve megállapíthatjuk, hogy ezen az esztendőn belül (a pünkösdi és János-napi, müncheni és kasseli rózsakeresztes ciklusoktól az év végi bázeli János-ciklusig és a karácsonyi kölni sorozatig) mintegy előre láthatjuk Rudolf Steiner életútjának, illetve az antropozófiai mozgalomnak és társaságnak a későbbi történetét: a Pünkösdi Kongresszustól a János-épület Egyesületen (Johannesbau-Verein), az első Antropozófiai Társaságon és az első Goetheanumon keresztül egészen a Karácsonyi Gyűlésig, az Általános Antropozófiai Társaság megalapításáig (München - Köln - Bázel/Dornach, 1907 - 1912/13 - 1923/24). Ez az esztendő voltaképpen tehát előrevetíti és elővételezi az antropozófiai mozgalom fejlődésének és a társaság kialakulásának későbbi stációit, hiszen az 1907-es évben már előre megjelennek, mintegy kicsiben már ott vannak Rudolf Steiner akkori életútjának és a társaság történetének mérföldkövei: Münchentől, az antropozófia Eleuziszától - Bázelig és Dornachig, az antropozófia Efezoszáig.

Rudolf Steiner a német szekció 1907-es évzáró rendezvényeit: a (nagy)karácsonyi és kiskarácsonyi (újévi) előadásait Goethe egyik „evangéliumáról”, a Rejtelmek című rózsakeresztes beavatási költeményéről tartja (A »Rejtelmek«. Goethe karácsonyi és húsvéti költeménye), december 25-én Kölnben, illetve december 31-én Berlinben. Göllner-Nagy Mária emlékirataiban erről a következőket olvashatjuk: „Goethe ismerte a Christian Rosenkreutz kémiai menyegzőjét, és a rózsakeresztesség megjelenésének korszakát is tanulmányozta. Így született meg 1784-ben, Goethe 35 éves korában [„az emberélet útjának felén” - ahogyan Dante Isteni színjátékának esetében is] a rózsakeresztes költemény, a Rejtelmek, amely befejezetlen maradt, de mégis tökéletes szellemi erővel hat. Goethe ebben a költeményben megszólaltatja a rózsakeresztes üdvözlést: Wer hat dem Kreuze Rosen zugesellt? (megközelítő magyar fordításban: Ki fűzte a kereszthez a rózsákat?, illetve Ki egyesítette, ki társította (! - gesell) a kereszttel a rózsákat?)” - a Geselle (’a segéd, a (vándor)legény, a(z úti)társ’) ugyanis a rózsakeresztes beavatás három fokozata közül a második (közbülső) fokozat; de ugyanez a szó rejlik a ’társaság’ - és a ’társadalom’ - szóban, és az Antropozófiai Társaság nevében is (Gesellschaft). Ki „társította” a kereszttel a rózsákat? - ezzel a kérdéssel zárul a Rudolf Steiner életútján és az antropozófiai mozgalom, illetve a leendő társaság történetében is rendkívül fontos szerepet játszó 1907-es esztendő - s e kérdés egyúttal az év legfontosabb fejleményeire is utal: a művészeti és a rózsakeresztes impulzus megjelenésére az antropozófiában.

(2008-ban - illetve 1908-ban - folytatjuk)

Rudolf Steiner, Guenther Wachsmuth, Christoph Lindenberg, Hans Schmidt és Szergej O. Prokofjev életrajzi műveinek felhasználásával írta: Korcsog Balázs