
Deák - Diana - Lloyd (Rudolf Steiner első budapesti látogatása, 1889) |
![]() |
![]() |
2020. február 25. | |
Adalékok Budapest spirituális helytörténetéhez 1.
„Mindez egy képpé állt össze bennem, amikor Deák Ferenc szobra előtt álltam.” (Rudolf Steiner: Életutam, XIII. fejezet)
Deák Ferenc szobrát alig két évvel Steiner első budapesti látogatása előtt, 1887. szeptember 29-én (Szent Mihály napján) avatták fel a mai Széchenyi tér déli oldalán. A szobor – Huszár Adolf alkotása –, mely ma is ugyanott áll, karosszékben ülve ábrázolja a magyar „haza bölcsét”, az osztrák–magyar kiegyezés atyját. A Deák-szobor mögött, a Ferenc József (ma Széchenyi) tér déli oldalában akkoriban ott állt Pest egyik leghíresebb épülete, a régi Lloyd-palota. Húsz évvel később, 1909 Pünkösdjén ebben az épületben rendezték meg – Rudolf Steiner és Annie Besant részvételével – a Teozófiai Társaság európai szekcióinak kongresszusát. Itt vált szét végérvényesen egymástól a Krisztus fizikai újraeljövetelét hirdető brit teozófus álláspont, illetve az éteri újraeljövetelt hírül adó Rudolf Steiner és az általa vezetett német szekció. Marie Steiner szavaival: „Egy Krisztusért, illetve Krisztus ellen vívott küzdelem játszódott le itt.” A magyar teozófusok többsége e spirituális küzdelemben sajnos a hivatalos brit irányvonalat követte. Steiner egyebek mellett ezért sem jött többé Budapestre (1889-ben járt itt először, 1909-ben pedig utoljára). (Az 1909-es budapesti kongresszusról lásd Szergej O. Prokofjev: „A budapesti teozófiai kongresszus és következményei”. Nyomtatott Novalis, 2009. Pünkösd, 3–10. o.; valamint Korcsog Balázs: „1909 tragédiája. Teozófiai kongresszus, 1909, Budapest”. In: Uő.: Csontváry géniusza. Az éteriség festője. 2019. 75–83. o., az 1909-es budapesti események okkult hátteréről lásd még Csontváry géniusza, 115–118. o.)
További érdekesség, hogy a tér átellenes, Akadémia felőli oldalán álló Széchenyi-szoborról Steiner nem tesz említést, pedig már akkor is ott állt (1879 őszére készült el, és hét évvel a Deák-szobor előtt adták át). Noha Széchenyiről, „a legnagyobb magyarról” még egy gyerekkori rajza is fennmaradt Rudolf Steinernek, melyet úgy 10 éves kora körül készített a lajtaszentmiklósi (neudörfli) iskolában, amit az Életutam első fejezetében[1] és az 1913-as berlini önéletrajzi előadásában[2] is megemlít. Széchenyiről készült rajzát mindmáig a dornachi Rudolf Steiner Archívumban őrzik.[3]
Korcsog Balázs
Részlet a szerző készülő könyvéből: A Magyar géniusz (A magyar népszellem, nyelvszellem és gondolkodásszellem nyomában). [1] Rudolf Steiner: Életutam. Genius, 16. o. [2] Lásd Beiträge zur Rudolf Steiner Gesamtausgabe (BGA) 83/84, 7. o. Lásd továbbá Rudolf Steiner: Selbstzeugnisse. Autobiographische Dokumente. Herausgegeben von Walter Kugler. Rudolf Steiner Verlag, Dornach, 2007, 24. o. [3] A rajzról lásd Walter Kugler közleményét: BGA 83/84, 40–44. o.
Ha szeretne még ilyen cikkeket olvasni, támogassa a NOVALIS munkáját! Minden TÁMOGATÁST köszönettel fogadunk a folyóirat működtetéséhez és az ehhez kapcsolódó kutatómunka finanszírozásához az alábbi számlaszámra: 10700378-28430702-51100005 (CIB Bank, szml. tul.: Korcsog Balázs / Novalis támogatás) IBAN: HU29 10700378-28430702-51100005 BIC/SWIFT: CIBHHUHB |
|
Utolsó frissítés ( 2020. december 28. ) |
< Előző | Következő > |
---|